Belföld

A változások kora 1920-1989

A tizenkét éves brit igazgatás alatt megválasztották az első iraki királyt, pár évitezeddel később kikiáltották a köztársaságot, a hetvenes évek végén pedig Szaddám Huszein formálisan is átvette az elnöki hatalmat.

1920. árilis 25.: A Népszövetségtől kapott mandátum alapján Irak brit igazgatás alá került (1932-ig)
1921. augusztus 23.: Megkoronázták Irak első királyát Faysalt, a meccai uralkodó Husszein Bin Ali fiát
1932. október 3.: Irak független állammá vált
1958. julius 14.: A monarchiát elsodorta egy katonai puccs melynek, vezetője Abdel Karim Kászim és Col Abd-al Salam Muhhaammad Arif volt. Köztársaság lett az új államforma, a miniszterelnök pedig Kaszim
1963. februárr 8.: A Baath Párt Szaddám Huszein részvételével másodjára is puccsot szervezett Kaszim ellen. Szaddám hónapokon belül börtönbe került, amikor Kászim dandártábornok szövetségesei visszaszerezték a hatalmat
1966: Szaddámnak sikerült megszöknie, majd megválasztották a párt főtitkár-helyettesévé
1968: A Baath Párt végül sikeres puccsot hajtott végre. Az új elnök Ahmed Hassan Al-Bakr a szövetséget kötött a Szovjetunióval és nyugatellenes politikát folytatott. A két férfi (Al-Bakr és Huszein) szorosan együttműködött és meghatározó erővé váltak a Baath Pártban, bár Szaddám, a keménykezű helyettes már ekkor kezdte “farigcsálni” az elnök hatalmát
1970: A kurdok autonómiát és kormányképviseletet kaptak
1972: A hidegháború kellős közepén Irak 15 évre szóló szerződést írt alá a Szovjetunióval. Megkezdődött az olajipar államosítása
1973: Az olajválság nyomán az egekbe szárnyaló olajbevételeket visszaforgatták az iparba, az oktatásba és az egészségügybe, melynek nyomán az iraki életszínvonal az arab világban szinte egyedülállóan magasra szökött
1974: Amerika támogatásával és az iráni sah vezetésével kurd lázadás tört ki Irakban. A konfliktus Bagdadot a tárgyalóasztalhoz ültette, ahol beleegyezett, hogy megosztja az ellenőrzést Iránnal a vitatott Shatt al-Arab vízi út fölött. A sah megszüntette a kurdok támogatását, az iraki rezsim pedig leverte a lázadást
1975: Az iraki-iráni határviták rendezése nyomán Irán nem támogatja tovább a kurdokat
1978: Az ellenzéki pártokba való belépést halállal büntették
1979: Szaddám Huszein lemondásra kényszerítette Al-Bakr tábornokot, és átvette az elnöki hatalmat. Napokon belül több tucat riválisát végeztette ki
1980: szeptember: Irak az Irán által elkövetett határsértések sorozatára az olajban gazdag iráni Khuzestan határterület teljes szárazföldi lerohanásával válaszolt. A hónap végére Irak hatályon kívül helyezte Iránnal 1975-ben kötött szerződését, és visszakövetelte a Shatt al-Arab vízi út irániak által ellenőrzött szakaszát. Mindkét ország bombázásba kezdett. Kitört a nyolc évig tartó háború
1981: Izrael lebombázta Bagdad nukleáris reaktorát
1982: A nyugat tartott Khomenei ajatollah radikális iszlám mozgalmának megerősödésétől, és meg akarta akadályozni, hogy Irán győzzön a háborúban. Az Egyesült Államok levette Irakot azoknak az országoknak a listájáról, melyek Washington szerint a terrorizmust támogatták. Irak fő fegyverszállítója továbbra is régi szövetségese, a Szovjetunió volt 
1988. augusztus 20.: Irak és Irán fegyverszünetet kötött. Irak újjászervezte hadseregét nyugat-európai illetve amerikai bankhitelek és technológia segítségével. Az iraki kurdok ellen harci gázt vetettek be, amely több ezer polgári lakost ölt meg. Becslések szerint a háborúban összesen 400 ezren vesztették életüket, és feltevések szerint további 750 ezren sebesültek meg. Még 2001-ben is találtak háborúban elesett áldozatokat. A háború a két országnak egyenként mintegy 400 milliárd dolláros kárt illetve olajbevételtől való elesést okozott

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.