Belföld

A nemzetközi helyzet fokozódik 1998-2002

Miután 1998-ban Szaddám kipenderítette az országból az ENSZ fegyverzet-ellenőreit, meredeken süllyedni kezdett Irak népszerűségi-indexe. Jött is a Sivatagi Róka - de eredménytelenül.

1998. október 31.: Irak megtagadta a további együttműködést az ENSZ fegyverzet-ellenőrző testületével (Unscom). Indoklásként Szaddám ismételten azzal vádolta meg a testületet, hogy az Egyesült Államok és Izrael javára kémkedik. Az ENSZ később elismerte, hogy az ellenőrök valóban átadtak bizonyos információkat az amerikai hírszerző szolgálatoknak
1998. december 16-18.: Bagdadból néhány óra leforgása alatt eltávolították az ENSZ-alkalmazottakat és megkezdődtek a légicsapások – Sivatagi Róka-hadművelet. A mintegy 100 iraki célpont ellen indított cirkálórakéta- és bombatámadások hivatalos célja az volt, hogy “meggyengítse” Szaddám Huszein képességét a tömegpusztító fegyverek gyártására. Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes elmondta: a katonai személyzet 62 tagja meghalt és 180 megsebesült. Bill Clinton amerikai elnököt otthon is és külföldön is bírálatok érték, hogy akkor kezdett katonai akciót, amikor Monica Lewinsky Fehér Házi gyakornokkal való kapcsolata miatt a kérdések kereszttüzében állt
1999. január: Napokkal a Sivatagi Róka-hadművelet után Irak kijelentette: nem hajlandó visszaengedni az ENSZ-ellenőröket az országba
1999. február: Oroszország szerződést kötött Irakkal, melyben vállalja az arab ország MiG harci gépeinek a modernizálását
1999: Végleg feloldották az iraki olajexportra bevezetett felső határértéket, bár az úgynevezett kettős célra, tehát potenciálisan tiltott fegyverek gyártására használható cikkek behozatalára továbbra is szigorú korlátozások vonatkoznak
1999. december: Létrejött az UNSCOM utódja, az UNMOVIC, de Irak ennek belépését sem engedélyezte
2000. március 1: Hans Blix lett az UNMOVIC vezetője
2000. október: Irak az Öböl-háború óta elöszőr megnyitotta repülőtereit a polgári nemzetközi utasforgalom számára Oroszország, Írotszág és a Közel-Kelet irányába
2000. november: Az Egyesült Álamokban elnökké választották George W. Bush-t – ez egy új, keményebb Irak-politikát jelentett valamint a szankciók megerősítését jelezte
2001: Szabadkereskedelmi megállapodást kötött Irak a szomszédos országokkal és 1981 után először helyreállt a vasuti közlekedés Irak és Törökország között
2001. február: Nagy-Britannia és az USA vonakodó nemzeközi támogatással bombatámadást hajtott végre, hogy megsemmisítse az iraki védelmi rendszert
2002. április: Izraeli csapatok palesztin területekre hatoltak be, válaszul Irak felfüggesztette olajexportját. Szaddám Huszein felhívása ellenére a többi arab ország nem csatlakozott Irakhoz, mely 30 nap után újraindította exportját

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.