A rendkívüli ülést követő sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter megerősítette: a kormány eltökélt szándéka, hogy megakadályozza a forint további reálfelértékelődését. Hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozásból, az illetve az EMU csatlakozási felkészülésből nem következik egyértelműen a nemzeti valuta további jelentős felértékelődése. A pénzügyminiszter szerint megfelelő bérpolitikával elérhető a kitűzött gazdasági növekedés úgy, hogy az infláció is csökkenjen. Elérthetőnek nevezte a jövő évre tervezett négy százalék fölötti GDP-növekedést, bár elismerte, hogy vannak ezzel kapcsolatban kételyek.
László Csaba nem számít arra, hogy a forint tartósan eléri a sáv erős oldalának szélét, így a jegybanknak interveniálni kelljen. Hozzátette: a sáv közép eltolására, illetve sávszélesítésre a következő másfél-két évben nem kerülhet sor.
Járai Zsigmond jegybankelnök hangsúlyozta, hogy ezt a tanácskozást nem tartja illetékesnek monetáris kérdésekben, kizárólag mint kommunikációs fórumnak látja értelmét. Elismerte, hogy sok a félreértés a monetáris és a fiskális politikát illetően, ezért szükséges a rendszeres egyeztetés. Nem helyes egyedül a jegybankot hibáztatni a magyar gazdaság állapota miatt – tette hozzá Járai, majd emlékeztetett, hogy az MNB-nek nincs külön gazdaságpolitikája, a kormánnyal kialakított közös inflációs célt tartja szem előtt.
A munkaadói és munkavállalói szervezetek jelenlévő vezetői is megerősítették, hogy hasznosnak és szükségesnek tartják a szakmai vitát, ám több lényeges kérdésekben is fenntartották korábbi álláspontjukat. Wittich Tamás, a munkavállalók nevében kedvezőtlennek nevezte a jelenlegi árfolyam- és kamatpolitika hatását a foglalkoztatásra. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke azt kérte a jegybanktól, illetve a kormánytól, hogy változtasson az árfolyam-politikán és az inflációs célon.
Demján Sándor a gazdaság felzárkózásának érdekében kedvezőbbnek nevezett egy, a jelenleginél magasabb inflációt. Úgy vélte, a következő 6-7 évben, akár 6-7 százalékos infláció is elfogadható, hozzátette: kedvezőnek tartaná a forint mintegy 10 százalékos gyengülését.
A jegybankelnök a jelenleginél magasabb inflációt elutasította, úgy vélte, a fogyasztói áremelkedés további csökkentésére van szükség. Elismerte, hogy a következő években az EU átlagánál magasabb lesz az infláció Magyarországon a bérfelzárkóztatás miatt. A jövő évi folyamatok jó irányba haladnak, így lehetségessé válhat a monetáris kondíciók lazítása – mondta, hozzátéve, hogy ehhez kiegyensúlyozott költségvetési és bérpolitikára van szükség.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy nincs összefüggés a gyorsabb infláció és a gyorsabb gazdasági növekedés között. A munkaadók és a munkavállalók által kezdeményezett, mintegy 10 százalékos árfolyam-gyengítéssel összefüggésben emlékeztetett, hogy 1995-ben a forint 9 százalékos leértékelése 10 százalékponttal emelte az inflációt. Ugyanakkor elismerte, hogy a forint árfolyama erős.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
