A részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Az értékpapírok között ez az egyetlen, amelyet gazdasági társaság a tagsági jogokról, részesedésről kiállíthat. A kötvénytulajdonossal szemben a részvényes nem a hitelezője a társaságnak, hanem a egy részének tulajdonosa. A részvények befektetési szempontból azért különböznek a kötvényektől, mert nem előre meghatározott kamatot fizetnek, hanem a társaság gazdasági eredményéből részesülnek, a szavazati joggal bíró részvényeknél pedig tulajdonosa dönthet a vállalat vezetéséről.
Tartalmi követelmények
A nyomdai úton előállított részvényen az alábbiakat kell feltüntetni:
• a részvénytársaság cégneve és székhelye
• a részvény sorszáma, sorozata, típusa és névértéke
• a részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz fűződő, alapszabályban meghatározott jogok
• a kibocsátás időpontja, az alaptőke nagysága, a kibocsátott részvények száma
• az igazgatóság két tagjának aláírása
• az értékpapír kódja
• a részvény átruházásának esetleges korlátozása
A részvény egyszerre jelent tagsági és vagyoni jogokat. A tagsági jogok alapján a részvénytulajdonos részt vehet a társaság közgyűlésén, felvilágosítást kérhet, és észrevételt is tehet. A szavazati joggal rendelkező részvényes a közgyűlésen indítványt tehet és szavazhat.
A kisebbségi jogok a kisebbségi részvényesek érdekeit hivatottak védeni, így jellemzően a kisbefektetők élnek velük. A szavazatok legalább egytizedét képviselő részvényesek kérhetik az igazgatóságnál a közgyűlés összehívását és valamely kérdés napirendre tűzését. Írásban ugyanekkora részvényesi kör kérheti az üzletvezetés megvizsgálását.
A vagyoni jogok két részre oszlanak. A tulajdonosnak egyrészt jár a mérleg szerinti eredménynek a részvényeire jutó arányos része, az osztalék. A részvénytársaság csődje esetén a részvényesnek joga van a végelszámoláskor a többi jogosult után a felosztható vagyon részvényeire eső részére, más szóval a likvidációs hányadra.
Mennyit ér a részvény?
A részvényértékelés során gyakran alkalmazunk olyan pénzügyi mutatókat, melyek a részvényt kibocsátó vállalat valamely közgazdasági jellemzőjét vetítik egy részvényre. Néhány fontos mutató (per share ratio):
• EPS, azaz egy részvényre jutó nyereség (earnings per share): az éves adózott eredmény egy részvényre vetített részét mutatja. Számításánál az eredményt elosztjuk a vállalat által kibocsátott összes részvény számával.
• DPS, azaz egy részvényre jutó osztalék (dividend per share): az éves osztalék egy részvényre vetített részét mutatja. Számítása hasonlóképpen történik, az osztalékot osztjuk a kibocsátott összes részvény számával.
A társaságoknak minden évben szembesülniük kell a döntéssel: az elért éves eredményük terhére mennyi osztalékot fizessenek a tulajdonosoknak, és mekkora összeget tartsanak vissza az üzleti tevékenység fejlesztésére. Ezt a működés során felmerülő egyik legfontosabb döntést a cég legfelsőbb szerve, a közgyűlés hozza meg.
A bemutatóra szóló részvényeket, amelyek kizárólag nyilvánosan működő részvénytársaság nyomdai formában előállított értékpapírjai lehetnek, egyszerűen átadással ruházhatjuk át.
A névre szóló, papíralapú részvények átadásakor forgatmányt kell készíteni. (A forgatmány leírását cikksorozatunk első, kötvényekről szóló írásában találja.)
A dematerializált, elektronikus jelként megjelenő részvényeket az értékpapírszámla terhelésével és jóváírása útján lehet új tulajdonosának átadni. Értékpapírszámla vezetését a legtöbb kereskedelmi bank és az értékpapírokkal kereskedő brókercégek is vállalják.
Milyen típusai vannak?
A részvénynek négy alaptípusa létezik. De egyedül a törzsrészvény biztosítja tulajdonosa számára az összes eddig leírt részvényesi jogot.
Az elsőbbségi részvények valamilyen előjogot jelentenek tulajdonosuknak, többnyire valamilyen korlátozás mellett. Az osztalékelsőbbségi részvények többsége például nem jár együtt a szavazati joggal. Nézzük a fajtáit!
• Az osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosai a részvénytársaság eredményéből elsőként kapnak osztalékot. Ennek főként akkor van jelentősége, ha a társaság eredménye annyira alacsony, hogy nem tudja az összes részvényes osztalékát kifizetni.
• A likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény tulajdonosa a többi részvényes előtt jut a felosztható vagyon részvényeire eső részéhez. A részvénytársaság maga szabályozza, hogy az elsőbbség végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén jár.
• Létezik olyan részvény is, amely az osztalék- és a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget ötvözi.
• A szavazatelsőbbségi részvény birtokában tulajdonosa a névérték alapján járó szavazathoz képest többszörös szavazati jogot gyakorolhat. A részvénytulajdonos szavazati joga ellenben nem haladhatja meg a névértékhez kapcsolódó szavazati jog tízszeresét. E típuson belül találjuk az „aranyrészvényeket”. Közgyűlési határozat csak az aranyrészvényesek egyszerű többségének egyetértésével szavazható meg.
• A zártkörű részvénytársaságok elővásárlási jogot biztosító részvényt is kibocsáthatnak, amely jog a társaság többi részvényének átruházása esetén érvényesíthető.
A – kizárólag névre szóló – kamatozó részvény tulajdonosát az osztalékon felül még előre meghatározott mértékű kamat is megilleti.
A dolgozói részvényeket az egyszerű névre szóló részvényektől az különbözteti meg, hogy átruházásuk korlátozott: csak a társaság dolgozóinak és nyugdíjasainak adhatók tovább.
P/E – hüvelykujjszabály
A gyakorlatban elterjedtek olyan egyszerűsítő módszerek, amelyek a befektetők számára lehetővé teszik a befektetési lehetőségek közötti gyors választást. Ezek a módszerek többnyire olyan pénzügyi mutatószámokra épülnek, amelyek a részvények árfolyama és a kibocsátó társaság gazdasági mutatói közötti viszonyt mutatják. Ezek közül a legelterjedtebb az úgynevezett árfolyam/nyereség hányados (P/E – Price per Earnings), amely a részvényárfolyamot a társaság egy részvényre vetített adózás utáni eredményéhez viszonyítja.
A P/E mutató azért közkedvelt, mert a legalapvetőbb befektetési motívumot elemzi: mennyit kell fizetnie a befektetőnek a társaság egységnyi eredményéért. Ezért minél magasabb a P/E, annál drágábbnak tekintjük a részvényt, és fordítva.
Ide kattintva talál részletesebb leírást a részvények értékeléséről.
A részvények elvárt hozamát, azaz a jövőbeni pénzáramlások diszkontfaktorát egyszerűen megbecsülhetjük a különböző értékpapírok múltbeli hozamai alapján. Ehhez először egy új megközelítéssel kell megismerkednünk, amely szerint a részvények elvárt hozamát nem összegszerűen, hanem egy tetszőleges kockázatmentes befektetés hozamához viszonyítva adják meg.
Ennek hátterében az a megfontolás áll, hogy a részvények hozama jelentős részben olyan gazdasági tényezőktől függ (például az inflációtól és a reálkamatlábtól), amelyeknek jövőbeni értékeire a múltbeli adatok átlagolása nem feltétlenül ad helyes becslést (gondoljunk csak a nagy gazdasági világválság vagy a világháborúk okozta kilengésekre). Ezért az ilyen, úgynevezett makrogazdasági változókat más, itt nem részletezett módszerekkel jelzik előre, s a részvények elvárt hozamát ez alapján lehet megbecsülni. A kockázatmentes hozam feletti többlethozamot kockázati díjnak vagy kockázati prémiumnak nevezzük.
A részvény pénzáramlásai
A kötvényekhez hasonlóan a részvények értékelésénél is az első teendő a jövőben várható pénzáramlások meghatározása. Ez esetben azonban nem fix kamatlábbal, hanem a társaság teljesítményétől és a visszaforgatott profit nagyságától függő osztalék ismeretelen értékével állunk szemben.
Az egyszerűség jegyében tételezzük fel, hogy a részvénytársaság minden évben ugyanakkora teljesítményt ér el, teljesen ki is fizeti osztalékként. Részvényünk ekkor egy örökjáradékhoz hasonlít, értéke megegyezik a DPS és az elvárt hozam hányadosával. Ha tehát az egy részvényre jutó osztalék 100 forint és 10 százalékos a piacon elvárható hozam, akkor részvényünk éppen 1000 forintot ér.
Egy másik esetben példabeli társaságunk 200 forintos egy részvényre jutó eredményéből 100 forintot fizet ki osztaléknak papíronként, a maradékot visszatartja újabb beruházások céljából. Az osztalékkifizetési ráta (p), amit a DPS/EPS hányadosból kapunk, ekkor egyketted lesz. Az újraberuházott tőkén valamekkora r (például 15 százalékos) hozamot fog elérni, miáltal r*(1-p), (azaz 7,5) százalékkal fog növekedni. A részvény értékét úgy számíthatjuk ki, hogy kivonjuk az elvárt hozamból az éves növekedés mértékét, és a keletkező számmal elosztjuk a DPS értékét. Jelen esetben ez 100 osztva 2,5 százalékkal, részvényünk tehát 4000 forintot ér. Láthatjuk, hogy a cég növekedésével többet ér részvényünk, mint a kizárólag osztalékot fizető részvénytársaságé.
A befektetők számára addig éri meg egy adott részvényt vásárolni, amíg a részvény piacon kialakult árfolyama az előbb kiszámolt belső érték alatt van. Amint a piaci árfolyam a belső érték fölé kerül, a kisbefektető számára érdemessé válik eladni a részvényt.
