Kertész Imre Nobel-díjas

Irodalmi Nobel-díjban részesült Kertész Imre a Sorstalanság című regény írója. „Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”#<# - áll a Nobel-díjasok névsorát közlő Nobel e-múzeum hivatalos honlapján a díj odaítéslésének rövid indoklása. Az akadémia sajtónyilatkozatában a következőket írja: „Kertész Imre írói műve annak a lehetöségét vizsgálja meg, lehet-e még egyénként élni és gondolkozni egy korszakban melyben az emberek egyre teljesebben alávetteték magukat a társadalmi hatalomnak. Könyveiben szüntelenül visszatér eletének döntö élményéhez, az auschwitzi tartozkodásához, ahová mint fiatal fiút a magyarországi náci zsidóüldözések idején vitték el. Auschwitz számára nem egy kivételes esemény, amely akár egy idegen test a Nyugat rendes történelmén kívül létezne. Auschwitz a végső igazság az ember lealjasodásáról a modern létben. Kertész első regénye, a Sorstalanság, a fiatal Kövesröl szől, akit elfognak és koncentrációs tabórba visznek, de ő alkalmazkodik és túléli. A könyv azt a elidegenítő fogást használja, hogy a táborok valóságát teljesen természetesnek veszi, akár a hétköznapokat, amelyekben bár a feltételek hálátlanok, a boldog pillanatok mégsem hiányoznak. Köves egy gyerek szemével látja az eseményeket anélkül, hogy természetellenesnek vagy felháborítónak találná őket – nem ismeri a mi tényeinket. Talán éppen az adja a leírás sokkszerű hitelességét, hogy hiányzik belőle az erkölcsi felháborodotságnak vagy metafizikai tiltakozásnak az az eleme amelyet a téma kivánna. Az olvasó nemcsak az erőszak kegyetlenségével szembesűl hanem ugyan olyan mértékben a megfontolatlanság méreteivel is, amelyek az elkövetést jellemezték. Mind a hóhérok mind az áldozatok kényszerítő gyakorlati problémakkal voltak elfoglalva, a nagy kérdések nem léteztek. Kertész üzenete az, hogy az élet alkalmazkodás. A fogolynak az a képessége, hogy megtalálja a helyét Auschwitzban ugyanannak az elvnek a megnyilvánulása, amely a mindennapi életben meg az emberi égyüttélesben fejeződik ki.