Ugyanannyit költünk cipőre mint élelmiszerre

[FN] A ruházati piac növekedése várható Magyarországon, hiszen a magyar háztartások éves átlagos kiadásának jelenleg csupán 6 százalékát adják a ruházati vásárlások - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet ruházati kutatása. A hasonló fejlődést mutató Csehországban ez az arány már 8 százalék. A FashinScope elnevezésű kutatást Fogarassy Gabriella, az intézet területvezetője ismertette hétfőn a Hungexpo által rendezett Budapesti Divatnapok és Lakástextil Napok című szakkiállításon. A tanulmányból kiderül, hogy a magyar ruházati értékesítési szerkezet "komoly" sajátosságokkal bír, például a cipővásárlásokra ugyanannyit fordítanak a háztartások, mint az alapvető élelmiszerekre. Ebből a szempontból a magyarországi háztartások 40 százalékkal többet költenek, mint a csehországiak. Ugyancsak sajátos, hogy alacsony a szakkereskedők részesedése a ruházati piacon, Magyarországon 50 százalék, miközben Csehországban és Olaszországban 70, Spanyolországban 80 százalék. A magyar vásárlók 22 százaléka ruházati cikkeit a piacokon szerzi be, miközben Csehországban ez az arány 15 százalék, Olaszországban 7, Spanyolországban 5 százalék. A GfK növekedésre vonatkozó prognózisát az is alátámasztja, hogy 2000-ben a háztartások 81 százaléka vásárolt ruházati cikkeket, 2001-ben már 6 százalékponttal, 87 százalékra nőtt. De ez még mindig azt jelenti, hogy öt háztartásból egy egyáltalán nem vásárol ruházati cikkeket. A GfK munkatársának magyarázata szerint ez összefügghet azzal, hogy Magyarország lakosságának 20 százaléka 60 év fölötti, amely réteg vásárlásainak értéke nagyon alacsony. Nőtt a háztartások éves átlagos költése is a ruházati kiadásokra: 2000-ben 67 ezer forint volt, 2001-ben 86 ezer forintra nőtt.