Kétszer adóztatják a társaságok vagyonát

[Napi Gazdaság] A gazdasági társaságok házipénztáraiban összesen közel 240 milliárd forint halmozódott fel a 2000. évi társasági adóbevallások szerint. Ez az összeg négyszerese annak, amivel a Pénzügyminisztérium (PM) korábban kalkulált az egységes vállalkozási adózás (eva) bevezetése kapcsán, igaz, az egyéb feltételek miatt bizonyosan csekélyebb eredménytartalékra vetheti ki a PM a tervezett 20 százalékos adót. Adószakértők szerint az eva formálódó rendszere a választás előtti ígéretekhez képest mind több vállalkozót szorít ki a kedvező adózási lehetőségből. A Pénzügyminisztérium korábban se úgy gondolta, hogy a házipénztáraknak az eva felvételéhez kötött kiürítése pusztán a készpénzre terjedne ki, a tárca eredetileg is az eredménytartalékot, vagyis a felhalmozott vagyont figyelembe véve dolgozta ki a javaslatot - reagált a lapnak a PM illetékese. A Magyar Hírlap szerint az eváról szóló törvénytervezet normaszövegében változást jelent a korábbi elképzelésekhez képest a cég vagyongyarapodásának megadóztatása a tervezett 20 százalékos adókulccsal, amelyhez kapcsolódik még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás is. Ez ugyanis a végelszámolásnak megfelelő terhet rakna a vállalkozókra. Ráadásul aki az evakörből való kiesést követően tér vissza a normál adózás alá, annak a már egyszer leadózott eszközeit ismét piaci értéken kell állományba vennie, ami után egy későbbi, tényleges megszűnés esetén ismét adóznia kell.Adószakértők szerint messze került a választások előtti ígéretektől az eva tervezete. Számos korlátozó feltételhez kötné ugyanis a PM a belépést az új adónembe, ami az áfát, a társasági és az osztalékadót, valamint a cégautó adóját váltja ki 15 százalékos egységes adókulccsal a 10 millió forint éves árbevételű egyéni vállalkozók, bt.-k, közkereseti társaságok és kft.-k esetében. A normaszöveg elzárja ettől a lehetőségtől a jövedéki, a fogyasztási adóról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végzőket, továbbá a vámtörvény szerint közvetett képviselői tevékenységet folytatókat. Nem lehet e kör tagja továbbá az a cég, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a Szerencsejáték Felügyelet engedélyének birtokában végezheti tevékenységét. A fő érvágás mindazonáltal a kereszttulajdonlás korlátozása lehet, ha nem változik a koncepció. E szerint a tagok semmilyen más társaságban, sem egyéni vállalkozásban nem rendelkezhetnek tulajdonrésszel. Az sem megoldás, ha az év végéig megszabadulnak az érintettek ezektől a részesedésektől, mivel a törvény két évre visszamenőleg várja el ezt a helyzetet az adóalanyoktól. •Napi Online