A néhány napja tartó felhőszakadás és az áradások, hosszú távon valószínűleg tovább rontják a lakosság esélyét a megfelelő árú és 
tartalmú biztosítás megkötésére. Néhány biztosító a megváltozott időjárási körülményekre és a terrortámadás óta jelentősen emelkedő viszontbiztosítási díjakra hivatkozva alakítja át kockázatvállalási rendszerét.
Káresetek, társaságokVégleges kárösszeget egyelőre egyik társaság sem tud mondani, hiszen a károk felmérése csak a területek fertőtlenítése után kezdődhet meg. Az árvíz által leginkább sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ÁB-Aegonnak körülbelül 700 lakásbiztosítási szerződése van. Jelentős, esetenként több millió forintos kár Baktakék, Léh és Kázsmárk, illetve Halmaj és Aszaló településeken valószínű – közölte a társaság. Az AB-Aegon szerint Budapesten a legtöbb kár a XIV. kerületben keletkezett. Az elmúlt egy hét alatt országosan összesen 2200 felhőszakadásból eredő kárt regisztrált a társaság. Az Allianz Hungáriához (AHB Rt.) hétfő délután két óráig összesen 33 kárbejelentés érkezett a borsodi térségből, erre 22 millió forintos kártartalékot képeztek, néhány esetben már a kifizetés is megkezdődött. A legtöbben valószínűleg még értékeiket igyekeznek menteni – mondta el a FigyelőNet érdeklődésére Török Miklós, az AHB Rt. munkatársa. A legnagyobb magyarországi biztosító ügyeletet állított föl az árvíztől leginkább sújtott Halmajban.
Ez a gyakorlat Magyarországon még egyáltalán nem mondható általánosnak. Tőlünk nyugatra azonban egyre gyakrabban rákényszerülnek a biztosítók arra, hogy a szeszélyes időjárás “árát” bekalkulálják díjaikba.
Az egyik, Magyarországon meghatározó piaci részesedésű biztosító például azért nem köt biztosítást a Tisza vízgyűjtő területén lévő ingatlanokra, mert – mint indokolja – ő maga sem talál viszontbiztosítási fedezetet árvízkockázatra. A tiszai árvíz levonulása után még hősként a biztosítók élére álló társaság (miután a konkurencia kivonult az árvízveszélyes területekről, a társaság nagy csinnadrattával jelentette be, hogy vállalja a kockázatot és a veszélyeztetett területeken is köt biztosítást) közleményében megnyugtatólag hozzáteszi: a kivonulás nem tekinthető véglegesnek, hiszen a térségben jelenleg is zajló újjáépítési munkák után újabb felmérés következik, s annak lezárultával igyekeznek mindkét fél számára megnyugtató megoldást találni.
Országos körképA hétvégi esőzés – különösen a pénteken és szombaton lehullott 176 milliméter csapadék – rendkívüli vészhelyzetet okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye több pontján is. A megyében összesen 179 embert kellett elköltöztetni, hét épület dőlt össze és 31 ház vált életveszélyessé. Heves megyében is komoly felfordulást okozott az “égi áldás”. Ideiglenesen járhatatlanná váltak utak, 36 épület megrongálódott – tájékoztatta lapunkat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékese. Augusztus 9-én és 10-én 226 esetben hívtak segítségül tűzoltókat a vízkárok elhárítására az országban, 169 köbméter vizet kellett kiszivattyúzni.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy az anyagi kár nagysága legkorábban a jövő héten derül ki, hiszen sok vályogházat is elöntött víz. Esetükben meg kell várni a kiszáradást, hogy mérhető legyen veszteség. “Jelenleg is folyik a fertőtlenítés, illetve a homokzsákok deponálásával készülünk a további vészhelyzetekre” – mondta a szóvivő.
A megoldás azonban, úgy tűnik, még várat magára, hiszen a mostani – és elkövetkező – áradások aligha fogják a lakásbiztosításban érdekelt biztosítókat a szerződési feltételek lazítása irányába terelni. Ennek ellenére a magyarországi biztosítók többségénél egyelőre nem érezhető a klímaváltozás.
A világ legnagyobb viszontbiztosítója, a General Cologne Re vezető németországi munkatársa ugyanakkor nem biztatja túl sok jóval a lakosságot kiszolgáló biztosítókat és végső soron magukat az ügyfeleket sem. Mint a Handelsblattnak elmondta: a mind gyakoribb ítéletidő új helyzet elé állítja a biztosítási piacot. Árvizek, orkánok ugyan korábban is taroltak, akkor azonban nem lehetett rendszerességről beszélni. Jelenleg az eddig megszokottnál jóval több káreseményre kell felkészülni. A 2002-es vihar- és árvízkárok jelentősen meghaladják a sokéves átlagot – mondja a szakértő.
