Tőzsdehét – alsó tartományok

A zuhanás természetesen az Egyesült Államokból indult. Szerdán a Qwest Communications ellen indult felügyeleti vizsgálat a tengerentúlon, majd a Merck után egy másik nagynevű gyógyszergyártónál, a Bristol-Myersnél került elő a kreatív könyvelés gyanúja.

A ló túloldala

A nyár elején letargiába esett befektetők innentől kezdve erőteljesen reagáltak az amúgy nem túl nagy hatású hírekre is, a csütörtöki amerikai makromutatók (termelői árindex, segélyre jelentkezők száma) közlése után borították a papírokat a piacra. Úgy tűnt, pénteken nagyobb korrekcióra nyílik lehetőség, miután a General Electric a várakozásoknak megfelelő, a Kodak pedig azokat felülmúló eredményt közölt, utóbbi részvény az AT&T társaságában emelkedett a Dow Jones komponensei közül.

A hét utolsó kereskedési napján azonban a Michigan Egyetem fogyasztói bizalmi indexének nem várt – és kiugró mértékű – zuhanása sokkolta a részvénytulajdonosokat. A DJIA öt napos folyamatos csökkenést követően jócskán kilencezer pont alatt zárt.

Nyugtalan kontinens

Európában az amerikai hatáson kívül helyi események is szerepet játszottak a tavaly szeptemberi krachot idéző zuhanásban. Az Alcatel hitelbesorolását kedden bóvlikategóriába sorolta a Moodys, majd a Standard & Poors is csökkentette a francia mobilgyártó osztályzatát. Csütörtökön a kontinens legnagyobb szoftvertársasága, az SAP tett közzé figyelmeztetést arról, hogy az idei eredményterve tarthatatlan, amit a részvény árfolyama húsz százalékos csökkenéssel hálált meg.

A DAX és a CAC hetven indextagja közül mindössze két részvény tudott emelkedni. A Deutsche Telekom öt százalékot javult, miután valószerűvé vált, hogy vezetőváltás történik a távközlési társaságnál.

Térségünkben vegyes mozgásnak lehettünk szemtanúi. A prágai index folytatta diadalmenetét, és az orosz részvényárak is felfelé kúsztak, Varsóban viszont több mint két százalékot esett a helyi értékmérő.

Pangtak még

Itthon tovább gyérült a forgalom a tőzsdén. A pangást jelzi, hogy a négymilliárd forintos értéket csak csütörtökön közelítette az üzletkötések értéke. Az alacsony forgalom azonban nem akadályozta a befektetőket abban, hogy a BUX előző heti jelentős felfutásának háromnegyedét “visszavegyék”: az index ismét 7.500 pont alá csökkent.

Hiába emelkedett több másodvonalbeli papír, az indexnek esélye sem volt jobb teljesítményre. A piacon a szokásos forgatókönyv játszódott le: a két húzópapír, az OTP Bank és a Matáv, ezúttal lefelé rángatta a BUX-ot. A bankpapír nyolc, a távközlési részvény öt százalékot zuhant, ráadásul egy másik nagy súlyú papír, a Richter kurzusa is melléjük szegődött.

A hét nyertese a BorsodChem részvénye volt. A vegyipari társaság papírja utoljára tavaly áprilisban forgott 5.500 forint körül, amikor ahogy most is – egy nagytulajdonos vásárlásai hajtották felfelé az árfolyamot (a Milford Holdings három százalékkal növelte eddigi egynegyedes befolyását). Négy-négy százalékkal drágult a Démász és a Zalakerámia. Másfél százalékkal emelkedett a Rába, annak ellenére, hogy a honvédelmi tendert pénteken eredménytelennek nyilvánították.

Heti kétes

Egyértelműen a vállalati események fogják meghatározni a nyugati részvénypiacok heti alakulását, bár jelentősebb makromutatók is várhatók. Kedden az amerikai ipar termelésének júniusi adatai jelennek meg, pénteken pedig ugyanazon hónap inflációs számai okozhatnak meglepetést. Alan Greenspan kedden esedékes szenátusi meghallgatása is bírhat némi befolyással a részvénypiacokra.

Szerdától nagyüzemben közlik eredményeiket a legfontosabb tőzsdei társaságok az Egyesült Államokban. A General Motors, a Johnson & Johnson, a Caterpillar, az Apple és az Intel után a hét második felében az AMD, az Office Depot, a Sprint, valamint a Nortel Networks is a nyilvánosság elé áll.

Európában minden bizonnyal a Nokia csütörtökön megjelenő eredményére koncentrálnak majd a befektetők, ám ezen a napon jelenik majd meg a Daimler Chrysler második negyedéves mérlege is.