A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a közszereplők állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról, valamint az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló két új törvényjavaslatát. Ez nem kevesebb mint 25 pontban határozza meg az átvilágítandó személyi kört. A köztársasági elnök, a parlamenti képviselők, kormánytagok és államtitkárok mellett a tényfeltárás az alkotmánybírákra, a Legfelsőbb Bíróság, az ÁSZ, az MNB elnökére, alelnökeire is kiterjed. A felsorolásból nem maradt ki a legfőbb ügyész, a polgármesterek, továbbra is számot adnak múltjukról a költségvetési támogatásra jogosult pártok. A Magyarországon bejegyzett egyházak országos és területi vezetői, továbbá a közmédiumok vezetői mellett a politikai közvélemény alakítására befolyást gyakorló műsorszolgáltatók és sajtóorgánumok főszerkesztői és a helyettesek, valamint a munkavállalói érdekképviseletek országos vezetői is a törvény hatálya alá tartozhatnak. A hatályba lépést követő 15 napon belül tényfeltáró bizottság alakul, amelybe egy-egy tagot delegálhat a négy parlamenti frakció, a Legfelsőbb Bíróság, a legfőbb ügyész, az igazságügy-miniszter és a nemzeti kulturális örökség minisztere.
•[Magyar Hírlap] 
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
