A magánszféra vagyonának csupán 6,83 százaléka található az életbiztosítási díjtartalékokban a Magyar Nemzeti Bank adatainak tanúsága szerint. Ennél öt és félszer többet tartunk bankbetétben, noha az jobbára jelképes kamatokkal “kecsegtet”. A díjtartalékok mértéke évről évre növekszik ugyan, a bővülés azonban az elmúlt években lassuló tendenciát mutat.
“Big Five” a biztosítási piaconA Magyarországon a biztosítási piac erősen koncentrált, az öt legnagyobb biztosító az életági díjbevételek 81,9 százalékát szerzi meg. A piacvezető ING N-N részaránya 30,65 százalék, a második helyen az ÁB-Aegon áll 18,5 százalékkal. A harmadik és negyedik helyen, közel egyforma, 12,5, illetőleg 12,2 százalékos részesedéssel az OTP-Garancia és a Generali-Providencia osztozik. Ötödikként az Allianz Hungária 7 százalékos piaci részesedést tudott szerezni.
Nehézkes gyarapodás
Tavalyelőtt még 38,5 százalékos gyarapodásnak lehettünk tanúi, 2001-ben viszont 19,8 százalékkal kellett beérnünk. A szakértők szerint a lassulás oka egyrészt az, hogy a biztosítók befektetéseiken csak kisebb hozamot tudtak realizálni. A másik ok a unit-linked biztosítások rohamos visszaesése.
Hasonló folyamatot tükröznek a biztosítók díjbevételei, tavaly 3,2 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a szerződések csökkenő számával (egy év alatt 3,8 százalékos mérséklődés) magyarázza a visszaesést, bár az idei első negyedév adatai némi bizakodásra adnak okot.
Vegyes felvágottAz elmúlt öt évre visszatekintve a díjbevétel látványosan növekedése figyelhető meg, ám ez együtt járt a szerződések számának több mint félmilliós csökkenésével. Még rosszabb a helyzet a vegyes életbiztosításoknál, amelyek száma 1997 óta több mint egymillióval csökkent, részint lejártuk miatt, nagyobb részt viszont azért, mert az ügyfelek felmondták. Nem véletlen, hogy a vegyes életbiztosításokból származó díjbevétel évről évre növöget, a növekedés üteme azonban folyamatosan lankad.
A múlt év végéhez képest ugyanis a szerződések száma – részben egy könyvelési korrekció hatására – 2,2 százalékkal bővült, az év egészére a felügyelet 1,9 százalékos gyarapodást becsült. Ezzel párhuzamosan alakultak a díjbevételek is, egy negyedév leforgása alatt 17,3 százalék volt a növekedés.
A két legkedveltebb életbiztosítási konstrukció a vegyes biztosítás, illetve a unit-linked konstrukciókat felölelő befektetési biztosítások. Ezek közül az előbbi forma mutatja inkább a megtakarítási szokások változását. A vegyes életbiztosítási szerződések száma tavaly 6,7 százalékkal csökkent, de a belőlük származó díjbevételek 7 százalékkal emelkedtek. Ez arra utal, hogy kevesebb, de nagyobb összegre szóló szerződést kötöttek.
A háztartások kétharmada köt biztosítástA felnőtt lakosság 38 százalékának személyre szóló biztosítása van – áll a GfK Hungária Piackutató Intézet friss felmérésében. A legnépszerűbb a vegyes életbiztosítás, ezt követi az elérésre szóló kockázati, illetve a befektetéshez kötött életbiztosítás. A vegyes életbiztosításokat leginkább a 20-45 év közöttiek, a középfokú végzettségűek, és havi nettó 80-150 ezer forint jövedelemmel rendelkezők keresik. A kockázati életbiztosítás a 30-55 éveseknél, a szakmunkás vagy gimnáziumi végzettségűeknél és a havi 120 ezer forintnál többet keresők között a legelterjedtebb. Az elkövetkező két évben a válaszadók 48 százaléka akar majd biztosítást kötni, de a háromnegyedüknek már most is van valamilyen biztosítási szerződése.
Rövidlátó ügyfelek
Kevesen gondolkodnak azon, hogy hosszú távú pénzügyi célokba fektessenek. Az életbiztosítások legalább 15-20 éves előre gondoskodást jelentenek, ezzel szemben Magyarországon a megtakarítások 2-5 éves lekötése jellemző – állítja Paál Zoltán, a Generali-Providencia életbiztosítási szakembere. Sokat elárul, hogy míg Nyugat-Európában az egyszeri díjas életbiztosítások átlagos időtartama megközelíti a 10 évet, hazánkban ez a szám csak 3-5 év hosszúságú.
Emögött az állhat, hogy továbbra is szokatlan ez a megtakarítási forma, nincs hagyománya a megtakarításokat vonzó életbiztosításoknak. A korábban létező konstrukcióknál elsősorban a kockázati, nem pedig a megtakarítási motívum dominált. A megtakarításokat lekötő termékekkel a kilencvenes évektől kezdtek komolyan foglalkozni a biztosítók, ám az azóta eltelt idő kevésnek bizonyult ahhoz, hogy átalakítsa az állami emlőkön nevelkedett generációk szokásait.
Sem a nagyobb gazdasági sokkok, sem pedig az infláció alakulása nem hozott érdemi változást, Paál Zoltán ennek ellenére állítja, hogy a biztosítási innovációnak van megfelelő tere. Szerinte az utóbbi évek tapasztalatai is ezt mutatják, hiszen az életbiztosítások még a tavalyi visszaeséskor is infláció fölötti növekedést értek el.
Adókedvezmény és egyéb extrákA tízéves vagy annál hosszabb időtartamra szóló életbiztosítási szerződések esetén a befizetett díjak 20 százaléka, legfeljebb 50 ezer forint levonható a személyi jövedelemadóból, de az adókedvezmény mértéke több szerződés esetén is együttesen legfeljebb 50 ezer forint lehet. Az adókedvezmény mellett az életbiztosítások kifizetései illetékmentesek, ezért a vagyonra fizetendő örökösödési illetéket is meg lehet spórolni velük. A kedvezmények mellett előnyös lehet életbiztosításban tartott megtakarításainkra nézve, hogy a meghatározott kockázati védelmet is kapunk, és az elért árfolyamnyereséget nem terheli a 20 százalékos nyereségadó. Az életbiztosítási megtakarítások, és főként a hagyományos termékek speciális előnye, hogy hozamgaranciát is biztosítanak. A technikai kamat a megtakarítás díjrészére jelenleg tipikusan 3,5-4 százalékos minimumhozamot biztosít.
Kevés az adókedvezmény
Az életbiztosítások azért sem népszerűek, mert nem bővelkednek adókedvezményekben – véli Bartók János, az ÁB-Aegon vezérigazgató-helyettese. Az évekkel ezelőtt 50 ezer forintban rögzített, maximálisan igénybevehető adókedvezmény összege ma már nevetségesnek hat.
A magyarok megtakarítási kultúrájukra sem lehetnek büszkék, életbiztosításra például többnyire csak akkor gondolnak, ha bajba kerülnek. Bartók János úgy gondolja, hogy a fejekben leginkább az üzletkötők hozhatnak változást, bár az emberek inkább az egyszerűbb biztosítási formákat részesítik előnyben. Ennek ellenére a szakember lát igényt a komplex termékekre. Az életbiztosításokban szerinte még van növekedési potenciál, elsősorban abban a szegmensben, ahol a kockázati és a befektetési jellemző egyszerre érvényesül.
Jó befektetés-e az életbiztosítás?Anett, a 28 éves dolgozó lány az Általános Biztosítónál akar szerződést kötni, és a vegyes biztosítások iránt érdeklődik, ami vagy halál esetén vagy a lejáratkor fizet. Először a tízéves konstrukciót ajánlják, aminél Anett évente körülbelül 110 ezer forint befizetését vállalja. A biztosító az éves díjfizetés, illetve a folyószámlás átutalás esetén rögtön 5 százalék díjkedvezményt ad, ezenkívül az éves díjból Anett visszanyeri a 20 százalékos adókedvezményt, ami csak a befizetés megtakarítási részére szól, a kockázati díjra nem. Összesen tehát évente 82 ezer forintos díjat él meg teherként. Mivel Anett fiatal, ezért a befizetett összegeknek nagy része, 90 százaléka abba a díjtartalékba megy, ami után Anett hozamot kap. A tizedik év végén, ha még él, 1,095 millió forintot kap vissza, ami annyit jelent, mintha pénzét egy összegben, évi 3 százalékos kamatos kamat mellett a bankba tette volna. Anett arra is gondol, hogy pénzét 25 évre kösse le. Évente 95 ezer forint díjat fizet, ami az adókedvezménnyel 75 ezerre csökken. A biztosítás lejártakor 4,26 millió forintot kap kézhez, tehát annyit, mintha megtakarítását évi 3,4 százalékos kamatozással kötötte volna le egy bankban.
A bizonytalan jövedelem a likvid befektetéseknek kedvez
Kósa Zoltán, az Allianz Hungária életbiztosítási szakembere a megtakarítók jövedelmi helyzetében lát jelentős hátráltató erőt. Legtöbben a likvid, könnyen mozgósítható befektetési formákat választják, jövedelmük volumene és bizonytalansága miatt nem kötik le megtakarításaikat hosszú távon.
Ma még nem széles az a réteg, amely megengedheti magának, hogy hosszú időn, akár 10-15 éven át takarékoskodjon, és életbiztosításba fektesse jövedelmének bizonyos hányadát. Új termékekkel nem lehet alapvetően befolyásolni a piacot, azok csak átmeneti változást hoznak – véli Kósa Zoltán. Az életbiztosítás és más megtakarítási formák összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy előbbieknél a befektetési lehetőség mellett ott a biztosító kockázatviselése is.
Ugyanakkor tény, hogy az életbiztosítások keresletét a vásárlóerő mértéke jelentősen meghatározza. A piac nyugati szintet közelítő felfutása csak a középrétegek megerősödésétől várható. Közép -és hosszabb távon ezért az életbiztosítások szerepe az ország Európai Unióhoz történő csatlakozásával felértékelődhet.
A szakértő szerint a biztosítók a nyilvánosság vállalásával és az üzletkötők fokozott oktatásával javíthatnak a mostani helyzeten. Az életbiztosítások iránti igényt az is fokozhatja, ha likvidebb konstrukciókat vezetnek be. A jövedelmi helyzet megváltozása nélkül a mostani termékekkel nem várható, hogy a megtakarítások az életbiztosításokba áramoljanak.
Bonyolult termékhez jó üzletkötő kell
A biztosító az üzletkötők képzésével is segítheti az életbiztosítások nagyobb térnyerését. A munkatársaknak érvelésük során be kell mutatniuk a hosszú távú megtakarítások célját, szerepét az ügyfél életében, aki csak akkor hajlandó a komplex termékeket elfogadni, ha megfelelő tájékoztatást kap, és bizalmi kapcsolat alakul ki a biztosítót képviselő munkatárssal – véli Fábián Attila, az OTP-Garancia Életbiztosítási Főosztályának vezetője.
Az életbiztosítások tavaly bekövetkezett megtorpanása az egyszeri díjas termékek számlájára írható, a folyamatos díjas életbiztosításoknál a növekedés nem lassult. A szakértő úgy látja, hogy van esély az életbiztosítások szerepének növelésére, de érdemes szélesebben értelmezni az életbiztosítási formát. Így nagyobb teret kaphatnak például a nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítással kiegészített életbiztosítások.
