Még véget sem ért a koreai-japán vébé, a focirajongók máris a nemzeti bajnokságokra koncentrálnak, egy neves tanácsadó cég pedig összeállítást közölt a pénzügyi eredményeik alapján is említésre méltó európai ligákról. Lássuk a számokat!
A tévé a fő bevételforrásA bevételi források közül a tévés közvetítések jelentik a “nagy ötök” ligáinak legfontosabb bevételi forrását. Ez mintegy 2,4 milliárd euróra rúg, ami a teljes bevétel közel fele, 46 százaléka. Az említett öt liga összesített közvetítési díjai elérik az 1,1 milliárd eurót, melyből Anglia 485 millió eurót fölöz le. Ez több mint kétszerese az olasz, háromszorosa a spanyol, vagy német és négyszerese a francia díjaknak.
Az angolok viszik a prímet
Az angol futballból származó bevétel 18 százalékkal 2,1 milliárd euróra nőtt a 2000-2001-es idényben, működési nyeresége 51 százalékkal 134 millió euróra emelkedett. Ezzel Európában a legmagasabb bevételt és a legnagyobb működési profitot érte el az angol foci – áll a Deloitte & Touche Futball-Pénzügyek című soros éves kiadványában.
A vezető európai klubok összesített bevétele elérte a 6,6 milliárd eurót. Az angol bajnokságon kívül a német Bundesliga az egyetlen olyan a nagyok között, amely folyamatosan működési profitot hoz létre; a 2000-2001-es idényben 87 millió eurót.
Anglia, Olaszország, Spanyolország, Németország és Franciaország első osztályú ligái az európai első osztályú csapatok bevételének 78 százalékát produkálják, a maradék 22 százalékon osztoznak a többiek. Az 1995-ös idénytől 2001-ig tartó időszakot vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy Anglia – a bevétel tekintetében – a maga 22 százalékos részesedésével szorosan követi a listavezető Spanyolországot, amely az összbevételek 24 százalékát volt képest kitermelni az említett időszakban. Angliát Olaszország követi 21 százalékkal. A csúcs sereghajtói pedig Németország és Franciaország, 19, illetve 18 százalékkal.
Átlag 32 821 nézőA vizsgált országok bajnoki meccseinek látogatottsága 7 százalékkal nőtt a 2000-2001-es idényben és elérte a 32 821-es átlagot. Angliát és Franciaországot kivéve a többi négy ország meccseit kevesebben látogatták, mint az előző idényben.
Jut stadionfejlesztésre
Az angol futball pénzügyi előnyét még jelentősebbé tették a stadionfejlesztésekre szánt jelentős beruházások. 2000-2001-ben a stadionokra elköltött pénz 324 millió euróval újabb rekordot ért el – mondja Gerry Boon, a Deloitte & Touche Sport vezetője. Tíz évre visszamenőleg a beruházások összege több mint 2,1 milliárd euró volt, és most, hogy a 2001-2004-es időszakra a Premier Liga előnyösebb szerződéseket kötött a tévétársaságokkal, az angol bajnokság vezető pozíciója a bevételek tekintetében még inkább megerősödni látszik – teszi hozzá a vezető.
A futball gyorsan változó iparág, amely az elmúlt évtizedben jelentős kihívásokkal nézett szembe. Ezek során a kluboknak és a vezetői testületeknek sikerült megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével még dinamikusabbakká váltak, ugyanakkor sikerült továbbfejleszteniük vállalkozásukat (gondoljunk csak a klubcsapatok tőzsdei bevezetésére az utóbbi években).
Dotkom bukta – focibukta?Boon szkeptikus azokkal a forgatókönyvekkel szemben, amelyek a futballhoz kapcsolódó pénzügyek borús jövőjét vázolják fel és a focicsapatokat a dotkom-vállalatok sorsával hozták összefüggésbe. Míg mindkettő esetében gyors növekedésről és hatalmas médiaérdeklődésről számolhatunk be, nyilvánvaló, hogy a fociklubok sokkal stabilabbak és ellenállóbbak, mint sok, az új technológiákat kiaknázni igyekvő cég valaha is volt. A kluboknak sok millió elkötelezett és lelkes fizető “fogyasztójuk” van. Ők sok esetben családi apai örökségként több mint száz éve támogatják csapatukat, és igazi, jól funkcionáló üzleti modell szerint működnek – állítja a sport pénzügyi oldalával foglalkozó szakember.
A bevételek gyorsabban nőnek a fizetéseknél
Az első osztályú csapatoknál az összes fizetés összege 17,6 százalékkal közel 1 milliárd euróra nőtt. Ez az 1995-96-os évad óta a legalacsonyabb arányú növekedés, ami ráadásul – először az elmúlt öt év során – a bevételek növekedési ütemét (21,4 százalék) sem éri el. Összességében az első osztályú fizetések és a forgalom aránya 60 százalékra esett vissza, megfordítva ezzel az előző év növekvő tendenciáját. A focistákat és a körülöttük csoportosuló szakembereket azonban így sem kell sajnálnunk.
A játékosok igazolásával kapcsolatos reformok bizonytalansága ellenére az angol klubok rekord összeget, 0,7 milliárd eurót költöttek 2000/01-ben játékosokra, az első osztályban szereplő csapatok 364 millió fonttal vették ki ebből a részüket. A nem angol klubokból származó játékosok igazolása újra nagyobb mértékű volt, mint az angol csapatokon belüli igazolások – magyarázta a részleteket a szakember.
Ez a hat éve egyre növekvő szakadék ma 1,4 milliárd euróra rúg a nem angol klubokból igazolt játékosok esetében. Ezzel szemben az angol klubokon belüli igazolások 1,6 milliárd eurót tesznek ki – mondta Boom. Ez azt jelenti, hogy 1,4 milliárd eurót osztanak szét nem angol kluboknak.
