Nem könnyű kenyér manapság hollywoodi forgatókönyvírónak lenni: a valóság elirigyelte a fikció varázsát és ezzel együtt a mosolyt is az arcunkról, mert most már ugye Veled is megtörténhet… Ráadásul a minden képzeletet felülmúló realitás újabb, szinte hihetetlen szcenárióval rukkolt elő.
A szállítmányAz urán
Az uránt már a rómaiak is használták üvegszínezésre, ugyanis oxidja sárga színű. A fémuránt 1789-ben Martin Klaproth fedezte fel, a naprendszer hetedik bolygójáról nevezte el. Mostohán bántak vele 1869-ig, akkor fedezte fel Henry Becquerel uránsókat vizsgálva a radioaktivitást.
Az urán természetben előforduló izotópjai enyhén radioaktívak, de nukleáris technikai szempontból sokkal fontosabb, hogy termikus neutronokkal ütközve elhasad. A felszabaduló energia mellett további neutronokat bocsát ki, így ad lehetőséget szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására.
A plutónium
A plutóniumot titkos keretek között fedezték fel az amerikai Berkeley kutatóintézet munkatársai 1940-ben. A felfedezést csak 1946-ban jelentették be. A következő évben már uránércből is sikerült kinyerni. Sokáig csak nukleáris fegyverekben alkalmazták, mert rendkívül mérgező és reaktív. Üzemanyagként is használható reaktorokban, hiszen hasadóképes. A természetben nem fordul elő, de viszonylag nagy mennyiségben keletkezik nukleáris reaktorokban. Egyes reaktorokat kifejezetten plutónium előállítására terveztek. A reaktorokban termelődő plutóniumról pontos leltárat vezetnek.
Szállítsunk plutóniumot Japánból Nagy-Britanniába!
A történet középpontjában két brit hajó szeli a világtenger habjait, fedélzetén körülbelül 17 atombomba előállításához elegendő plutóniummal. A feladat: eljuttatni a két hajót a világ egyik végéről, Japánból, a másik végére, Nagy-Britanniába.
A mese három évvel ezelőtt kezdődött, amikor a brit állami tulajdonban lévő, nukleáris fűtőanyagokat gyártó BNFL 225 kilogramm plutónium- és uránium-oxidot szállított Japánba. (A röviden Moxnak nevezett anyagot atomreaktorokban használják.) A japán fél az átvétel után vette észre, hogy a brit cég manipulálta a szállítmány minőségi bizonyítványait.
Ezt követően felszólították a brit vállalatot, hogy fuvarozza vissza, majd megfelelő minőségben újra szállítsa le az árut. A felszólítás elszabotálása miatt körülbelül 4 milliárd fontnyi jövőbeli üzlettől esne el a BNFL, amelynek új, 472 millió fontért épített gyárát a közelmúltban adták át.
18 ezer mérföld, de merre?
A BNFL döntött: visszaszállítják Nagy-Britanniába a veszélyes anyagot, majd a megfelelő minőségben újra elúsztatják Japánba. Két brit hajó, a Pacific Pintail és a Pacific Teal két hete el is indult a rakományért. A tervek szerint a szállítmány augusztusban érkezik vissza Nagy-Britanniába, ehhez azonban 18 ezer mérföldet kell megtennie – nem akármilyen körülmények között.
A hajók három lehetséges útvonalon térhetnek vissza, mindegyik számos veszélyt rejt magában. A legolcsóbb és egyben a legrövidebb útvonal a Panama-csatornán keresztül vezet, ám kolumbiai gerillacsoportok már előre jelezték, hogy megtámadják a rakományt, amennyiben az megkísérli az átkelést a csatornán. Közben panamai környezetvédők törvényben próbálják betiltatni nukleáris anyagok szállítását a csatornán át.
A második lehetséges útvonal Dél-Amerika és a Horn-fok megkerülése lenne, ami tengerhajózási szempontból a legveszélyesebb terep. A harmadik lehetőség, hogy a hajók nyugat felé veszik útjukat, Dél-Ázsiát és Afrikát megkerülve jutnak el a brit szigetkehez. Ez esetben a nemcsak a viszontagságos időjárással, hanem az Indiai-óceán uralkodó áramlataival is meg kell küzdeniük.
Dacolva zöldekkel, terroristákkal, politikusokkal
Az ír kormány jogi lépéseket fontolgat annak megakadályozására, hogy a szállítmány az Ír tengeren keresztülhaladjon. Az ír környezetvédők ugyanezt 100 hajóból álló blokáddal igyekeznek meggátolni. Véleményük szerint a váratlan viharkitörések, erős és kiszámíthatatlan tengeráramlatok és a sziklás tengerpart szinte lehetetlenné teszik a rakomány biztonságos célbaérését.
A brit közvélemény ezen felül egy lehetséges terrortámadástól is tart. A legújabb értesülések szerint az Al-Kaida terrorszervezetnek a világ 50 országban vannak sejtjei – lehetetlenség úgy megkerülni a fél világot, hogy ezek valamelyikét ne érintsék.
A japánok ráadásul ragaszkodnak ahhoz, hogy a hajó személyzeténél ne legyen fegyver, illetve külső katonai egységek (radarok, rakéta-elhárítás, kísérőhajók) ne biztosítsák az útvonalat. Nehogy úgy tűnjön, hogy a szállítmány veszélyes…
