Szerdán a szocialista-szabaddemokrata kormány minisztereinek többsége bemutatkozott a parlamenti bizottságok ülésein. A kinevezéseket kivétel nélkül az összes bizottság támogatta. László Csaba, az MSZP kijelölt pénzügyminisztere a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén vett részt, ahol az új kormány gazdaságpolitikáját ismertetve hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság erős és versenyképes, azonban az utóbbi egy-másfél évben alacsony növekedési pályára állt.
László Csaba az új kabinet feladatának tekinti a GDP-növekedésének 5-6 százalék közötti éves szintre emelését. László Csaba hangsúlyozta, hogy a kormány első száz napos programját mindenképpen meg kell valósítani, az intézkedéseinek fedezetét pedig a költségvetési törvény módosításában kell megteremteni.
Fő az átláthatóságLászló Csaba a költségvetési politikában az egyik fő célnak az átláthatóság megteremtését tekinti. A legközelebb álló feladatok közül kiemelte a 2003-as költségvetés előkészítését, illetve a 2006-ig tartó időszakra a főbb bevételi és kiadási számokat tartalmazó kerettörvény összeállítását.
Az új kormány tervei szerint a minimálbér idén szeptember 1-jétől válik adómentessé, a személyi jövedelemadó-kulcsok pedig 2003-tól csökkennének – mondta László Csaba. Egy, a minimálbér 2003-as lehetséges szintjével kapcsolatban László Csaba elmondta: szerinte az elmúlt négy év jövedelem- és árfolyam-politikája akár gazdaságpolitikai fordulatként is értelmezhető, amellyel nem tartható fenn Magyarország versenyképessége. Véleménye szerint a forint árfolyamsávjának kiszélesítése, amely az infláció letörését szolgálta volna, rossz időpontban történt, nem vált be, a jövőben a forinterősödés megállítására kell törekedni.
László Csaba várakozásai szerint az év végén az infláció az MNB által megjelölt sáv felső szélén, 5,5 százalék közelében alakul majd, ám jövőre komoly kockázata van a jegybanki inflációs cél teljesülésének. A jegybanki kamatemelést László Csaba nem kívánta kommentálni, azt azonban elmondta, hogy az ötven bázispontos emelés a jelenlegi kormány intézkedései nyomán kialakult helyzetben indokolt volt.
Új szja-kulcsok, változatlan áfa-rendszer
A kormány a tervek szerint jövőre 1 millió 200 ezer forintos éves jövedelemhatárig 20 százalékról 19 százalékra csökkenti az szja-kulcsot, ami később 18 százalékra mérséklődik. Az e feletti, 2 millió 400 ezer forintig terjedő jövedelemsávban az adókulcs 30 százalékról 25 százalékra változik. A legfelső sávban a 40 százalékos kulcs jövőre még megmarad, később azonban 38 százalékra csökken.
Nem lesz tisztogatás a PM-benA Pénzügyminisztériumban a leendő első ember nem óhajt “tisztogatást” végrehajtani. Mint elmondta: nincs szükség szerkezeti és személyi változtatásokra, amely alól csupán a vagyonpolitikai keret a kivétel, az ÁPV Rt. ellenőrzése ugyanis az új kabinet tervei szerint a tárcához kerül.
Az áfa-rendszerrel kapcsolatban László Csaba elmondta: a magyarországi általános forgalmi adó pillanatnyilag az adórendszer legstabilabb része, ami a költségvetésnek mintegy 1200 milliárd forintos éves bevételt jelent és a következő két évben nem lát lehetőséget a 25 százalékos kulcs csökkentésére. A pénzügyminiszter-jelölt az áfa csökkentésénél fontosabbnak tartja a versenyképesség növelését eredményező adóterhek mérséklését – hangzott el.
Képviselői kérdésére reagálva László Csaba elmondta: sem a Mol, sem a Richter állami tulajdonú részesedését nem kívánja értékesíteni az új kormány a közeljövőben. Egy MDF-es bizottsági tag kérdésére, amely Magyarország adóparadicsomi állapotára utalt, László Csaba elmondta: Magyarország sem a tb, sem pedig a személyi jövedelemadó tekintetében nem nevezhető adóparadicsomnak.
Görgey véget vet a “kulturkampfnak”
Görgey Gábor szerint szükség van egy jó filmtörvényre, létre kell hozni a filmművészeti szakma számára azt a környezetet, azt az anyagi, törvényi bázist, amelyik biztosítja, hogy a magyar film működjön és hasson. A kulturális miniszteri poszt várományosa szerdán az Országos Kulturális és Sajtóbizottság szerdai ülésén, amelyen elnyerte a bizottság támogatását a miniszteri kinevezéshez, leszögezte, hogy szeretné eltüntetni annak a “kulturkampfnak” a nyomait és légkörét, amely az elmúlt időszakban olykor-olykor kialakult.
Az Országgyűlés integrációs bizottsága támogatta Kovács László külügyminiszteri kinevezését a szerdai bizottsági ülésen, melyen a szocialista párt elnöke céljai közül kiemelte “a térség stabilitásának erősítését, valamint a határon túli magyarokkal való törődést”. Kovács László a tárgyalásokon elengedhetetlennek látja a magyar érdekek következetes képviseletét, az egyenlő elbánásra törekvést, illetve az azonos jogok és azonos kötelezettségek elvét.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
• Megalakult az új Országgyűlés
• Megvan az új kormánystruktúra, meglesz a diplomás minimálbér
• Az első száz nap – ha minden igaz
• Választások után, kormányalakítás előtt
• Lobbitörvény – kinek az érdeke?
• Adónyomozók mérlege – csökkenő járulékfizetési kedv
• Gazdaságkutatók – balos sejtelmek
• Kiszámíthatóság, átláthatóság, biztonság – László Csaba elvei
• A vidékfejlesztés marad, az építésügy nem
Nemzetbiztonsági Iroda alakul
Kiss Elemér a MeH vezetésére kijelölt miniszterjelölt, az őt támogatásáról biztosító Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai ülésén elmondta, hogy a MeH-hez rendelik a Határon Túli Magyarok Hivatalát, amely eddig a külügyi tárca hatáskörébe tartozott, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, illetve az egyházi ügyeket is. Kiss közölte azt is, hogy az eddig a tárca nélküli miniszter által ellátott, a kormányzati minőségéből adódó feladatokat továbbra is a MeH végzi el, míg a speciális nemzetbiztonsági kérdésekre vonatkozó feladatok átkerülnek egy, a miniszterelnökségen belül valószínűleg Nemzetbiztonsági Iroda néven létrehozandó új szervezethez. A kancellária minisztert támogatásáról biztosította az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is. Ugyanígy tett a bizottság Lamperth Mónika, belügyminiszter-jelölt esetében is, emellett – 57 feltett kérdés megválaszolása után – a rendészeti bizottság támogatását is elnyerte.
Juhász Ferenc a honvédelmi tárca élére jelölt szocialista politikus egy szavazattal (11 igen 10 nem ellenében) megszerezte az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának támogatását miniszteri kinevezéséhez. Juhász támogatja az “önkéntes-hivatásos haderő” mielőbbi bevezetését, és leszögezte: az ország érdeke, hogy ne maradjon “szigetország”, hiszen jelenleg egyetlen szomszédos állam sem tagja a NATO-nak. Így Magyarország alapvető érdeke az észak-atlanti szövetség bővítése.
Kormánytól független bírói javadalmazás
Bárándy Péter az igazságügyi tárca várományos megszerezte mind az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának, mind az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának támogatását a miniszteri kinevezéshez. A bársonyszék várományosa az utóbbi ülésén elmondta, a bírósági költségvetés alapjául az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) előterjesztése szolgál majd, a bírák körében pedig az egyszeri fizetésemelésen túl kiszámíthatóbb, inflációhoz kötött, a kormányzati elképzelésektől független rendszer bevezetését tartja szükségesnek.
Diplomás minimálbér szeptembertől
Az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága 11 igen szavazattal 9 ellenében támogatta Magyar Bálint kinevezését az oktatási tárca élére. Az SZDSZ-es politikus szerint a legfontosabb, hogy az oktatáspolitikai kérdésekben a döntések széles körű konszenzus alapján szülessenek. A szeptemberi 50 százalékos béremelés átlagos növelést jelent – mondta Magyar Bálint, és a bértábla egészére vonatkozik. Magyar Bálint az első száz nap intézkedései között említette a diplomás minimálbér bevezetését szeptember 1-jétől. A felsőoktatásról szólva kiemelte, hogy a nappali tagozatos képzésben a tandíjat nem kívánják visszahozni, és szükségesnek látja a mentességek kiterjesztését egyes másoddiplomákra is. A diákhitel bevezetését üdvözlendőnek mondta, ugyanakkor emelését kampányfogásnak nevezte egy távozó kormány részéről. Jelezte, hogy az államilag finanszírozott felsőoktatási felvételi keretszámokat nem kívánják növelni.
Ellentétek a drogtörvény kapcsán
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága szerdai ülésén 11 igen szavazattal, 10 nem ellenében támogatta Jánosi György kinevezését a gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri posztra – közölte az MTI. Több ellenzéki képviselő – elutasító szavazata indoklásaként – elfogadhatatlannak nevezte, hogy a miniszterjelölt tervei között szerepel a büntető törvénykönyv olyan irányú módosítása, amely lehetővé tenné az alkalmi kábítószer-fogyasztók büntetésének felfüggesztését abban az esetben, ha vállalják a rehabilitációs programban való részvételt.
Jánosi György jelezte: nem zárkózik el a 2012-es olimpia megrendezésétől, arról azonban a hatástanulmányok elkészülte után, annak költségvetési igényeit ismerve kell majd dönteni. Elképzelhetőnek tartja azt, hogy népszavazásra bocsássák a kérdést, hiszen az mindenki számára megnyugtató választ adna.
Úgy a területfejlesztési, mind a gazdasági bizottság támogatásáról biztosította Csillag Istvánt a gazdasági és közlekedési miniszteri poszt várományosát. Az utóbbi ülésén a szabaddemokraták által jelölt Csillag elmondta: offenzív, reformorientált, szolgáltatóbarát, egyeztetésre elkötelezett tárcapolitikát kíván megvalósítani.
Megszerezte az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának a támogatását Németh Imre miniszterjelölt is, aki szellemiségében és szakmai tartalmában is új agrárpolitikát ígért, amelynek – elmondása szerint – legfontosabb célja az élelmiszerfogyasztók elérhető áron való ellátása egészséges élelmiszerrel, és tisztes jövedelem, valamint megélhetés biztosítása az ágazatból élők számára.
Az Egészségügyi Bizottság támogatta Csehák Judit kinevezését az egészségügyi, szociális és családügyi tárca élére. Csehák a szavazás után elmondta: a jelölés elfogadásánál számára fontos szempont volt, hogy az MSZP szociális és egészségügyi programját szakmailag vállalhatónak tartotta, annak formálásában az utóbbi időben maga is részt vett.
Csehák Judit az egészségügy konszolidációja első lépései közé sorolta az egészségügyi dolgozók bérének ősszel megvalósítandó 50 százalékos emelését, valamint az egészségbiztosítás gyógyító-megelőző, illetve gyógyszerkasszájában keletkezett hiány rendezését, ami még ez évben mintegy 150 milliárd forintos kiadást jelent.
