Sajtóértesülések és a FigyelőNet információi szerint is a Dunaferr elnöki posztjára Horváth István, a vasmű korábbi vezérigazgatója lehet esélyes. Horváth a Dunaújvárosi Hírlapnak elmondta: tárgyalt a város vezetésével a Dunaferr elnöki pozíciójáról, de csak úgy vállalná el, ha nem jelképes tisztség lenne, ha lehetősége nyílik érdemi döntések meghozására. Horváth július elsejétől a Ganz Transelektro Rt. vezérigazgatója lesz. Megkeresésünkre azt mondta, hogy az események letisztázódásáig nem kíván nyilatkozni.
Milliárdos veszteségA Dunaferr csoport konszolidált vesztesége az idei év első három hónapjában 2,6-2,7 milliárd forintot tesz ki – mondta el újságírói kérdésre Tóth László, a Dunaferr Rt. vezérigazgatója kedden, miután az ágazati kollektív szerződést aláírta a vasas szakszervezetekkel. A dunai vasmű vesztesége mintegy egymilliárd forinttal nagyobb az eredetileg tervezett 1,6 milliárd forintnál – mondta a vezérigazgató.
Farkas vagy Szűcs?
A vállalat vezérigazgatói posztjára érdemben két név vetődött fel: Farkas Lászlóé, aki a Dunaferr németországi kereskedőcégének vezetője, illetve Szűcs Lászlóé, aki a Dunaferr Acélművek Kft. ügyvezető igazgatója. (Mellettük Varga István, a cég igazgatósági tagja, illetve Szabó József, az acélművek volt ügyvezetője is felvetődött várományosként, sőt a jelenlegi vezér, Tóth László további szerepvállalását sem tartják egyesek kizártnak, de a legesélyesebbnek Farkast és Szűcsöt mondják a FigyelőNet forrásai.)
A lapunk által megkérdezett – a Dunaferrt jól ismerő – szakértők szerint, bár szakmailag mindkét jelölt alkalmas a pozícióra, Farkas lehet az esélyesebb. Farkasnak a műszaki végzettség és tapasztalat mellett közgazdasági diplomája is van, három nyelven beszél, emellett jó kapcsolatrendszert épített ki Németországban. Továbbá ért a kereskedelemhez, ami a Dunaferr jelenlegi helyzetében mindenképpen előnyös.
Szűcs Lászlót a Fidesz-kormány alatt nevezték ki az Acélművek élére – korábban műszaki igazgató volt -, szakmailag megkérdőjelezhetetlen, de menedzsment és gazdasági ismeretek, valamint tapasztalatok terén nem veheti fel a versenyt Farkassal. Mindemellett a lapunknak nyilatkozók szerint Szűcs el sem vállalná a posztot, a mostani ügyvezetői igazgatói kinevezését is csak vonakodva fogadta el.
Horváth és Farkas között korábban volt rivalizálás. 1992-ben ketten adtak be pályázatot a vezérigazgatói posztra, s miután Bod Péter Ákos Horváthot választotta, Farkast kinevezték a németországi leánycég élére. De ez a múlt, a céget jól ismerők szerint jól tudnának együtt dolgozni, még úgy is, hogy Horváth szélesebb jogkört szeretne elnökként a mostaninál. Horváth a stratégiai kérdéseket kezeli jobban, míg Farkas az operatív feladatokat.
Farkas László a FigyelőNet megkeresésére azt mondta: korai még a jövő lehetőségeiről beszélni, a vasmű körül nyugalomra van szükség. Tájékoztatása szerint Horváth még nem kereste meg hivatalosan, így az egyeztető tárgyalásaok sem kezdődtek meg.
Új vezetők – új célok
Szakértők szerint az új vezetők a helyzetfelmérés után minden bizonnyal átdolgozzák az üzleti tervet, és a tavalyinál nem nagyobb veszteségtervvel állnak elő, ami a konszolidált adatokat tekintve 8-10 milliárdos lehet. Fontos lenne 2-3 éves stratégiai tervet kijelölni, mihamarabb összeállítani a cég privatizációs tervét, és megkezdeni egyes részek magánosítását.
Bár az biztos, hogy a “régi garnitúra” nem fog visszatérni, de lesznek korábbi vezetők, akiket felkérnek egy-egy pozíció betöltésére. Ilyen például Hirczi József, korábbi gazdasági vezérigazgató-helyettes és Sárközy György, korábbi vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettes, róluk elképzelhető, hogy visszatérnek korábbi pozíciójukba. Ugyanakkor informátoraink szerint biztos, hogy a teljes mostani vezetést lecserélik. A FigyelőNet értesülései szerint a Dunaferr vezérigazgató-helyettesi posztjaira esélyesek lehetnek a dunaújvárosi önkormányzat jelenlegi MSZP-frakciójának egyes tagjai is.
A korábbi vezetők hiányosságaként tűntetik fel a változásokat már nagyon váró dolgozók, hogy nem volt meg a szükséges kapcsolatrendszerük, nem jelöltek ki egyértelmű stratégiát, és elzárkóztak a privatizációtól. Bár Tóth Lászlónak 33 éves szakmai tapasztalat van, de egy jóval kisebb cégnél, így hiányoztak a menedzsment ismeretei – tapasztalatai.
“Kezdettől fogva az volt a véleményünk, hogy a Dunaferr élére olyan vezetők kellenek, akik eredményesen tudják irányítani a céget. Ez feltételezi, hogy jól ismerik a cégcsoportot, így mindenképpen azok alkalmasak, akik a cégnél nőttek fel, sokéves tapasztalatuk van a Dunaferrnél” – mondta a FigyelőNetnek Kálmán András, Dunaújváros szocialista polgármestere, akit az első fordulóban újraválasztott a város. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a korábbi vezetők kerülnek vissza a posztjukba, a “visszaállítás nem lenne mechanikus”, de azokat érdemes visszahívni, akik eredményesen látták el feladatukat.
Dunaújváros fideszes politikusai szerint az, amivel a Fideszt támadták éveken át, most a szocialisták mutatják be, vagyis: a gazdasági életet a politika irányítja. Egyértelműen látszik, hogy a Dunaferr politikafüggő lett. Ez azért is szemet szúr, mert még meg sem alakult az új kormány, de már változtat egy állami cég vezetésén. Míg a Fidesz a kormányra kerülése után 2,5 évvel kezdeményezett változásokat a Dunaferrnél – akkor sem vezetőcserét, hanem a vagyonkezelői szerződés felbontását -, addig a szocialisták azonnal.
A fideszes képviselők szerint Tóth László szakmai kvalitásához és tapasztalatához nem fér kétség. Hozzátették: az egyik vezérigazgatói poszt várományosát, Szűcs Lászlót, a Fidesz-kormányzása alatt nevezték ki az Acélművek ügyvezető igazgatójának, tehát politikai alapon nem történt vezetőcsere – vélik a képviselők. Mindemellett Kálmán András polgármester ügyvédi irodája az elmúlt négy évben több mint 10 dunaferres cég jogi képviseletét látta el, és a Fidesz ezt a szerződést sem bontotta fel.
Az ág is húzza
A Dunaferr veszteségének okát Tóth László vezérigazgató abban látja, hogy az amerikai importkorlátozások, az európai dömpingvádak és kvóták miatt a Dunaferr értékesítési lehetőségei beszűkültek külföldön tavaly december óta. Pozitívumként csak a lengyel piacot említette, ahová jelentős mennyiségű “anyagot” tudtak elhelyezni. Az acélgyártás az egész világon válságban van – tette hozzá Tóth -, e hatás alól a Dunaferr sem vonhatta ki magát, így 2,2 milliárd forintos bevételkiesést volt kénytelen elszenvedni az elmúlt három hónapban.
Tóth, mint a Magyar Vas- és Acélipari egyesülés elnöke elmondta: az egyesülés tagvállalatai többségükben veszteségesek voltak az idei első negyedévben, terveiket általában nem tudták teljesíteni. Ezért szerinte az ágazatban a munkaerő racionalizálására, a munkavállalók számának csökkentésére van szükség. Ezt átképzéssel és szociális intézkedésekkel kell majd ellensúlyozni – jegyezte meg.
Az ágazat nehézségeit a Külügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium is érzékelte. Tóth beszámolt arról, hogy várhatóan májusban védővámot vezet be Magyarország az acélipari termékekre, a hazai ipar védelmében. Belföldön ugyanis jelentős áresést okozott az, hogy az Európai Unióból kiszorult kínálat a magyar piacra zúdult. Ennek következtében a Dunaferr idén 18 ezer tonnával kevesebb acélterméket tudott értékesíteni itthon. A védővám azonban a Dunaferr esetében az exportlehetőségeket tovább csökkenti: az érintett országok ugyanis várhatóan válaszintézkedéseket hoznak, amelyek nem lesznek kedvezőek a dunai vasműre nézve.
Tóth a sajtótájékoztató után a FigyelőNetnek elmondta: a Dunaferr privatizációjáról vezérigazgatósága idején nem tárgyaltak. Elképzelései vannak a magánosításra, ez a folyamat azonban az állami tulajdonos döntésétől függ. Tóth véleménye szerint egyébként a jelenlegi helyzet nem alkalmas a privatizációra. Az acélipari válság miatt ugyanis csak olcsón találna vevőre a Dunaferr részvénypakettje, alacsony áron pedig nem érdemes eladni.
