Siker 2002Konferencia a Figyelő szervezésében >>
Jó kapcsolatok vagy sok pénz – sokan úgy vélik, hogy ezek szükségesek az elinduláshoz a siker útján. Korábban még a “jó időben jó helyen” volt az alapaxióma Magyarországon, mostanra azonban egy kicsit árnyaltabbá vált a kép. Mindezek mellett valószínűleg a legtöbb sikeres ember egyért azzal, hogy a sikerhez elengedhetetlenül szükséges, ha nem is elégséges, a kitartás és a szorgalom.
A társadalom leginkább azokat a sikertörténeteket díjazza, ahol az okos, bár módosnak nem mondható “legény” körmeszakadtáig ragaszkodik ötletéhez, ami vállalatbirodalomban és milliárdokban ölt végül testet. A legnagyobb amerikai társaságok rendre garázscégként indultak, aztán a jó üzleti taktika és a kitartás meghozta az eredményt.
A balkezesség sem akadály
A történelemben számos olyan “nagyembert” találunk, aki bal kézzel ért el sikereket. Még a művészetben sem jelentett hátrányt: például Leonardo da Vinci is bal kézzel alkotott. Neil Armstrong űrhajós is csak az elemi iskolában szenvedett akkor hátrányosnak tűnő adottságától, kiképzését és a Holdon tett sétáját már egyáltalán nem zavarta.
Az üzleti életben is sokan boldogultak “ügyetlen jobbkezük” ellenére: Bill Gates, a Microsoft alapítója, a világ jelenlegi leggazdagabb embere vagy a Rockefeller család férfitagjai. Az autógyártásban akár előnyként is említhető a balkezesség: Henry Ford, a Ford autógyár és R. E. Olds az Oldsmobile gyár alapítói is a balkezesek táborát gyarapítják.
Elnöki jegyAz amerikai elnökök sora boldogul(t) balkézzel: George Bush, Bill Clinton, Gerald Ford, Thomas Jefferson, Harry S. Truman és Ronald Reagen – a teljesség igénye nélkül.
A tudomány terén Marie Curie és Albert Einstein a leghíresebb a “klubból”. A klubtagság persze még nem a siker záloga, hiszen számos bűnöző – köztük a bostoni fojtogató – mosta reggeleként a bal kezével a fogát.
Az iskolarendszer kitaszítottjai
A társadalmi elvárásokkal dacolva emberek ezrei értek el sikereket diploma, érettségi nélkül. Bill Gates Microsoft-guruval elsőéves egyetemista korában gyűlt meg a baja a Harvard oktatói karának. A diplomák száma tehát nincs egyenes arányban a sikerrel. Ez persze nem az IQ-szintre utal, sokkal inkább arra, hogy a nagyon sikeres emberek egyedi gondolataira, ötleteire nem vevő az oktatási rendszer.
Albert Einsteint például kirúgták a középiskolából, és csak másodszorra sikerült bekerülnie egy svájci műszaki egyetemre. Az Oscar-díjas amerikai film- és tévéproducer Walt Disney 58 évesen tette le az érettségit szülővárosában. Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke autodidakta tanulási módszert választott: a jogi diplomát is úgy szerezte meg, hogy a barátaitól kölcsön kapott könyvekből egyénileg készült fel otthon.
A siker Magyarországon sem marad el – csak ritkább
“A siker titka annak felismerése, hogy az adott pillanatban és helyzetben a meglevő tudás, képesség és tehetség birtokában milyen szellemi és anyagi energiák mozgósítására, továbbá milyen konkrét lépések megtételére van szükség az eredményhez” – foglalja össze véleményét Demján Sándor, Magyarország egyik legsikeresebb üzletembere. Somody Imre, a nemrégiben eladott Pharmavit alapítója sem a szerencsének tulajdonítja a sikert, egyszer, még a Pharmavit elnökeként úgy vélekedett, hogy a szakértői gárdája segítségével képes lenne még egy hasonlóan sikeres vállalkozást életre kelteni.
Polgár Juditnak sem kell amerikai csodakönyvekből megtudnia a siker receptjét, már 15 évesen nemzetközi nagymester lett, az elmúlt évszázad legjobb sakkozónőjének választották, négy Oscar-díj tulajdonosa. Erkel András is mára sikeresnek mondhatja magát. Geofizikusként szerzett egyetemi diplomát. Később Varga Csabával megalapították saját animációs stúdiójukat. Mára a Varga Stúdiót a világ 15 legjobb stúdiója közt tartják számon.
