Mostanra kezd körvonalazódni, milyen felosztásban kívánja elkölteni az egészségügyi minisztérium azt a 607,8 milliárd forintot, amelyről még az év elején döntött a kormány. Lényegében az egészségügy az egyetlen terület, amely a költségvetési tervezést megelőzően megkapta a következő négy évre keretét, – 600 milliárd forintot -, amit az indokolt, hogy az egészségügy a választási küzdelem kiemelt témájává lépett elő.
Az MSZP programja kezdettől évi 150 milliárdos igénnyel számolt. Látszólag azonosnak tűnik a két összeg, hiszen 4×150 =600, és ez csupán egy hajszálnyival marad el a Mikola-féle 607,8 milliárdtól. A mai sajtótájékoztatón azonban kiderült, hogy a szocialisták négyszer 150 milliárdja ennek több mint kétszerese, hiszen minden évben 150 milliárddal több, vagyis 150+300+450+600, azaz összesen 1500 milliárd forintot szánnának az átalakításra. A kalkulációt elfogadta a párt gazdasági kabinetje is – erősítette meg Csehák Judit.
A Fidesz tervezet nem elegendő a bérek megduplázására
Az alapján, amit eddig a szakmai körök a Pénzügyminisztériumban készülő számításokból megismerhettek, a szocialisták miniszterjelöltje úgy véli, hogy a 607,8 milliárd forint valóban csak gyenge, részleges javulást hozhat az egészségügyben. Most folyik a pénzügyi tárcánál a kormányhatározat beillesztése a 2003-as költségvetési tervbe, és a számok szerint a Fidesz kormány csak 2003 júniusában indítaná el a bérek felzárkóztatását. Ekkor 50 milliárd forintot, a következő években pedig 106; 112,4 illetve 2006-ban 119,1 milliárdot fordítana a bérek felzárkóztatására a jelenlegi kormány, ez összesen 387,5 milliárd forint.
A szocialisták számításai szerint ez az összeg nem nyújt fedezetet a bérek megduplázására, ahhoz legalább kétszer ennyi pénzre lenne szükség. Csehák Judit hozzátette: ők még idén megadnák az ígért 50 milliárd forintot a bérek konszolidációjára, amit legkésőbb októberben kézhez is kapnának az egészségügyi és a szociális szféra alkalmazottjai.
A Fidesz-Kisgazda-MDF kormány által megadott keret csak akkor lehet elég az orvosok bérének megduplázására, – amit ígérnek -, ha fele annyi orvos és egészségügyi alkalmazott lesz a rendszerben – tette hozzá Csehák Judit.
Csehák kevesli Mikolának a fejlesztésekre szánt keretét
Jelentős hiányt találtak a szocialista egészségügyi szakemberek a kórházak, rendelők, klinikák technikai elmaradásának felszámolására előirányzott keretben. A műszaki-technikai szinvonal pótlását a Pénzügyminisztériumban készülő Mikola-tervezet szerint csak 2005-ben kezdenék meg, 40 milliárd forinttal, 2006-ra pedig csupán 15 milliárddal kalkulálnak, miközben a szakértők szerint a lemaradás legalább 300 milliárd forint. Ennyi az elmaradt beruházások és gépbeszerzések értéke. Csehák elmondása szerint az elmúlt négy évben reálértékben egy fillért sem javult az egészségügy helyzete, mert az infláció nagyobb volt, mint az ágazatra fordított keretek növekedése.
Az egészségügyi privatizáció nagy kérdése, hogy miként alakítja át a parlament az önkormányzatok ellátási felelősségét. Amíg a helyi társadalom feladata marad a polgárok egészségügyi ellátásáról való gondoskodás, addig indokolatlan a privatizáció, mert akkor semmilyen eszköz nem marad a kezükben a feladataik teljesítéséhez.
Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságnak elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár Mikola István egészségügyi miniszter rendszeresen beszél 30 százalékos növekedésről, ez csak akkor jön ki, ha az 1995-ös adatokat veszi bázisnak és a 2002-es túlköltéseket is beszámítja. Ma ugyanis havonta kap felhatalmazást az ágazat, hogy túllépje a rendelkezésére bocsátott keretet, a 2002-es költségvetéssel csak így hozhatók szinkronba a kiadások.
A szocialisták új egészségügyi járulékrendszerrel kísérleteznének
Ellentmondásosnak ítéli Csehák Judit az amortizációs kalkulációt is: a Mikola-tervezet évről évre 12,8; 15,2; 11; 5,5 milliárd forint amortizációval kalkulál, ami összesen 44,5 milliárd. Csehák szerint ez nem elegendő a teljes amortizációra – gépek és épület együtt -, de a javaslat ezt a keretet elsősorban nem az ellátás színvonalának emelésére, hanem a privatizációra, a járóbeteg-ellátás rendelőinek tulajdonosváltására adná. A szocialisták szerint a kormány javaslata ismét nem tartalmaz elég fedezetet a gyógyszerek áremelkedésének fedezésére és az áfájának finanszírozására.
Igaz viszont, hogy a pénzügyminisztériumi számításokban nem esik szó a forrásokról: hiszen amint emelnék a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, bővíthetnék a rendelkezésükre álló kereteket.
A szocialisták viszonylag részletesen kidolgozták, hogy miként teremthetőek elő a források a tervezett kiadásokhoz. Egyrészt új egészségügyi előtakarékossági rendszert vezetnének be, másrészt érdekeltté tennék a munkavállalót és a munkaadót a járulékok fizetésében. Emellett az intézmények is érdekeltekké válnának, hogy a bázis szolgáltatásnál többet nyújtsanak: az OEP ugyanis ezekre is fizetne, a normál ár 70 százalékát.
