Az ősiség átkaSzéchenyi István 1830-ban megjelent Hitel című művében hosszasan elemezte azt a problémát, amelyet saját kárán tapasztalt. Az 1351-es ősiség törvény kimondta, hogy a nemesi föld elidegeníthetetlen és megterheltetlen, s emiatt a bankok nem fogadták el ezeket a birtokokat garanciaként, így az amúgy vagyonos nemesek nem kaphattak hitelt. Így járt a névadó is, egy bécsi bank a fenti okok miatt utasította vissza a hitelkérelmét. Az helyzet megváltoztatására vonatkozó javaslatait tartalmazó szakkönyv valószínűleg jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1848-ban eltörölték, az addigra majdnem 500 évet megélt törvényt.
A Széchenyi Hitelkártya program keretében a mikró-, kis- és középvállalkozások a tervek szerint májustól juthatnak hozzá az egymillió forintos, éves futamidejű forgóeszközhitelhez. Kicsit kampányszagú, de a gazdaság szereplőinek szempontjából mindenképp konstruktív javaslatot fogadott el a kormány február 5-ei ülésén.
A vállalkozói hitelkártya programról szóló megállapodás tavaly november végén született meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) között. A cél a mikro-, kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának javítása, illetve átmeneti likviditási problémáinak kezelése.
Ötszázalékos kamattámogatás
Az egy összegben felvehető hitel mértéke maximum 1 millió forint. 50 százalékát 3 hónapon belül törlesztenie kell annak, aki új hitelhez akar jutni. Az 5 százalékos állami kamattámogatásnak köszönhetően az induláskor fizetendő kamat 10 százalék körül lesz. (A támogatás 2003-ban 3 százalékra módosul.) A teljes hiteldíjmutató (THM) pedig 13,5 százalék. (Az állami támogatás nélküli névleges hitelkamat 14,8 százalék).
A rendszer kialakításához az állam 2 milliárd forint támogatást ad. A Gazdasági Minisztérium (GM) szerint ezzel 80-100 milliárd forint forgóeszközhitel felvételére nyílhat mód. Réthy Imrétől, a program kidolgozásában részt vett szakértőtől a FigyelőNet megtudta, hogy a Hitelgarancia Rt. a hitelkeret 70 százalékáig készfizető garanciát vállal, a maradék rész pedig a bankok kockázata lesz.
Tagok és díjakMind a kamara, mind a VOSZ szívesen várja az új belépőket, tagjaik lehetnek az egyéni vállalkozók és mindenfajta vállalkozás. Belépéskor csupán egy önkéntes nyilatkozatot kell tenni, és persze befizetni a tagdíjat. A nyilatkozat a cégre vonatkozó alapadatokat tartalmazza, például a cég nevét, székhelyét, adószámát, levelezési címét.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál (BKIK) az éves tagdíj összegét a tárgyévet megelőző esztendő nettó árbevételének 6 ezrelékében határozták meg. A befizetésre két lépcsőben kerülhet sor: A tagdíjelőleg összege a minimum tagdíjösszeg, tehát 10 ezer forint, ezt követően pedig a vállalkozások saját bevallása alapján a harmadik negyedév végén küldi ki a BKIK az éves tagdíj befizetésére figyelmeztető felhívást. A tagdíj felső határa 800 ezer forint.
A VOSZ-nál szintén a nettó árbevétel alapján határozzák meg a tagdíjat, amely nem lehet kevesebb 12 ezer forintnál. A tagdíjak befizetésének időszaka az év eleje. A két szervezetnek eddig együttesen 70 ezer regisztrált tagja van.
Tagsági viszonyhoz van kötve
A hitel megszerzésének feltétele, hogy a vállalkozás alkalmazotti létszáma ne haladja meg a 250-et. Ezenkívül a VOSZ- vagy MKIK-tagság, esetleg egy olyan munkáltatókhoz kapcsolódó érdekképviseleti csoport tagsága, amely szerződést kötött a fent említett két szervezet valamelyikével.
Ezzel a kormány az alkotmányosság határát feszegeti, hiszen a központi büdzséből jövő támogatást szervezeti tagsághoz köti. A szándék nyilvánvaló: visszaterelgetni a cégeket az érdekképviseletekhez. Akik a kölcsön miatt lépnek be, kénytelenek befizetni a 6-12 ezer forintos regisztrációs díjat a hitel egyfajta közvetlen költségeként.
Nem nyeli el a politika
A közreműködő bankok kiválasztására kiírt pályázat végeredményét márciusban értékeli a VOSZ és a MKIK, és akkortól lehet felvenni az igénylőlapokat érdekképviseletek irodáiban. Ezután ott helyben, “szubjektív profil” kialakításával vizsgálják a jelentkezőket.
Ez azt jelenti, hogy feltérképezik a cég szakmai felkészültségét, üzleti helyzetét, referenciáit, illetve ha megalapozottan ismert, akkor jelentős súllyal esik latba a cég múltbeli fizetési kézsége, képessége. Az “átvilágítás” során megfelelőnek ítélt cégek a tervek szerint már május-júniusban megkaphatják a hitelkártyájukat.
Első évben 25 ezer igénylőre számítanak, 2003-ban már szeretnék átlépni a 100 ezres határt. A szakértő szerint a parlamenti választás eredménye semmiképpen nem fenyegeti a program jövőjét. Demján Sándor, a VOSZ elnöke tárgyalt a ma ellenzékben ülő pártok képviselőivel, akik támogatásukról biztosították, tehát politikai konszenzusról beszélhetünk.
