Magyarországon már a második világháború előtt is használt néhány vállalat pszichológiai teszteket a legmegfelelőbb alkalmazott kiválasztására. Közvetlenül a háború után is voltak ilyen irányú kezdeményezések, de a politikai viszonyok miatt hamarosan nemcsak a tesztek jelentős része, hanem maga a pszichológia tudománya is „fiókba került”.
Nagyjából a 60-as években azonban újra elkezdték használni a pszichológiai teszteket, igaz, elsősorban a fizikai munkások alkalmassági vizsgálatára. A vezetők alkalmasságát egyáltalán nem vizsgálták ilyen módszerekkel – a politikai megbízhatóság mérésére nincs teszt.
Nehezítette a tesztek elterjedését az is, hogy valutáért kellett volna megvásárolni őket külföldről. „A forgalomban lévő tesztek mintegy 80 százalékát illegálisan használják ma is. Az általános gyakorlat ugyanis hasonló a szoftverek kezeléséhez: ha valaki talál egy jónak látszó tesztet, egyszerűen lemásolja, és használni kezdi anélkül, hogy bármilyen díjat fizetne a teszt tulajdonosának” – mondja dr. Klein Sándor, az SHL Hungary Kft. senior partnere.
„Bár a rendszerváltás előtt is voltak kisebb-nagyobb próbálkozások a tesztek jogviszonyainak rendezésére – például a Munkaügyi Kutatóintézet vagy a Pszichológiai Társaság kezdeményezésére -, a gyakorlatban nem sok minden változott a multinacionális cégek megjelenéséig” – meséli a pszichológus. A Magyarországra települő külföldi vállalatok azonban az otthon megszokott módszereket szerették volna alkalmazni a kiválasztásban is, és hajlandóak megfizetni ennek az árát. „Ennek köszönhető, hogy több tanácsadó cég is érdemesnek látta ilyen jellegű tesztek licencének megvásárlását és helyi viszonyokra adaptálását. Ez a folyamat szerencsére még korántsem zárult le.”
