Igen a Gripenekre
Az Országgyűlés áldását adta arra, hogy Magyarország 14 svéd Gripen vadászgépet béreljen 10 évre, 110 milliárd forintért. A tervek szerint csütörtökön már alá is írják a Gripenek bérléséről szóló megállapodást.
Az első három Gripen 2004 végén érkezik Magyarországra, az összes pedig 2005. júniusában áll majd hadrendbe a Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán. A törlesztést 2002-ben kezdi meg az ország: az első részlet csaknem 10 milliárd forint. Két év múlva előreláthatólag 20, három év múlva pedig 25 milliárd forint lesz az aktuális törlesztőrészlet.
Az Egyesült Államok kedden csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Magyarország és Csehország nem amerikai katonai gépek beszerzésével kívánja korszerűsíteni légierejét.
Részletek a Figyelőnet cikkében: Gripen-vásárlás – nemcsak államérdek
Tőkepiaci törvény
Az Országgyűlés elfogadta az új tőkepiaci törvény egyszerű többséget igénylő részét. Ez az európai uniós elvárásoknak megfelelő, egységes és átfogó előírásokat tartalmaz a tőkepiaci intézmények biztonságos működésére, a befektetők védelmére és a hatékony felügyeleti munkára vonatkozóan.
Leginkább a befektetési alapokról szóló szabályok módosulnak. A jogszabály lehetővé teszi új értékpapírok megjelenését, megadja a lehetőségét annak, hogy a befektetők nagyobb védelme érdekében a Befektetővédelmi Alap (Beva) magasabb bevételre tegyen szert. A tőkepiac szereplői számára pedig az eddigieknél komolyabb tőkekövetelményt ír elő.
Részletek a Figyelő cikkében: Tőkepiaci törvény – Minden eshetőségre
Elektronikus kereskedelem
Az Országgyűlés elfogadta az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály legfontosabb célja a fogyasztók jogainak védelme. Ennek szellemében részletesen szabályozza a szerződéskötés minden lépését, és előírja, hogy a szerződő feleknek folyamatosan közölniük kell egymással az ehhez szükséges információkat.
A törvény kimondja: a szolgáltatás igénybevevőjének tisztában kell lennie a másik fél személyével, illetve szükség esetén tudnia kell érvényesíteni a jogait vele szemben. Éppen ezért kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy az azonosításukhoz szükséges adatokat folyamatosan tegyék közvetlenül elérhetővé.
Szabályozza a törvény az internetes, úgynevezett kéretlen kereskedelmi megkereséseket, és kitér a fogyasztóvédelem speciális kérdéseire. Így például csak annak a felhasználónak küldhetnek elektronikus úton, levélben reklámot, aki ezt előre, írásban kéri.
Részletek a Figyelő cikkében: Kritikák kereszttüzében az internettörvény
Boszorkányüldözés – postai hazugságvizsgálat
Az interpellációk során a szocialista Podolák György újra feltette az azonnali kérdések órájában egyszer már elhangzott kérdést: miért alkalmaztak hazugságvizsgálót a Magyar Posta egyes alkalmazottaival szemben. Az eljárásra azért került sor a postánál, mert a cég vezetősége ki akarta deríteni, ki juttatta el a Defend Kft.-vel kötött, nem titkosított szerződéseket a sajtónak és az ellenzéknek.
Podolák szerint ez a módszer a személyiségi jogok durva megsértése. A képviselő a középkori boszorkányüldözéshez hasonlította az eljárást. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter hangsúlyozta, az eset az érintettek megkérdezésével történt, de a részvétel megtagadásának nem volt munkajogi következménye. Fónagy továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Postának jogában áll megőrizni a titkokat.
2012-es olimpia
Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a XXI. század lehetőségének nevezte a 2012-es olimpia budapesti megrendezését az erről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában. Az olimpiarendezés új munkahelyeket teremthet, infrastrukturális és idegenforgalmi fejlesztéseket eredményezhet.
A vitában hozzászóló képviselők közül Bauer Tamás (SZDSZ) úgy vélte, 2012-ben Magyarország nem lesz olyan gazdasági helyzetben, hogy olimpiát rendezhessen, és ezzel a kormány is tisztában van. Fónagy János közlekedési miniszter szerint a vita a kishitűségről és nem az olimpiáról szólt.
A téma részletes vitájára a következő, februári ülésen kerül sor.
Személyi ügyek
Az Országgyűlés megválasztotta az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjait, illetve póttagjait. Az OVB tagja lett Ficzere Lajos egyetemi tanár, Horváth Sándor, a Független Jogász Fórum elnöke, Maczonkai Mihály és Molnár Miklós egyetemi oktató, két korábbi adatvédelmi ombudsman-jelöltek, valamint Sándorfi György ügyvéd, egykori igazságügy-minisztériumi kabinetfőnök.
Az Országgyűlés felfüggesztette Hegedűs Loránt (MIÉP) mentelmi jogát. Ezt közösség elleni izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt kérte a legfőbb ügyész. Nem függesztette fel viszont a Ház Kosztolányi Dénes (Fidesz), Kuncze Gábor (SZDSZ) és Sági József (Fidesz) mentelmi jogát.
Első alkalommal voksolt összeférhetetlenségi ügyben az Országgyűlés. Rigler Zoltán (Fidesz) esetében a plénum úgy döntött, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.
