Belföld

Növekedés 2001-02-ben: négy százalék alatt

Az egyre rosszabb világgazdasági helyzet láttán a gazdaságkutatók már nem hisznek a négyszázalékos gazdasági növekedésben. Nagy kérdés, hogy mikor kezdődik a fellendülés. A kormányzat egyelőre bizakodva néz a jövőbe.

Növekedés 2001-02-ben: négy százalék alatt 1Az utóbbi hetek makroadatai és a nemzetközi gazdasági helyzet láttán ma már egyik magyarországi gazdaságkutató sem bízik abban, hogy 2001-ben vagy 2002-ben a gazdasági növekedés üteme meghaladja a négy százalékot. Már a kormányzat is csak a becslés felső határaként kezeli a négyes számot.

Eddig négy százalékEbben az esztendőben az első negyedévben 4,4, a másodikban 4,0, a harmadikban pedig 3,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest a bruttó hazai termelés (GDP) – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ezzel a három negyedév együttes eredménye 4,0 százalékkal jobb a tavalyinál. Az idei utolsó negyedévben pedig inkább a növekedési ütem további romlása, mint javulása várható. Emiatt az egész éves átlag négy százalék alá csökkenhet.

Az Ecostat egyre kevésbé optimista

A tavalyi 5,2 százalék után idén 3,9 százalékkal, jövőre pedig csupán 3,7 százalékkal bővül a GDP – véli legújabb előrejelzésében az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. A kutatók ezzel – a szeptemberben publikált – előző prognózisukhoz képest 0,4, illetve 0,5 százalékponttal csökkentették várakozásaikat.

Mostani megítélésük szerint a gazdasági kibontakozás csak 2002 második felében kezdődik el. Meglepően alacsony a beruházások idei, várhatóan 3,1 százalékos bővülése – véli Belyó Pál, az intézet igazgatója. Véleménye szerint az utóbbi hónapok beruházás-élénkítő gazdaságpolitikai lépéseinek hatása 2002-ben már biztosan jelentkezik, ám ezzel együtt sem valószínű látványos beruházás-növekedés. Az Ecostat szerint 2002-ben az állóeszköz-felhalmozás csupán 5,1 százalékkal lesz magasabb, mint idén.

Egy éve még általános volt az optimizmusA gazdaságkutatók egy évvel ezelőtt a kormánnyal összhangban 5 és 5,5 százalék közötti növekedést prognosztizáltak 2001-re, a következő esztendőre pedig hasonlóan dinamikus, 5 és 6 százalék közti ütemet.

A PM is korrigál

Az általános pesszimizmus a pénzügyi vezetést sem hagyta érintetlenül. A pénzügyi tárca is reagált a világszerte tapasztalható lassulásra. A vártnál kedvezőtlenebb külső konjunktúra következtében a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát fél százalékponttal lefelé módosította, így 2001-re már csupán 4 százalék körüli növekedést vár. A jövő évre pedig – az óvatosság jegyében – 3,5-4,0 százalék körüli ütemmel számol.

A Kopint mind visszafogottabb

A Kopint-Datorg Rt. – elsősorban a külső környezet további romlása miatt – legfrissebb prognózisában erre az évre már csupán 3,8 százalékos GDP-bővülési ütemmel számol. Jövőre pedig 3,6 százalékkal.

A világgazdasági recesszió ugyanis valószínűleg mélyebb és elhúzódóbb lesz, mint ősszel gondolták, hatása pedig Magyarországot sem kerüli el. Csekély vigasz, hogy tünetei tompábban jelentkeznek, mint a fejlettebb országokban.

A kutatók szerint a növekedésben a húzóerő szerepét a feldolgozóipartól egyre inkább az építési beruházások vették át. A keresleti oldalon pedig a nettó export a legfontosabb tényező, miután a behozatal jóval nagyobb mértékben esik vissza, mint a kivitel.

A nagyobb növekedés az USA-n múlikA USA gazdasága tavaszra várhatóan magához tér, a világszerte érezhető fellendülés pedig magával húzza Magyarországot – mondta el a FigyelőNetnek Magi István elemző. A korábban a Budapest Bankhoz tartozó, Bihari Péter vezette – ma független – műhely megítélése szerint a magyar gazdaság 2001-ben 3,8 százalékos növekedési ütemet mutathat fel, 2002-ben pedig akár 4,0 százalékosat is. A jövő év első hat hónapja gyenge lesz ugyan, ezt követően azonban jöhet a nagyobb ütem. Ennek mértéke a magyar gazdaság reakcióidején is múlik – véli Magi.

A GKI jövőre 3,5 százalékot vár

A GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése szerint már nem képzelhető el, hogy a magyar gazdaság idén 4 százalékkal bővül, inkább 3,8 százalék várható. Jövőre pedig 3,5 százalék. Ezzel a kutatók közül a GKI az egyik legpesszimistább prognoszta.

A kivitel lehetőségeit a nemzetközi dekonjunktúra mellett a forint erősödése és a bérek emelkedése is csökkenti. A behozatalnál azonban a romló üzleti várakozások negatív hatását részben ellentételezi az élénkülő lakossági fogyasztás és az állami beruházások növekedése.

A Pénzügykutató a választás környéki bizonytalanságtól is tart

A Pénzügykutató Rt. erre az évre 3,9 százalékos növekedési ütemet vár. Jövőre azonban csaknem egy százalékponttal kisebbre számít.

A kutatók szerint a kedvezőtlen külső állapoton kívül problémát okoz, hogy egyre “képlékenyebbé” vált Magyarországon az intézményi környezet. Az állami függőség erősödése növeli az üzleti szereplők reakcióidejét és kiszolgáltatottságát, különösen bizonytalan gazdasági helyzetben. Emellett a választásokhoz kapcsolódó nagyobb bizonytalanság sem használ a gazdasági növekedésnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik