Idén körülbelül 140 ezer tonna édességet adnak el Magyarországon, ez összesen 95 milliárd forint bevételt jelent az édességgyártó cégeknek. A piac idén csupán 4 százalékkal nagyobb a tavalyinál, a bővülés a stagnáló cukorkapiac helyett a csokoládéknak köszönhető.
| Különböző édességek kedveltsége | |||
| 1989 | 1997 | 2001 | |
| Csokoládé | 42 | 56 | 60 |
| Sütemények és torták | 53 | 65 | 71 |
| Kekszek és rágcsálnivalók | 48 | 58 | 63 |
| Fagylalt | 45 | 55 | 56 |
| Jégkrém | n.a. | 51 | 51 |
| A válaszadók százalékában azok aránya, akik különösen szívesen fogyasztanak édességet |
|||
| Forrás: GfK Piackutató Intézet “Étkezési szokások” |
|||
A csokik közül a szeletesből a tavalyinál 5 százalékkal több, a táblásból pedig 5 százalékkal kevesebb fogyott. Idén a csokoládé átlagosan körülbelül 10 százalékkal lett drágább.
CsokoládéfüggőségAz Oxford szótárban külön fogalomként szerepel a “chocoholic” kifejezés, jelentése: olyan személy, aki függő vagy túlzott mértékben szereti a csokoládét. John Stein oxfordi professzor szerint a kakaó ugyan sokféle drogot tartalmaz, ám egyiket sem magas koncentrációban, így ez nem magyarázza a csokifüggőséget. A cukor annál inkább: kis mennyiségben a glükóz serkenti az agyműködést és javítja a memóriát, ám ahogy egyre többet eszünk belőle, hajlamosak vagyunk rászokni.
Egészséges és magyar
A közvélekedés szerint a csokoládé egészségtelen, ez azonban korántsem igaz – állítja Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetsége és a Győri Keksz Kft. elnöke. Az édességgyártók világszerte inkább a szénhidrátfogyasztás pozitív hatásait hirdetik. Így például Magyarországon a fogyasztó olyan csokoládét is választhat magának, amely magas rosttartalmú, emellett vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz.
Igazi hungaricum a karácsonyi hangulathoz nélkülözhetetlen szaloncukor, emellett a konyakmeggy és a sokféle csokoládéfigura is igen népszerű. A belföldi fogyasztás évszakonként jelentősen eltér: a nyári holtszezon után ősszel és télen meredeken emelkedik. A főszezon a húsvét és a karácsony. A csokoládégyártók közül jó néhányan ekkor termelik meg éves bevételük 40-45 százalékát.
Miből lesz a csokoládé?A csokoládé alapanyagát szolgáltató kakaóbab az Egyenlítő és a huszadik szélességi fok között elterülő vidéken terem. A kakaóbab 90 százalékát a forastero elnevezésű fa szolgáltatja, jóval kisebb mennyiséget ad a trinitario termése, amely viszont gazdag aromaanyagokban. A legízletesebb csoki a criollo terméséből készül, amely nagyon drága, viszont rendkívül erős aromájú. A feldolgozáskor a kakaóbabot először fermentálják, majd pörkölik, ezzel a termésben levő több mint 400 illóolaj különböző ízhatásokat hoz létre. A folyamat végén készül el a kakaó, cukor, tej, kakaóvaj, illetve más adalékok hozzáadásával a csokoládé.
A fától a masszáig >>
Szeletben jobban megy
Magyarországon a csokoládépiac egyes szegmensei közül a szeletesé a legnépszerűbb, ez teszi ki a teljes piac 47 százalékát. A táblás csokoládék állnak a második helyen, míg a desszert csokoládék vagy pralinék a harmadikak. A magyar piacon a Nyugati-Európában megszokotthoz képest is magas a szeletes csokoládék aránya – mondta el a FigyelőNetnek Halbritter Mátyás.
Az egy főre jutó magyarországi csokoládéfogyasztás hosszú évek óta stagnál, csupán 1,6 kilogramm évente. A mediterrán országokban hasonló a mennyiség, a nyugati országokban azonban 8-9 kilogramm közötti az átlag.
A gyártók szerint a magyar piac kicsinységének az az oka, hogy a vásárlók viszonylag alacsony jövedelműek. Részben az elégtelen vásárlóerő miatt az átlagfogyasztó legszívesebben a szeletben kapható, kisebb csomagolású és 100 grammnál kisebb táblás csokoládékat választja.
Kolumbusz kezdteA csokoládé alig másfél százada jelent meg Európában. Eredeti hazája Mexikó, ahol csak ital formájában fogyasztották. Aztán jött Kolumbusz, aki 1502-ben felhörpintette Guanja szigetén. Több évszázados csend után a holland Van Houten 1828-ban kitalálta, hogyan lehet a kakaóbabból préseléssel kakaóvajat és kakaóport készíteni. A táblás csokoládé elkészítése pedig már csak újabb 20 évet váratott magára, amikor is az angol Fry and Sons cég a kakaómasszához kakaóvajat és cukrot adagolt.
Csokoládétörténet bővebben >>
Kicsinek sem kevés
A magyarországi csokoládétermelés harmadát exportálják. Az idei első kilenchavi kivitel értéke meghaladta a húszmillió dollárt, míg a behozatal 27 millió dollárra rúgott. A nemzetközi csokoládékereskedelemben a multinacionális vállalatok eltérő belső elszámolási árakat alkalmaznak, ezért nehéz a forgalmat értékben becsülni.
A magyarországi csokoládépiac meghatározó szereplői a nemzetközi édességgyártó cégek leányvállalatai. Termékeik köre az utóbbi néhány évben alig változott. A korábban megszokott régi márkákat nem szüntették meg az új tulajdonosok, hanem azok visszatértek: győzött az erős márkahűség.
Mivel a piac szűk, és kicsi a kereslet, új termék bevezetése nagy költséggel jár. A márkák ismertté tétele érdekében az egyes cégek árbevételük 5-9 százalékát áldozzák reklámra. Ez az arány nemzetközi viszonylatban átlagosnak mondható.
A forgalom növelésében az előremenekülés segíthet. Mivel a gyerekek száma évről évre csökken, több gyártó is átalakította termékeit: erőteljesen nyit a nyugdíjasok, valamint a sportolók felé.
A fiatal, jól kereső felnőttek szeretik leginkább a csokoládét, majd az életkorral egyre csökken a kedveltsége – derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. Míg a 15-19 évesek 81 százaléka szereti a csokoládét, addig a 60 év felettieknél ez az arány alig 42 százalék.
Átlagosan a felnőtt lakosság 60 százaléka fogyaszt különösen szívesen csokoládét. A GfK szerint a nők és a férfiak egyformán szeretik a csokit.
| 2001. novemberi fogyasztói árindexek |
|||
| 2000. Dec. | előző hó | előző év azonos hó | |
| = 100% | |||
| Csokoládé, kakaó | 104,9 | 100,3 | 104,4 |
| Cukrászáru, fagylalt | 110,8 | 100,5 | 111,9 |
| Édesipari lisztesáru | 112,7 | 100,6 | 113,2 |
| Cukorka, méz | 110,0 | 100,3 | 110,3 |
| Cereáliák és édességek összesen | 110,4 | 100,1 | 110,8 |
| Forrás: KSH | |||
