A “Merre tart a magyar gazdaság 2002-ben?” című konferencia szervezője az ország legnagyobb gazdasági klubja, a több mint 12 500 regisztrált tagot számláló Cégvezetők Klubja volt. Az eladók a vezető gazdaságstatisztikai intézetek, valamint a gazdasággal kapcsolatos állami szervek képviselői.
Kincstári optimizmus?
Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Üzenetének két fő mondanivalója volt: a Széchenyi-terv partneri kapcsolatot hoz létre az állam és a piac között, továbbá a külföldi recesszió ellenére is lehetséges Magyarország számára a tartós növekedés az egyensúly megtartása mellett.
Az Ecostat és Kopint-Datorg vezetői ugyan visszafogottabb – 3,5 százalék körüli – növekedést várnak, de ők is bíznak az infláció letörésében. Hangsúlyozták azonban, hogy hazánk kifejezetten érzékeny a nemzetközi gazdasági trendekre, mivel kis, nyitott gazdaság vagyunk, s az export aránya, valamint a termékszerkezet koncentráltsága erősen kiteszi a hazai cégeket a külföldi konjunktúra hullámzásainak. Hasonlóan érzékeny pont a GDP 6,5 százalékát adó idegenforgalom. 
Auth Henrik, az MNB alelnöke az idei monetáris politikai döntéseket (sávszélesítés, devizaliberalizáció, inflációs célkövetési rendszer) taglalta. Hosszú távú célkitűzésnek a – szerinte 2006-ra várható – EMU-csatlakozást jelölte meg. Ez a lépés elősegíti a külkereskedelmet, csökkenti a kockázatokat valamint a tranzakciós költségeket. Ugyanakkor ez a független monetáris politika és az “inflációs adó” elvesztésével jár. Az alelnök rámutatott, megvan a szükséges politikai akarat és konvergencia.
Az inflációs célkitűzésekről kijelentette: idén decemberre 7 százalékos, jövő decemberre pedig 4,5 százalékos inflációt terveznek, 1 százalékos toleranciasávval. Ezt elsősorban kamateszközök alkalmazásával próbálják meg elérni. A FigyelőNet kérdésére Auth Henrik elmondta: az inflációkövetési politika bevezetésekor figyelemmel kísérték a cseh és a lengyel tapasztalatokat, és legfontosabb tanulságnak azt tartják, hogy nem szabad rövid távú hatásokra reagálni.
A monetáris politika feladásával kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: ennek ugyan vannak hátrányai, de ellensúlyozza ezeket a sokkok csillapítása, a fizetési mérleg problémájának megszűnése. Azt is kifejtette a lengyel példára utalva, hogy a független monetáris politika is okozhat súrlódásokat.
Finánc- és zsaruszemmel 
Arnold Mihály, a VPOP vezetője kifejtette: a vám mostanság már nem elsősorban pénzforrás, hanem gazdaságpolitikai eszköz. Mindazonáltal a költségvetés bevételeinek 47-50 százalékát továbbra is a fináncok adják.
Az EU-csatlakozás utáni vámszabályok általában kedvezőbbek lesznek, leszámítva az agrártermékek vámját. A jelenlegi szabályozás túlnyomórészt EU-konform, de védi a magyar gazdaságot. Így például a csatlakozásig fennmaradnak a vámszabad területek.
A VPOP-nek jelentős adatvagyona van, ez jelentősen elősegíti az ellenőrzést. Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek az ügyfélcentrikusságra, informatikai eszközök segítségével próbálják egyszerűbbé tenni a vámkezelést.
Négy fő alapelvet sorolt fel Arnold Mihály a VPOP jövőbeli működésével kapcsolatban. Ezek: a vállalkozási verseny tisztaságának fenntartása, a jól fizető cégek pozíciójának javítása, a jogsértések utolérése és megszüntetése, valamint együttműködés a gazdaság szereplőivel.
Dr. Ferenczi László, az ORFK képviselője a gazdasági bűnözésről ejtett néhány szót. A három legfontosabb problémaként a szervezett bűnözést, a korrupciót és a közbeszerzésekkel, valamint az állami pénzek felhasználásával kapcsolatos problémákat említette.
A jövőben ennek megfelelően megerősítik a pénzmosás elleni egységet. A korrupció felderíthetősége érdekében a korrupcióra kényszerülő vállalkozóknak beismerő vallomás esetén vádalkut ajánlanak fel. Emellett speciális szakalegységet állítanak fel az ORFK-n belül.
Szó esett a műkincsvédelemről is. A rendőrség számítógépes adatbázist hoz létre a hazai műkincsekről, ennek segítségével a lopás bejelentése után a műkincs online kapcsolaton keresztül számos országban felkerül a körözendő tárgyak listájára.
Egyszerűbb adózás 
Az APEH túlteljesítette a terveket: 284 milliárdos adótöbbletet produkált. Ilyenkor felvetődik a kérdés: mire fogják fordítani? Elköltik, vagy adócsökkentést hajtanak végre? A kormány ezek kombinációját valósítja meg. Az adócsökkentések célzottak: támogatják a gyerekeseket, a lakásvásárlókat és a családi vállalkozásokat.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH alelnöke arról szólt, hogy a hivatal célja az egyszerűsített, elektronikus adóbevallás. Ennek akadálya azonban az, hogy nem létezik hazánkban minősített e-aláírás-hitelesítő. A kiemelt adózók esetében azonban az APEH ad hitelesítést, náluk kötelező lesz az elektronikus bevallás. Sikerként könyveli el az intézmény, hogy ingyenes adóbevallási programját tavaly 170 ezren töltötték le.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
