Egy milliárdos forgalmú kereskedelmi vállalat igazgatóságának tagja mesélte, hogy még korábbi pályafutása során megkereste őt egy ismert fejvadász cég. Elment hozzájuk, s legnagyobb megdöbbenésére előhúzták az önélatrajzát – nem tőle kapták -, ami ráadásul elavult volt, nem szerepelt benne az a pozíció, amelyet éppen betöltött. Ennek megfelelően az ajánlat sem volt vonzó, alacsonyabb fizetést kínáltak, mint amennyit éppen kapott. 
Csak óvatosan
“Ha valaki már elért egy szintet, nagyon vigyázzon arra, hogy csak jónevű fejvadász céggel álljon szóba” – figyelmeztet Kanyó László, az Electrolux kommunikációs igazgatója. Hozzáteszi azonban, még a név sem garancia arra, hogy az adott cég tisztességesen dolgozik. Vele évekkel korábban előfordult, hogy egy nemzetközi cég itteni irodájával interjút beszélt meg. Rosszul írta fel az időpontot, ezért késett negyedórát. Akkor azonban már nem fogadták, későbbi időpontot sem adtak, s amikor telefonált, nem hívták vissza.
Kanyó szerint Magyarországon kevés olyan cég van, amely valóban komolyan foglalkozik a jelöltekkel. Elvárható ugyanis, hogy a fejvadász ne csak elmondja, milyen állást kínál, hanem fel is készítse a jelöltet a munkaadóval való találkozóra, hogy az interjún a legjobb formáját tudja hozni. Fontos az is, hogy elmondják, milyen ember a megbízó, az interjút követően pedig tájékoztassák, mit szóltak hozzá, bejutott-e az állás várományosainak szűkebb körébe.
Az igazán jó tanácsadó ráadásul a jelöltnél is jobban tudja, mire van szüksége. Kanyó sem gondolta volna, hogy jól fogja érezni magát a jelenlegi munkahelyén, de annak idején egy fejvadász meggyőzte őt erről, s neki lett igaza. “Olyan tanácsadóhoz kell fordulni, aki egyben a jelölt tanácsadója is lesz” – vélekedik Bereczky Katalin, a direkt keresésre szakosodott H. Neumann International ügyvezető igazgatója is.
Vass Kornélia, a Dreher Sörgyárak Rt. humán erőforrás igazgatója szerint az a legfontosabb, hogy a fejvadász cég bizalmasan kezelje az információkat. Semmi sem árthat jobban ugyanis egy menedzsernek, mint ha elterjed róla az a hír, hogy állást keres.
Bereczky Katalin szerint érdemes tájékozódni, hogy az adott tanácsadó cég milyen körben dolgozik, milyen referenciái vannak, visszatérnek-e hozzá a megbízói (Figyelő, 2000/48. szám). Utóbbi esetben valószínűsíthető, hogy a jelöltekkel is tisztességesen foglalkozik, s a több megbízás között nagyobb valószínűséggel lesz olyan pozíció is, amelyre az éppen állást kereső menedzser alkalmas.
Szintek és módszerek
A vezetői állások közül hirdetéses kereséssel középvezetői és kisebb vállalatok felső vezetői pozícióit szokás betölteni. Nagy cégek topmenedzseri állásaira általában direkt kereséssel foglalkozó tanácsadó cégek segítségével találnak alkalmas embert. Léteznek azonban olyan fejvadász cégek is, amelyek direkt módszerrel keresnek középvezetőket.
Tájékozódni kell
Azt, hogy melyik cég számít megbízhatónak, csak informális úton lehet kideríteni. A vezető pozícióban lévőket segíti, hogy ezeken a szinteken már megkeresik az embert a fejvadászok, s az ilyen beszélgetések során lehet tapasztalatot szerezni.
Vass Kornélia éppen ezért azt tanácsolja, hogy akit megkeresnek, menjen el a beszélgetésre akkor is, ha éppen nem akar váltani. Ilyenkor sokat tanulhat, megtudhatja, mit ér a piacon, milyen tudásra van kereslet. Egyúttal építi a kapcsolatait, növeli a saját ismertségét, s ha majd ő akar váltani, lesz hová fordulnia. Igaz – figyelmeztet a Dreher HR igazgatója -, az álláskeresőnek tudnia kell, hogy a fejvadász a megbízója számára keres embert, nem pedig az álláskeresőt próbálja meg elhelyezni.
“A kapcsolatfelvétel a stílus maga. Már ebből következtetni lehet arra, milyen a fejvadász, illetve a fejvadász cég” – hívja fel a figyelmet Visegrády Tamás, a PSP Siklóssy & Partner ügyvezető partnere. A direkt és hirdetéses kereséssel egyaránt foglalkozó PSP-nél például alapelv, hogy ha valaki jelentekezik egy hirdetésre, annak válaszlevelet írnak. Nyolc nappal későbbi időpontra hívják be a kiválasztottakat interjúra, hogy legyen módjuk felkészülni. Hasonló okból a vállalati interjú is az értesítésnél nyolc nappal későbbi időpontra kerül.
A vállalati bemutatásnál mindig jelen van a tanácsadó, aki előzőleg már részletesen tárgyalt a jelölttel. Visegrády Tamás óva int azoktól a cégektől, amelyek egyszerűen elküldik a jelentkező életrajzát a megbízójuknak, majd pedig egyedül odaküldik őt felvételi beszélgetésre, legfeljebb egy napot hagyva a felkészülésre.
Bizalomgerjesztő viszont, ha a tanácsadó cégnek van minőségbiztosítási rendszere, amelyben szabályozzák azt is, hogyan kell bánni a jelölttel, kezdve attól, hogy miképpen kell lezajlania az első telefonbeszélgetésnek. Visegrády szerint a nagy nemzetközi hálózatok jó része már korrekt technológiát alakított ki. Ilyen cég esetén is érdemes azonban megnézni, hol a központja, illetve hány irodája van a világon.
Az is sokat elárul a cégről, hogy egy városban hol és milyen irodát tart fenn. Árulkodó lehet a díjkonstrukció is. “Ha sikerdíjas, tehát ha csak akkor kap pénzt, amikor elfogadták a jelöltet, akkor az harmadosztályú szolgáltatás” – állítja a PSP ügyvezető partnere. 
Kezdeményezés
Ha egy menedzser váltani szeretne, de nem tudja, hogy melyik céggel álljon szóba, érdeklődjön a baráti körében. Két-három olyan emberhez forduljon, akiben megbízik, s akinek már van tapasztalata ezen a téren. Mindenképpen kényes helyzet azonban, ha egy menedzser váltani akar. “Mindig gyanús, ha valaki nagyon nyomul egy fejvadász cégnél. A vezetőktől ugyanis azt várják el, hogy tegyék a dolgukat, s akkor gondoljanak a váltásra, ha megkeresik őket egy sokkal nagyobb kihívással, mint a jelenlegi” – mondja Kanyó László.
Vass Kornélia szerint is nagyon kell vigyázni az álláskeresésnél, de szerinte elfogadható indok lehet a váltásra az, hogy az illető már rutinból tudja végezni a feladatát, nagyobb kihívást szeretne, s a saját vállalatánál nincs hely előbbre lépni.
Bereczky Katalin viszont úgy véli, nincs ok a félelemre. “Millió oka lehet annak, hogy valaki váltani akar. A jó tanácsadónak meg kell értenie az álláskeresőt, például azt, hogy új főnök jött a cégéhez, mindent felforgatott, s most már a hangját sem bírja hallani.”
Megnyugvásra adhat okot az is, hogy a jó tanácsadó cégek hivatalból ismerik a vezetők piacát, tehát nagy valószínűséggel az éppen bekopogtató vezetőről is tudják, elismert-e a szakmájában. Bereczky Katalin szerint ezért bátran fel lehet hívni egy tanácsadó céget. Ilyen telefonokat ők is kapnak, igaz, a telefonáló általában hivatkozik valakire. “Utcáról nem szokás bemenni” – jegyzi meg Bereczky. Azt viszont ő is aláírja, hogy ha valaki már harmadszor is azzal az indokkal jön, hogy nem kap elég lehetőséget a munkahelyén, akkor az illetővel valami baj lehet.
