A magyarok leszoktak az almáról, mert átpártoltak az egzotikus gyümölcsökhöz. De már körvonalazódik a megoldás: ha így megy tovább, rövidesen az alma is egzotikus gyümölcsnek fog számítani. Kevesebb mint kétharmada az idei termés a tavalyinak, de még így is csak a gond van vele – állítják az almatermelők. Még ennek a kevesebbnek is négyötödét csak az ipar hajlandó feldolgozásra átvenni, persze szinte semmiért, mert sokkal többet nem jelent a kilónként 9-15 forint.
Egy évtizede fejszeélre hányták a hatalmas nyírségi ültetvényeket, ma meg egy ráckevei rt. elnöke köpi meg a tenyerét, hogy elkeseredésében kiirtsa a gyümölcsöst. Akkor a mindent elnyelő jó kis szovjet piac dugult be, most meg az a baj, hogy az olcsó szabolcsi alma elárasztja az országot. Mégpedig azért, mert egyrészt persze ott olcsóbb a munkaerő, másrészt viszont az agrártárca csak a szabolcs-szatmár-beregi, a borsod-abaúj-zempléni és a hajdú-bihari termelőknek juttatja a támogatást, azzal a sajátos indoklással, hogy úgyis ez a három megye adja a termés kétharmadát.
Nehéz helyzet, amikor egy nemzeti értékről kiderül, hogy talmi, rajtunk kívül senkinek, de végül nekünk, magunknak sem kell. A mosolygós piros alma keserű sorsában osztozhat a legendás hírű magyar hagyma is. A Hagyma Terméktanács titkára ugyan állítja, hogy a túltermelésről keringő hírek csak a hangulatkeltést szolgálják, de ezt nem feltétlenül hiszik el neki azok a termelők, akik nem kötöttek idejekorán értékesítési szerződést. Ők most leginkább azzal töltik idejüket, hogy rohangásznak fűhöz-fához, hogy helyet találjanak a szerződött negyvenezer tonnát meghaladó készleteknek. Mondjuk az sem javít a kedélyükön, hogy nekik persze a kilónként hétforintos állami támogatás sem jár.
Legfeljebb a “szomszéd tehene” elv alapján jelenthet vigaszt a hagymatermelőknek, ha azokra tekintenek, akik kukoricát vetettek az idén. Azok most arra hajtanak, hogy tonnánként négy-hatezer helyett csak kétezret fizessenek rá. Ezt jelentené, ha az állam hajlana arra, hogy felvásárolja tőlük a termést a meghirdetett 18 ezer forintos intervenciós áron. Mert amúgy most 14-16 ezret kínál a piac a húszezres önköltségű kukoricáért.
A cukorrépával, úgy fest, idén minden rendben lesz. Szépen termett, meg is veszik a gyárak, nagyjából húsz százalékkal többet is fizetnek érte, mint tavaly. Tehetik bátran, mert azt is tudni lehet már, hogy jól meg fogják emelni a cukor árát. Attól a nemes céltól vezettetvén, hogy a csatlakozásig elérjék az uniós cukorárnak legalább a 80 százalékát. Jelenleg hatvanon állunk, lehet előkapni a számológépet. Senki se csodálkozzék hát, ha jövőre egyetlen nagy, ringó répaföld képét ölti magára ez az ország. Hogy jövő ilyenkorra a répatermelők panaszától legyen hangos.
