A Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) körül újra növekszik a feszültség. A lengyel fél – immár sokadszorra – újabb vámintézkedést jelentett be, amelyre nem késett a magyar válasz sem, vámszigorítás formájában.
Eközben azonban Románia sokkal jelentősebb változtatást javasol. Egyenesen a CEFTA keretében kötött teljes agrárkereskedelmi egyezményrendszer újratárgyalását javasolja. A magyar fél elképzelhetetlennek tartja a román javaslat elfogadását.
Pozitív mérlegA nehézségek ellenére a CEFTA-val folytatott magyar kereskedelem idén újra szufficites. A héthavi kereskedelmi aktívum 70 millió dollár volt, holott egy évvel korábban még 63 millió dollár passzívumot mutatott a mérleg. A CEFTA-országokkal folytatott magyar kereskedelem felét a feldolgozott termékek teszik ki, de jelentős a forgalomban a gépek aránya is. Idén júliusig a CEFTA-államokba irányuló magyar agrárexport 276 millió dollár volt, míg az import csupán 89 millió dollárt tett ki.
Hagyományos nézetkülönbségek
A tagországok eredeti szándékai szerint a CEFTA szervezete az uniós csatlakozásra való felkészülés eszköze: a közép-európai államok egymás közt próbálják meg kialakítani a szabadkereskedelmet. Ez az iparcikkek területén nagyobb fennakadások nélkül meg is valósult. Az agrártermékeknél azonban egyelőre nincs napirenden a forgalom teljes vámmentessége, csupán kedvezményes vámok használatában sikerült eddig egymással megállapodni.
Az agrárkereskedelem területén hagyományosan jelentős nézetkülönbségek vannak a CEFTA-tagországok között. Ezeket eddig sikerült normális mederben tartani. A feszültségek főleg kétoldalú vámintézkedésekben öltöttek testet. Ilyenkor az egyik tagország felfüggesztette a kedvezményes CEFTA-importvámok alkalmazását egy másik állammal szemben.
A horvát kapcsolatHorvátországgal 2001. április elseje óta él a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás. Azóta jelentősen bővült a két ország közti áruforgalom. Különösen nagy a növekedés az agrártermékek exportjánál. Az importnál főleg a textil- és a faipari termékek értéke nőtt. Jövőre a szabadkereskedelmi megállapodás további termékekre terjed ki, többek közt kölcsönösen teljesen vámmentes lesz az ipari termékek kereskedelme.
Magyar, lengyel: két jó barát?
Lengyelország már évek óta rendre felfüggeszti bizonyos magyar exportcikkek kedvezményes importvámját. A belső piac védelmével indokolja lépéseit. Ezek időpontja általában a belpolitikai helyzet függvénye volt.
A legújabb, magyar vélemény szerint egyoldalú és jogellenes intézkedése keretében szeptember hatodiki hatállyal felmondta a 2001. márciusában a magyar búzára 200 ezer tonnában meghatározott 15 százalékos kedvezményes vámkontingens érvényességét. Emiatt a magyar gabonaexportőrök idén egyetlen tonna kedvezményes vámtételű búzát sem tudtak eladni Lengyelországban. A dolog pikantériája, hogy az ominózus márciusi megállapodást miniszteri szinten kötötte a két ország.
Magyarország némi gondolkodás után ellenintézkedést vezetett be Lengyelországgal szemben. A külügy azt követően döntött, hogy egyértelművé vált: a lengyel intézkedések megalapozatlanok. Emiatt Magyarország az elszenvedett kárral azonos nagyságrendben függeszti fel a lengyel agrártermékek kedvezményes importvámját – mondta el a FigyelőNetnek Balás Péter, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ezek együttes értéke várhatóan mintegy húszmillió dollár lesz. Az érintett importtermékek pontos listája napokon belül elkészül.
A magyar remények szerint a feszültség nem tart örökké. A hamarosan megalakuló baloldali lengyel kormány várhatóan áttekinti a lengyel-magyar vámvita helyzetét is. Ha pedig enyhül a politikai nyomás, akkor a két ország könnyebben megegyezhet a vitás kérdésekről.
Bukarest a teljes agrárterületet újratárgyalná
Romániával is napirenden vannak a kisebb-nagyobb vámviták. Bukarest már hosszabb ideje olyan minőségi követelményeket támaszt a magyar búzával szemben, amelyet csak nagyon kis tételben lehet teljesíteni. Emellett Románia a kialakult húshiány miatt egyoldalúan 20 százalékra csökkentette a sertéshús vámját, ám Magyarországgal szemben továbbra is a CEFTA 25 százalékos tarifáját alkalmazza.
Ráadásul Bukarest azt javasolja, hogy a CEFTA keretében kötött összes agrárkereskedelmi egyezményt tárgyalják újra. Ez minden valószínűség szerint a meglévő kedvezmények leépítését jelentené. A megoldást Románia mellett Lengyelország is szorgalmazza. Hagyományos indokaik: az állami szubvenciók rendszere nem kiegyensúlyozott a CEFTA-n belül, ráadásul az egyes tagállamok erősen eltérő agrárpolitikát visznek.
A magyar fél elképzelhetetlennek tartja a román javaslat elfogadását. Magyarország számára elfogadhatatlan az a szándék, hogy az eddig elért liberalizációs eredményeket felszámolják – tudtuk meg Balás Pétertől. Ez a célkitűzés szöges ellentétben állna a CEFTA céljaival. Az elképzelés a CEFTA-t is megosztja. A kedvezmények csökkentését a tagok közül nemcsak Magyarország, hanem Horvátország, Csehország és Szlovákia is ellenzi, míg Szlovénia és Bulgária lát rá lehetőséget.
A CEFTA agráralbizottsága a múlt héten ülésezett, de megoldást nem talált. Erre több esélyt kínál a szervezet októberi agrárminiszteri találkozója Bukarestben. Várhatóan ott áll elő Románia hivatalosan is az agrárkereskedelmi kedvezmények újratárgyalásának ötletével. Ez a fórum azonban valószínűleg nem megfelelő a kérdés eldöntésére, mivel nem hivatott dönteni kereskedelmi ügyekben. Ebben ugyanis a tagországok külgazdasági miniszterei illetékesek. A vita így hosszú távra megmarad.
