Az Oktatási Minisztérium Nemzeti
Információs Infrastruktúra Fejlesztési Irodája és a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának közös beruházásaként létrejövő új optikai hálózat pedig 2001. december közepétől az eddigieknél nagyságrendekkel gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé közel félmillió kutatási-oktatási felhasználó számára. Az információs társadalom alapfeltételének tekintett gigabites hálózat létrehozásával Magyarország központi szerepet tölthet be a közép-kelet-európai régióban.
Magyarország Európa legfejlettebb országaival egy időben vezeti be a számítógép-hálózati infrastruktúrába az optikai Internet technológiát. Az európai fejlesztések az EU támogatásával a GEANT projekt keretében folynak. A GEANT projekt eredményeként Európa az Egyesült Államok hasonló rendszerének kapacitását első ízben éri utol A magyar részvételt és a kapcsolódó hazai fejlesztéseket a felsőoktatás, a kutatás és a közgyűjtemények infrastruktúrájáért felelős NIIF Program biztosítja.
2001. októberétől gigabites kapacitással kapcsolódik a NIIF hálózata a GEANT európai hálózathoz. Az optikai Internet kialakítása Magyarország számára azt jelenti, hogy hazánkban az információs társadalom meghatározó alapinfrastruktúrája meghonosodott, és ezzel Magyarország a műszaki élvonalat képviselő tizenegy legfejlettebb európai ország közé kerül. “Ez a beruházás komoly lépés abba az irányba, hogy Magyarország élenjáróvá legyen a közép-kelet-európai régióban az információs társadalom kiépítése terén. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Miniszterelnöki Hivatal 500 millió forinttal hozzájárulhat a program sikeréhez” – hangsúlyozta Stumpf István, kancelláriaminiszter a tájékoztatón.
Az OM NIIF Irodája a hazai optikai Internet kiépítésére a mai napon szerződést kötött az e célból kiírt közbeszerzési eljárás nyerteseivel, a MATÁV Rt.-vel és a V-com Rt.-vel. A szerződés eredményeként ez év december közepéig a NIIF Program számítógép-hálózatába kapcsolt egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, könyvtárak és múzeumok mintegy 400 ezer felhasználója jut világviszonylatban is kiemelkedő sebességű (2.5 gigabit másodpercenként), kiváló minőségű belföldi és nemzetközi adatátviteli lehetőséghez. ” Ez a fejlesztés a Debrecenben vagy éppen Sárospatakon dolgozó magyar kutatót informatikai értelemben Párizs, Oxford vagy Los Angeles legkorszerűbb laboratóriumaiba, könyvtáraiba vagy múzeumi dolgozószobáiba helyezi.”- mondta Pálinkás József oktatási miniszter Az NIIF hálózata biztosítja a nemzetközi kapcsolatot a kormányzat és az IRISZ-Sulinet program további többszázezer felhasználója számára is.
A közbeszerzési eljárás nyertesei:
Matáv Rt. (http://www.matav.hu/ )
A közbeszerzési eljárás nyerteseként a Matáv építi ki az NIIF nagysebességű hálózatát hat egyetemi város és Budapest között. A Matáv egy Magyarországon még nem alkalmazott, a legújabb optikai technológián alapuló országos rendszert, ún. hullámhossz-osztású (WDM = Wave Division Multiplex) rendszert létesít. Ugyanezzel az átviteli megoldással csatlakozik az NIIF az európai kutatói hálózathoz (GEANT), és a csatlakozás magyarországi rendszereit is a Matáv építi ki. A GEANT összeköttetések jelentős részének nemzetközi szolgáltatója a Deutsche Telekom.
A WDM rendszer jelenleg 2,5 Gbit/s sebességű, de a WDM alkalmas egyetlen optikai szálpáron több száz Gbit/s sebességű jelátvitelre is.
A Matáv meglévő optikai infrastruktúráján építi ki országos hálózatát, melynek első fázisa ebben az évben megvalósul.
Az NIIF részére nyújtott 2,5 Gbit/s-os WDM kapcsolat mellett az egyes vidéki egyetemek közötti közvetlen, 155 Mbit/s sebességű csatlakozásokat is a Matáv létesíti.
A most megkötött NIIF-Matáv szerződéssel folytatódik az a több mint egy évtizedes kapcsolat, melynek keretében a Matáv a legkorszerűbb szolgáltatásait először az oktatási, kutatási intézmények számára nyújtja.
V-com Rt. (http://www.vcom.hu/ )
Az NIIF Iroda közbeszerzés eljárás Ajánlati Felhívásának célja volt 7 vidéki és 8 budapesti intézmény, azaz 15 intézmény nagysebességű optikai transzporthálózati kapcsolatának megvalósítása az NIIF Iroda székhelyéhez. A kiírásban szerepelt felhasználói sávszélesség 155Mbit/s – 2,5Gbit/s. A V-com Rt. 8 budapesti valamint a gödöllői végpont kiépítését nyerte el.
Az eljárást követően az akadémiai közösség jóval szélesebb körének lesz módja arra, hogy hagyományos, de jóval nagyobb sebességű IP szolgáltatást használjon, garantált minőségi paraméterű IP kapcsolatokat igénybe vehessen, valamint arra, hogy nemzetközi technológiai projektekben vehessen részt.
A V-com szereplése a NIIF tenderen nemcsak azért tölti el büszkeséggel a vállalatcsoportot, mert egy olyan pályázaton szerepelt sikeresen, ahol a kiíró által megfogalmazott igények között Magyarországon eddig még nem alkalmazott szolgáltatások és sávszélesség megvalósítása volt a cél, hanem azért is, mert a 8 budapesti és a gödöllői végpont kiépítésével cégünk hozzájárulhat a magyar felsőoktatás fejlesztéséhez. Így, a kiépítést követően, a V-com kommunikációs szolgáltatásaival a magyarországi főiskolák, egyetemek és kutatóintézetek a legmagasabb színvonalú távközlési infrastruktúrával rendelkeznek. Cégünk meggyőződése, hogy a megfelelő távközlési infrastruktúra megteremtése az egyik feltétele a magyarországi oktatás fejlődésének.
ˇ Az NIIF Program gerinchálózatának 2001. végére tervezett állapota
Az NIIF Program szervezeti háttere
Több, mint tíz évvel ezelőtt, még jócskán az Internet hőskorában indult el a nemzeti információs infrastruktura program (korábban IIF, ma NIIF) azzal a céllal, hogy a hazai egyetemek-főiskolák oktatóinak és kutatóinak, valamint a könyvtáraknak és más közgyűjtemények munkatársainak minél korszerűbb hálózati infrastruktúra álljon a rendelkezésére. Mindez 1988-89-ben egy speciális (az X.25 alapú ELLA) elektronikus levelező rendszerrel kezdődött, majd a nemzetközi hálózatok (EU-net, BITNET) terjedésével az azokba való bekapcsolódással folytatódott. Az internet térhódításával párhuzamosan ez a hálózat gyorsan egy tiszta internet hálózattá vált, amely számára a nemzetközi internetes kapcsolatot a TEN-34, majd TEN-155 európai kutatói hálózatokhoz való csatlakozás biztosította.
Az NIIF program kétségkívül egyik kedvezményezettje lett annak, hogy a kormányzat – a nemzetközi trendekkel összhangban – nálunk is felismerte az informatika társadalmi hasznosságát. Mindig is nyilvánvaló volt, hogy az egyetemek, kutatóintézetek, közgyűjtemények saját anyagi erőforrásaikból nem tudják fedezni azokat az összegeket, amelyek egy korszerű európai kutatói hálózatban való részvételhez szükségesek. Erre ugyan több minisztérium és kormányzati szerv együttes erőfeszítése révén, elég bizonytalan jogi státuszú szervezeti keretek között végülis minden évben sikerült előteremteni a szükséges költségvetési forrást. Folyamatosan fenyegetett azonban annak a veszélye, hogy ezek a források elapadnak, és lemaradunk az európai fővonalról. 1998 őszén komoly válságba is került az NIIF program, mivel a kormányzati elkötelezettség hiánya miatt úgy tűnt, nem tudunk csatlakozni a Quantum projekthez, azaz a 155 Mbit/s sebességű európai kutatói gerinchálózathoz.
A helyzet súlyosságát felismerve 1999-ben kormányrendelet született az NIIF Programról, amely egy csapásra stabilizálta a helyzetet azzal, hogy az oktatási miniszter felügyelete alá tartozó, közvetlen költségvetési támogatással megvalósított célprogrammá tette. A program tízéves története során a 2000-es év volt az első, amikor nem tárcák és főhatóságok közötti alkalmi megegyezések, hanem az állami költségvetés egyik nevesített fejezete garantálta a program finanszírozását, mégpedig az Oktatási Minisztérium fejezete alatt. 2000-től a program költségvetése fedezni tudta a hazai és nemzetközi kommunikációs költségeket, az eszközfejlesztéseket, a magasabb szintű IP szolgáltatások megvalósítását, a különféle egyéb fejlesztéseket és a működési költségeket.
Az új szervezeti struktúrában az elvi irányítást államtitkári szintű intézményi képviselőkből álló Program Tanács végzi. Jelenleg Zöldné Roska Marietta a Program Tanács elnöke.
A műszaki fejlesztési stratégiát a 16 tagú Műszaki Tanács határozza meg, amely több állandó és ideiglenes bizottság munkáját koordinálja, elnöke jelenleg Tétényi István. Állandó a használati irányelvekkel (AUP) foglalkozó, a nemzetközi kapcsolatokért, a műszaki terv előkészítésért és az egyetemi integrációért felelős bizottság. Ideiglenes például a tender-, illetve projektelőkészítő vagy szuperszámítógépekkel foglalkozó bizottság.
A program operatív végrehajtását a fejlesztési iroda végzi. Az NIIF Program igazgatója, tehát operatív vezetője Nagy Miklós.
További információk:
NIIF Iroda (tel.:270-9640, fax: 270-9650)
Általános kérdések: Nagy Miklós (miklos.nagy@iif.hu )
Nemzetközi kérdések: Bálint Lajos (h48bal@ella.hu )
Műszaki kérdések: Tétényi István (tetenyi@sztaki.hu )
Nemzetközi hivatkozások:
The Next Generation of European Research Networking http://www.dante.net/geant/
TERENA compendium of NREN in Europe http://www.terena.nl/compendium/
The Advanced Research and Education Network Atlas (ARENA) http://arena.internet2.edu
