Gyerekkorom és ifjúságom vadona, Rózsadomb! A hosszúra nyúlt kommün alatt egy ideig jobb volt nem emlegetni, hogy az embernek ez a szűkebb pátriája, mert nyomban belopta magát a kizsákmányolók és osztályellenségek üldözendő táborába. (Ha netán addig nem sikerült volna.) Később az elvtársaknak is gusztusuk támadt erre a környékre, az egykor itt terpeszkedő polgári-úri családok jó részét kipenderítették villáikból valamely kuláktanyára vagy a Hortobágyra, hogy ürüljön megfelelő hely az új földesuraknak. Úgyhogy az egykor osztályidegen Rózsadombból a pesti nyelv hamarosan káderdűlőt fabrikálhatott. De 1951-ig itt strabancoltam, itt jártam iskolába, korcsolyáztam a Marczibányi téren, vártam a lányokat a Baár-Madas vagy az Orsolyák előtt. Ez utóbbi, valamikori apácás leánygimnázium közelében található a Les Amis (Buday László-Rómer Flóris sarok).
Mint hallám, most új tulajdonosa-vezetése van. Nézzük meg! Az első, ami nagyon intenzíven hat belépéskor: az átgondolt, jól működő, mindent átható ízlés. Pedig szuterén (a Rómer Flóris nagyon meredek utca), kicsi (hét vagy nyolc asztal az egész) – és mégis nagyvonalú, finom eleganciája van. Amikor leülsz és szemügyre veszed a részleteket, akkor kiderül, hogy az intenzív összbenyomás nem véletlen (sosem véletlen!). Minden ki van találva, gonddal megtervezve: a karosszékek fájának és levendulakék kárpitozásának harmonizálása, az ezüst szalvétagyűrűbe fűzött damaszt szalvéták, a fonott-ezüst kenyérkosár, az elegáns só- és borsdaráló minden egyes asztalon (nem nyúlkálunk át!), a nemesen kopott keleti szőnyeg a koptatott csempepadlón, a szűrtnél is szűrtebb zene, a sűrűn sorjázó, nem akármilyen márkás festmények a falon, egyedi megvilágításban. Egyszóval, ha valaki intim otthonosságra vágyik, nagypolgári eleganciával ötvözve, egy operai vagy színházi előadás után: itt jó helyen jár.
Mindehhez méltó a konyha is. Az étlap nem túldimenzionált, de kényesen választékos. Előételnek divatos, különböző carpacciók ehetők (bélszín, mozzarella, lazac), vagy tonhal- és libamájpástétom, esetleg libamáj sherryben. A felséges zellerkrémlevesben pikáns, pirított libamelldarabkák kóvályognak. A különböző serpenyőben készültek közül én királyrákfarkat ettem fokhagymás vajon. (Úgy hozták, forrón, serpenyőben, abból is ettem, mint Lojzi bácsi a szobakonyhában, ez így ízletes: Ferenc József is megmarkolta a csirkecombot.) Megint megállapítottam, hogy a legfinomabb rákfélék, halak, gombák egyszerűen, vajon pirítva a legfelségesebbek. Párom garnélás spagettije óriási mélytányérban – óriási volt! A forró erdei gyümölcs fagylalttal és az amarettós gesztenyepuding fantasztikusan zárta a lakomát. A vacsorához egyik fő kedvencemet, Somlói Juhfarkat hörpölgettünk – tíz méterre a kerületi rendőrkapitányságtól! A kis étterem jó hírét jelzi, hogy több asztalnál is a honi prominencia különböző képviselői ültek. Nem írom ide, hogy kik, nehogy otthon lebukjanak.
Környezet: elegáns otthonosság
Kínálat: roppant választékos
Előételek: 890-2100 forint
Levesek: 690-980 forint
Főételek: 1680-4180 forint
