Amióta a görög kormány bejelentette, hogy a marathoni fennsíkon és a közeli tengerparton kívánja kialakítani a következő olimpia kajak, kenu és evezés számaihoz az infrastruktúrát, európai és amerikai természettudósok folyamatosan tiltakoznak. Az olimpiát szervező bizottság a csatatér helyére két mesterséges tavat építene, a tengerparton pedig a szükséges épületeket húznák fel.
Az első marathoni csata? Az Athéntól északra elterülő marathoni fennsíkon i.e. 490-ben a görögök rövid, alig három órás csatában legyőzték a Dareiosz király vezette perzsa sereget. Ezzel megakadályozták, hogy a perzsák betörjenek Európába. A Miltiádész vezette 11 ezres görög sereg közel kétszeres perzsa túlerő felett győzedelmeskedett. A csata során 6 ezer perzsa és csupán 192 görög harcos halt meg. Az elesett görög katonák a csatatéren egy 12 méter magas sírhalomban nyugszanak. A legenda szerint egy görög harcos futva vitte a győzelem hírét Athénba, az ő emlékét őrzi az olimpiák marathoni futószáma.
Az Amerikai Archeológiai Társaság lapjának legutóbbi számában a szervezet elnöke az antik kultúra elleni legsúlyosabb támadásnak nevezte a terveket. Arra biztatja az archeológus társadalmat, hogy mozgosítsa erőit, mentse meg a legendás területet.
A környezetvédők szerint azonban nemcsak a fennsík van veszélyben, hanem a partvidék is, mivel az építkezések 176 őshonos madárfajt veszélyeztetnek, és – nem mellesleg – számos ritka növényfajt. A költöző madarak útjukat rendszeresen ezen a vidéken szakítják meg – érvelnek a madártani szakemberek.
Olvassa el……a 2008-as olimpiával kapcsolatos írásainkat:
•Az üzlet győzött Moszkvában: Pekingé az olimpia
•Rogge a NOB új elnöke
Alternatív helyszínként a természetvédők az Athéntól északra elterülő Yliki tavat javasolják, ám miután Marathont már buldózerrel támadják, a szervezők vonakodnak módosítani eredeti elképzeléseiken. A washingtoni székhelyű “Társaság a görög örökség megőrzésére” azonnali beavatkozást vár a görög kormánytól.
A szervezet szerint az ügy negatívan érinti Görögország nemzetközi megítélését, különösen most, hogy a görögök – tegyük hozzá: jogosan – kampányt indítottak az országból az 1800-as évek során elhurcolt antik örökség visszaszerzésére. A görögök a British Museumot például évek óta próbálják arról meggyőzni, hogy adja vissza a Parthenon közel 200 éve a brit fővárosba szállított márványtábláit.
A nemzetközi felháborodás ellenére a görög kormány mindeddig nem változtatott a tervezeten, amelynek költsége 44 millió dollár. Szerintük az eddig elhanyagolt Marathon számára az olimpia remek fejlődési lehetőség.
