Jó húsz százalékkal csökkent ugyanis azok aránya, akik rendszeresen esznek esténként meleg ételt, és ugyanakkor többen lettek a hideget előnyben részesítők. Ezt a GfK Piackutató Intézet állapította meg, amely 1989 óta rendszeresen felméri az étkezési szokásokat. A meleg vacsora háttérbe szorulásában valószínűleg szerepet játszik, hogy egyre csökken a főzni szeretők aránya. Főleg a nők körében. Amíg ugyanis a válaszadó nők 88 százaléka főzött szívesen a legelső, tizenkét évvel ezelőtti kutatás során, addig idén áprilisban már csak 76 százalék. “Nem főz szívesen” a korábbi kutatások során feltárt 10-14 százalék után a nők 13-17 százaléka a legutóbbi években. Ugyanakkor a főzni nem tudó nők alacsony aránya megduplázódott, és 2-ről 4 százalékra nőtt. Az esténkénti meleg ételt főleg a férfiaknál váltotta fel a hideg, az érettségizettek vagy annál alacsonyabb végzettségűek körében, továbbá az 5000 lakosúnál kisebb és a nagyobb vidéki városokban élőknél. A nőknél már többségbe kerültek az esténként hideg ételt fogyasztók. A naponta meleget vacsorázók aránya tizenkét éve 42 százalékot tett ki, idén pedig 34-et. A hasonló rendszerességgel hideget vacsorázóké pedig 30-ról 33 százalékra emelkedett ugyanebben az időszakban.
Az étkezési szokásokra vonatkozó kérdéseket a 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 főnek személyesen tették fel idén áprilisban. A válaszadók közel 70 százaléka az ebédet tartja főétkezésnek, a többiek pedig a vacsorát. Ezek az arányok enyhe ingadozásokkal egyformák tizenkét éve hasonlóak. A naponta reggelizők aránya enyhe csökkenést mutat. Az első felmérésnél még a válaszadók 76 százaléka evett reggelenként rendszeresen, idén már csak 70 százalék. Nőtt viszont a majdnem sohasem reggelizők aránya, 6-ról 11 százalékra. Főleg a 29 évesnél fiatalabbak körében jellemző a reggeli elhagyása. A GfK kutatása azt is megállapította, hogy az egészséges táplálkozás igazi térhódítása még mindig várat magára. Ugyanis az 1989. évi 16 százalékkal szemben idén a felnőttek mindössze 13 százaléka állítja magáról, hogy nagyon odafigyel az egészséges étkezésre.
Ez meglepő, és fő oka feltételezhetően az, hogy azóta az egészséges táplálkozás fogalma is átalakult. Például akik a zsírral való főzésről áttértek az olajra, azok számára ez a szokásváltás olyannyira természetes lehet, hogy zömük ezt aligha számítja az egészséges étkezésre való törekvéshez. Ugyanakkor az egészséges táplálkozás a korábbiakhoz képest több követelményt állít az érdekeltek elé. Például a bio élelmiszerek beszerzésének nehézségeit. Az egészséges táplálkozáshoz való hozzáállásnál csökkennek a férfiak és nők közti különbségek. Amíg ugyanis a nők aránya majdnem kétszer akkora volt korábban, mint az egészséges étkezésre törekvő férfiaké, addig most már csak 15-11 százalék a nők és férfiak mutatószáma. További kedvező változást jelent, hogy csökkent azok aránya, akik azt eszik, ami ízlik nekik, és más szempontokat nem vesznek figyelembe. Ők korábban a válaszadók 39 százalékát tették ki, most viszont már csak 30-at. Nőtt viszont a normál étrendet követők tábora, 44 százalékról 54-re.Közép-európai összehasonlítás A lengyelekhez, de különösen a csehekhez képest a magyaroknál sokkal inkább jellemző a rendszeres étkezés. Ez ugyanis nálunk a válaszadók 74 százalékára érvényes, szemben a lengyelek 62 és a csehek 55 százalékával. A prágai és varsói GfK intézetek legutóbbi felmérései szerint a magyarok napi átlagos 3,1-szeri étkezésével szemben a lengyelországi középérték 3,5, míg a csehországi 3,7. A reggelinél érdekes, hogy a lengyelek 85 százaléka fogyasztja naponta, míg a magyarok 72, s a csehek 65 százaléka.
A mindennapi meleg vacsora magyar specialitásnak látszik, még úgy is, hogy csökken a népszerűsége. Amíg ugyanis a magyarok közel egyharmada szokott esténként rendszeresen meleget enni, addig a cseheknek csak 24, a lengyeleknek pedig 18 százaléka. Ugyanakkor Lengyelországban minden második válaszadó hideg vacsorát eszik minden nap. A főzés a környező két országban jóval kevésbé elterjedt, mint itthon. A lengyel nők valamivel kisebb aránya, 74 százaléka tud is, szeret is főzni. Ugyanezt a cseh nők közül csak 50 százalék mondja el magáról. Az egészséges táplálkozásra törekvők aránya Lengyelországban éppen meghaladja a 10 százalékot, és így alacsonyabb a magyarnál.
Főzni tudók és szeretők életkor szerinti megoszlása 1989-ben és 2001-ben. A válaszadók százalékában.(lásd a mellékletben)
