Az uniós csatlakozással az élelmiszerek mintegy harmadánál 10 és 50 százalék között szóródó egyszeri áremelkedés, az élelmiszerek összességére vetítve 10 százalék körüli fogyasztói árnövekedés várható. A káros szenvedélyekért is többet kell majd fizetni: a cigarettánál az uniós minimumszint elérése a belépéskor rendkívül nagy áremeléssel jár. A gyógyszereknél, a gyógyászati segédeszközöknél és a tankönyveknél az áfakulcs 0-ról 5 százalékra nő, amit természetesen szintén áremelkedés formájában érzékelnek a fogyasztók. Az infrastrukturális szolgáltatásoknál az EU-követelmények teljesítéséből fakadó fejlesztési terhek egy részét is a fogyasztókra kell hárítani. Az unióból érkező támogatások 2003-ban körülbelül 270, 2004-ben 490 milliárd forintot tehetnek ki, összességében Magyarország 2003-ban közel 0,6 milliárd eurónyi, azaz mai árfolyamon számolva 170 milliárd forintnyi, 2004-ben pedig mintegy 1,4 milliárd eurós (370 milliárd forint) nettó kedvezményezetti pozíciót érhet el. Kérdés azonban, hogy hogyan alakul majd a lakosság szaldója.
A számítógépes biztonsági szoftvereket szállító Pilot Network Services márciusban 220 százalékkal több betörési kísérletet észlelt, mint egy hónappal korábban. A feltörési akciók között feltűnően nagy számú kísérlettel szerepel Románia. Az esetek többségében olyan programok jelennek meg az adott szerveren, amelyek a telepített szoftver gyenge pontjait keresik, térképezik fel. A támadások közül különlegesen súlyos következményei lehetnek annak, amelyet az amerikai Sandia National Nuclear Laboratory ellen indítottak, és amelynek során állítólag atomtitkokat is elloptak. Az értesülést a Washington Times közölte, miközben jelezte: a legveszélyesebbek a katonai rendszerek elleni akciók. Az internetes biztonság tehát nem elhanyagolható dolog, sőt, azt az ügyfeleik bizalmáért küzdő cégeknek is komolyabban kellene venniük. A témával kapcsolatban olvassa el Kőrös Zsolt, a Noreg Kft. ügyvezetője kapcsolódó válaszait, melyeket a szakértő a FigyelőNet Kávéházában április 23-án kapott kérdésekre adott.
Ismét a vállalati profitok kerültek a tengerentúli befektetők figyelmének középpontjába: a kéthetes rally után ismét zuhantak az amerikai indexek. A technológiai részvények frontján az Intel és az Oracle vitték el a pálmát, miután a Merrill Lynch, illetve a Lehman Brothers elemzői rontottak a papírok ajánlati besorolásán. A pesszimizmus akkor terjedt át a hagyományos gazdaságbeli cégek részvényeire, amikor a vállalatok egy újabb köre – köztük a 3M-mel és az SBC Communicationsszel – jelentette be, hogy pénzügyi eredményei el fognak maradni a korábban prognosztizálttól. A nagy kérdés most az, hogy vajon az áprilisi minihossz egy fenntartható, tartós növekedés kezdetét jelölte-e, vagy az átmeneti javulást ismét borús napok követik majd. Rövid távon nem sok optimizmusra adhat okot, hogy szakértők úgy vélik: egyelőre inkább az utóbbival van dolgunk. Az árfolyamok számottevő emelkedésére ugyanis addig nem lehet számítani, amíg a piaci szereplők nem látják, hogy a legrosszabb hírek már “kijöttek” és a mélypontról a vállalati értékesítési és nyereségadatoknak is már csak felfelé vezet az út. Érdemi fordulat éppen ezért nemigen várható a mostani félévben, ráadásul rövid távon az áprilisi erősödés nyereségrealizálásra csábító hatása is lefelé húzatja a részvények jegyzését – vélik az elemzők.
