Kétféle álláspont honos idehaza, mikor a Mikrohitel Programról esik szó. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) szerint csupán egyetlen, a mikrovállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelforrás létezik. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok vezetői ugyanakkor úgy látják, hogy az MVA centralizáció irányába mutató törekvései miatt a helyi vállalkozásfejlesztési központok (HVK) által működtetett konstrukció és a központi Mikrohitel Program elválik egymástól.
A hitelkonstrukcióA mikrohitel az ország egész területén hozzáférhető a vállalkozók számára, azzal a feltétellel, hogy nettó árbevételük nem éri el a 100 millió forintot, az alkalmazottak száma pedig maximum 9. A futamidő 6 hónaptól 3 évig terjedhet, a türelmi idő maximum fél év. E forrás felhasználható gépek, berendezések és egyéb állóeszközök vásárlására, valamint a felvett ősszeg 50 százaléka erejéig forgóeszköz finanszírozására is.
Centralizáció vagy decentralizáció?
Az MVA-nak soha nem volt feladata a mikrohitel alapok kezelése, sem a hitelnyújtás a vállalkozóknak – állítja Berta János, a BAZ megyei regionális alapítvány vezetője. A Mikrohitel Program működtetése a Phare-előírások és Mikrohitel Szabályzat alapján a megyei alapítványok által működtetett helyi vállalkozásfejlesztési központok jogosultak.
Berta érvelése szerint az MVA feladata és kötelessége a mikrohitel alapokkal szemben az, hogy gondozza a pótlólagos forrásokat, és ezeket a pénzeket szerződéses alapon eljuttassa a HVK-khoz, vagyis decentralizálja. Az MVA vezetése ugyanakkor 1998-tól kezdődően folyamatosan azon dolgozott, hogy a Mikrohitel Programot kivonja a HVK-k kezeléséből és a korábban decentralizált mikrohitel alapokat az MVA-hoz centralizálja az Országos Mikrohitel Alapba.
Az MVA mai közleménye szerint folyik az átcsoportosítás. Nyolc helyi vállalkozói központból eddig 500 millió forint folyt be. Így a források egységesítésével az Országos Mikrohitel Alap nagysága elérheti az önfenntartáshoz szükséges tervezett 12 milliárd forintot – vélik az MVA-nál. A közlemény szerint a hónapok óta tartó vita ellenére sikeresen folyt és folyik a 3 millió forintos mikrohitelek kihelyezése.
Szelíd kényszer?
A feltőkésítésre a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és 16 helyi vállalkozói központ 2000. június 30-án írt alá együttműködési megállapodást. Berta János állítása szerint a megyéknek nem volt más választásuk, hiszen kapcsolt szerződésekben kötelezték őket arra, hogy a korábban (zömében Phare-forrású) alapítványi támogatásként kapott mikrohitel alapot visszafizessék az MVA bankszámlájára. Amennyiben a HVK-k nem adják át a mikrohitel forrásokat a központi alapba, a megyéket kizárják a kis- és középvállalkozói programokból, és nem kapnak további kormányzati támogatást.
Az MVA ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy jogszerűen járjon el, a helyi vállalkozói központok kérésének megfelelően beszerezte a Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állásfoglalását a források átutalásának jogi, adózási és számviteli vonzatait illetően. A végleges módszert az állásfoglalásoknak megfelelően dolgozták ki. Az APEH megerősítette, hogy a források átutalásának adójogi vonzata nincs, az átutalások könyvelését pedig a szakértők által kidolgozott eljárásrend alapján, a számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni.
Kisvállalkozói Kölcsön ProgramA hitel maximális mértéke jelenleg 10 millió forint, melyből 3 millió a mikrohitel, a fennmaradó rész a Postabank Rt. mint társfinanszírozó által nyújtott kiegészítő kölcsön. A futamidő 6-36 hónap, melyből a tőketörlesztésre maximum 6 hónap türelmi idő adható.
Csikorognak az új hitelprogramok?
A Mikrohitel Program múlt évi megújításával párhuzamosan az MVA javasolta a Gazdasági Minisztériumnak egy olyan kiegészítő hitelprogram elindítását, amely hitelintézeti forrásokra épül. Az úgynevezett Kisvállalkozói Kölcsön Programot az MVA és a Postabank Rt. kidolgozta, s az elmúlt év novemberétől el is indította.
A konstrukció minden mikrohitelt igénylő számára elérhető, de elsődlegesen a turizmus, a kézműves ipar területén működő kisvállalkozásokat célozza meg, előmozdítva a piacbővítés, technológiai korszerűsítés, s a vállalkozások határon túli üzleti aktivitásának növelését. A kisvállalati kölcsönt azonban – kiegészítő jellege miatt – kizárólag azok kérhetik, akik a mikrohitelt már igénybe vették.
A regionális alapítványok azonban ebben is találnak kifogásolnivalót. Szerintük ugyanis a korszerűsített Mikrohitel Programot működésképtelen eljárási renddel hagyatta jóvá az MVA a Gazdasági Minisztériummal. Az MVA kisvállalkozói hitele (amely feltételrendszere miatt valójában mikrovállalkozói hitel) a mai napig sem működőképes, hiszen a kiegészítő banki forrásra a HVK-kal nem alakították ki a megfelelő együttműködési rendszert. Ráadásul a szolgáltatások finanszírozását az MVA nem biztosította.
Ez azt jelenti, hogy a 10 milliós hitelösszegben a Postabank 7 millió forintos forrását a HVK-nak a 3 millió forintos mikrohitel rész után járó jutalékból kialakított szolgáltatási rendszer segítségével kellene a vállalkozókhoz eljuttatniuk. Ezzel a Postabank forráskihelyezését tulajdonképpen a HVK-knak kell finanszírozniuk.
A cikk elkészítésénél Valkó Emőke (MVA) és Berta János (BAZ Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány) a Figyelőben megjelentetett leveleit is felhasználtuk.
