A nehézségek gyökere elsősorban abban rejlik, hogy a vezetői munkakör betöltőjét párhuzamosan társasági jogi és munkajogi viszony fűzi a társasághoz. A kétfajta jogviszonyt két külön törvény, a társasági törvény és a munka törvénykönyve szabályozza – sajnos nem minden ellentmondástól mentesen.
A következőkben elsősorban a kis- és középvállalkozások általánosan elterjedt társasági formája, a kft. ügyvezetőjéről esik szó.
Kik a vezető tisztségviselők?
•Betéti társaság, közkereseti társaság
vezető tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki egyben a társaság tagja is. A társasági szerződésben a tagok megbízhatnak maguk közül egy vagy több személyt az üzletvezetéssel.
•Kft.-nél az ügyvezető,
•részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai a vezető tisztségviselők.
A vezető megválasztása
A vezetőt a társasági szerződésben jelölik ki, majd ezt követően a társaság legfőbb szerve (a taggyűlés, rt.-nél a közgyűlés) választja, legfeljebb 5 évre. A vezetőnek a megbizatást külön elfogadó nyilatkozattal kell elfogadnia. (A vezető tisztségviselővé választás feltételeit és a kizáró okokat a társasági törvény részletesen meghatározza.) Ezzel párhuzamosan a társaság a vezetői munka ellátására alkalmazási szerződést köt a vezetővel, amely alapján munkabér, illetve megbízási díj illetheti meg.
Az alkalmazási szerződés
A vezetői feladatkör többfajta jogviszony keretében is ellátható. A felek szabadon választhatják meg a jogviszonyt, a jog nem ír elő típuskényszert – a munkaszerződés csak az egyik lehetséges variáció.
• Megbízási szerződést általában akkor kötnek a felek, ha a vezető úgynevezett outsider, azaz a vezetői feladatokon kívül nem végez másfajta munkát a társaságban. Erre a szerződésre elsősorban a felek megállapodása, valamint a Ptk. és a Társasági Törvény (Gt.) rendelkezései irányadók.
Az rt.-k túlnyomó többségében, valamint a kft.-k egy részében értelmetlen volna munkaszerződést kötni a vezetővel, hiszen nem végez rendszeres és folyamatos munkát. Ezért inkább a megbízási szerződés mellett döntenek a felek.
Sőt az is gyakori , hogy nem is nevesítik a jogviszonyt, egyszerűen csak alkalmazási, ügyvezetői szerződésnek nevezik. Ez esetben csupán a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) kötelező rendelkezései töltik meg ezt a szerződést tartalommal, valamint kiegészítik a taggyűlési (közgyűlési) határozatok, amelyek elsősorban a díjazás kérdését rendezik.
• Mellékszolgáltatásként végzett munkaként is elláthatja a kft.-ben a vezetői feladatkört az ügyvezető, ha egyben tagja is a társaságnak. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg, de ez nem feltétlenül kötelező.
• Munkaszerződést is lehet kötni az ügyvezetővel. A kft.-knél ez a leggyakoribb. Fontos tehát tudni, hogy a vezető tisztségviselő megválasztása még nem keletkeztet automatikusan munkaviszonyt a vezető és a társaság között – erre nézve külön munkaszerződést kell kötni.
Magad uram
Gyakran felvetődik a kérdés, hogy a betéti társaság beltagja létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal. A kialakult jogi gyakorlat szerint a beltag személyes közreműködését munkaszerződés keretei között is teljesítheti, amennyiben a munkaszerződést a bt. üzletvezetésre jogosult másik beltagjával köti meg. Ha a társaságban csak egyetlen beltag van, önmagával (az egyik oldalon mint munkavállaló, a másikon mint munkáltató) nyilván nem köthet munkaszerződést, így ebben az esetben nem létesíthető munkaviszony.
A vezető munkaszerződése
A vezetői munkaszerződés megkötésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy határozatlan vagy határozott időre létesüljön-e a munkaviszony. Ennek elsősorban a munkaviszony megszüntetésekor van jelentősége, hiszen a határozott idejű munkaviszony megszüntetési módjai sokban eltérnek a hagyományosétól, többek között például nincsen lehetőség rendes felmondásra. (Erről írtunk korábban: Ha a munkaviszony határozott időre köttetik…)
A társasági jog szerint az ügyvezetőt határozott időre (legfeljebb öt évre) választja a taggyűlés. A sokak által vitatott bírói gyakorlat ezért egyre inkább afelé hajlik, hogy az ügyvezető munkaszerződését is határozott időre kell megkötni. A Legfelsőbb Bíróság szerint az ügyvezetői munkaszerződés határozatlan időre szóló kikötése érvénytelen, és úgy kell tekinteni, mintha a felek határozott idejű munkaszerződést kötöttek volna.
A munkaviszony megszűnése
Ha a taggyűlés visszahívja az ügyvezetőt, ezzel ügyvezetői megbízatása megszűnik ugyan, de munkaviszonya még nem fejeződik be automatikusan. A munkaviszony megszüntetéséhez külön munkáltatói jognyilatkozat közlése is szükséges, azaz a cégnek külön fel kell mondania.
A gondot általában az jelenti, hogy mivel a munkaviszony határozott idejű, rendes felmondásra nincsen lehetőség. Ha pedig rendkívüli felmondáshoz nem áll elég bizonyíték a rendelkezésre, a cég csak egyféleképpen szabadulhat meg ügyvezetőjétől: ha egyévi átlagkeresetét kifizeti neki. Ez sok esetben elég méltánytalan lehet – ha a cég elvesztette bizalmát az ügyvezető iránt, és ezért meg kíván válni tőle, súlyos összegekkel kell jutalmaznia elégtelen teljesítményét.
Ezt elkerülendő, érdemes az ügyvezetővel olyan határozatlan idejű munkaszerződést kötni, amelyben a felek az ügyvezetői munkakört meghatározott időre kötik ki (arra az időre, amelyre a megválasztás szól), majd ennek lejártát követően más munkakört jelölnek ki. Ezzel át lett vágva a gordiuszi csomó, hiszen megmaradt a rendes felmondás lehetősége, és vezetői megbízatás is határozott idejű.
