Tudomány

Egyszerre két karddal aprította a törököt Kinizsi Pál

Miután II. Mehmed 1456-ban csúnyán pórul járt Nándorfehérvár alatt, az oszmán fősereg évtizedekig elkerülte Magyarországot. Ez persze nem jelentett békét, a szomszédos szandzsákok vezetői szerveztek portyázó hadjáratokat, ezek célja a zsákmányszerzés mellett a királyság folyamatos pusztítása, gyengítése volt. Mátyás király ezért trónra lépése után folyamatosan a Balkánon kialakított ütközőzóna szélesítésén munkálkodott – írja a Rubicon.hu.

Kinizsi oroszlánként üvöltve

Mátyás akcióira rendre érkeztek a török válaszcsapások, 1479 őszén Isza bég IV. Basarab havasalföldi vajda támogatásával 15-20 ezer fős sereggel tört Erdélyre. A villámgyorsan száguldozó török sereg október 9-e után rövid idő alatt rengeteg kincset, élelmiszert és foglyot – elsősorban nőket és gyerekeket – rabolt össze. Az ellene küldött Bátori István erdélyi vajda a lakosság nagy részét a hegyekbe menekítve kivárt, és akkor támadt az ellenségre, amikor az már elfáradva, a zsákmánytól túlterhelve és elkényelmesedve távozásra készült.

Wikipedia A kenyérmezei csata

A magyar had október 13-án csapott össze Kenyérmezőnél. Antonio Bonfini részletesen, de élénk fantáziával és dramaturgiai tehetséggel megáldva írta meg. E szerint a magyar hadat hősies kitartása ellenére is lassan felmorzsolta a túlerő, ráadásul Bátori vajda lebukott a lováról. Vitézei azt hitték, meghalt, mire menekülni kezdtek, ekkor jelent meg a színen a késve érkező déli végek főkapitánya, Kinizsi Pál:

Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe.

Erre persze a vajda harcosai is új erőre kaptak, hatalmas győzelmet arattak, a törökből hírmondó is alig maradt. A legenda szerint a csata utáni tivornyán az iszonyatos erejű Kinizsi egy hórihorgas török hullájával a szájában járt győzelmi táncot.

Hatalmas győzelem

A valóságban sokkal kevesebb szerepe volt a vakszerencsének, sokkal inkább két profi katona, rendkívül tehetséges hadvezér stratégiáján múlt a győzelem. Kinizsi Pál már október 10-11-től tisztes távolból, észrevétlenül követte a törököket, közben folyamatosan egyeztetett Bátorival. Amikor pedig a vajda Gyulafehérvár védelmében az ellenség útját állta, ezt annak biztos tudatában tette, hogy a megfelelő pillanatban Kinizsi hátba kapja őket. Így is történt, a harapófogóból nem volt menekvés, még az oszmán források is nagy szégyenként számolnak be a gyengébb magyar seregtől elszenvedett vereségről.

Keresztény oldalról hatalmas győzelem volt. Egészen Mohácsig a kenyérmezei csata volt a legnagyobb arányú török-magyar összecsapás, pedig háborúk már akkor is jó évszázados múltra tekintettek vissza.

Kapcsolódó
Nem bírták megállítani az őrjöngő magyar hőst
Kinizsi Pál remek hadvezér, de legalább annyira vad harcos is volt: még övéi is elképedtek rajta.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik