Egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatok tükrözik, mennyire kidolgozatlan a kormány napelem-stratégiája.
Októberben az üzleti várakozások minden ágazatban markánsan romlottak.
A szakmai szervezet tévedést feltételez, míg az egyik piaci szereplő életeket veszélyeztető ötletre figyelmeztet.
A lakásépítő cégeknek alighanem mentőövet dob majd a kormány, az állami beruházásokban érdekelt építőcégek kénytelenek az Európai Unióban bízni, míg az építőipar derékhadát adó mikrovállalkozókat tisztítótűz fenyegeti. Első kézből podcast.
Visszaesés az ágazatban: elbocsátások kezdődtek, és a legnehezebb időszak még hátra van.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint szó sincs arról, hogy a kormány gazdaságpolitikai fordulatot készítene elő.
Autóipar, gépgyártás – ez lehet az erősorrend.
Akár 20-25 százalék körüli fogyasztáscsökkenés is bekövetkezhet.
A közlekedési cég 2023-as üzleti tervében 50–100 milliárd forint körüli költségnövekedés várható a 2021-es tervhez képest.
Januártól még durvább lehet a helyzet, akkor jár le ugyanis az áramszerződések zöme.
Az igénylőknek önerőt kell fizetniük az egyébként ingyenes pályázaton, ráadásul ezen a télen nem számolhatnak alacsonyabb rezsiszámlákkal.
A katonai segély leginkább a posztszovjet térség államait érinti.
Az OTP Bank immár a bankbetét felé tereli eddig állampapír-tulajdonos ügyfeleit.
Még júliusban is látszatmegoldásnak tekinthető kötelezettségvállalásokat tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé a jogállamisági eljárásban, nem érzékelve a politikai klíma változását – vélik a hazai korrupcióellenes szervezetek.
Szakértők arra figyelmeztetnek, mivel jelentős földgázhiány alakult ki Európában, az uniós szintű ársapka bevezetése együtt járna az energiafogyasztás központi korlátozásával.
Egyre több helyi víziközműcég szorul állami segítségre. A kegyelemdöfést az elszabadult villamosenergia-árak adták meg.
Közel 60 százalékkal nőtt a Zwack bevétele, főképp amiatt, hogy július 1-jétől életbe lépett adóváltozások miatt felvásárlási láz kezdődött.
