A szocialista Keleten és a kapitalista Nyugaton a tudomány és a bűnüldöző szervek egyaránt a nők érzelmi sajátosságaival, szexuális elfojtásaival, sőt menstruációs ciklusaival magyarázták bűnözési hajlamaikat évtizedeken át. A Tangó és Kes legújabb adásában nők által elkövetett bűnügyekről és az ezekhez kapcsolódó tévképzetekről beszélgettünk vendégünkkel, Tóth Eszter Zsófiával, a Clio Intézet történészével.
Egykori tanítványa, a mára hírhedtté vált Portik Tamás korábban úgy nyilatkozott, hogy Drobilich Gábor a „jobboldali rendőrség” támogatója lehetett.
Megtalálták a gyilkost, megoldották az ügyet, kiderült, ki az elkövető – ilyen címekkel számolt be a sajtó a svéd legfőbb ügyésznek az Olof Palme-üggyel kapcsolatos bejelentéséről. Valóban így lenne?
Miért botrányos, ahogy a svéd hatóságok nemrégiben lezárták az egykori miniszterelnök, Olof Palme meggyilkolásának ügyét?
A Tangó és Kes legújabb adásában a rendőri intézkedésekről, túlkapásról és arányosságról, a rendőri pszichéről és a kiképzés sajátosságairól beszélgetünk. Lesz szó George Floyd haláláról és a Deák téri késelésről is. Vendégünk Schiffer András.
Minden, ami a magánnyomozók által vitt „bugyiügyeken” túlmutat, és amit erről a szakmáról tudni érdemes a Tangó és Kes új adásában.
A tízparancsolatban nincs az, hogy nem nyithatok éjszakai szórakozóhelyet, vélte Tasnádi Péter, aki nem értette, hogy míg Al Pacino Oscar-díjat kapott a szerepért, neki börtönbe kellett mennie. Egy különösen színes életút története.
Most a bűnözők is karanténban vannak? Ők is csak home office-ból dolgoznak?
A Tangó és Kes új adása az 1996–1998 közötti időszakra, a szervezett bűnözés generációváltására tekint vissza, és jut el odáig, hogy a dokumentumok tanúsága szerint az Aranykéz utcai robbantásnak, Boros Tamás kivégzésének a megrendelője Portik Tamás volt. Ítélet tehát van, de megoldás és bizonyosság is?
A Tangó és Kes legújabb adása választ ad a címben feltett kérdésre, ám elöljáróban annyit érdemes elmondani: marha könnyen, a nyomkövetőtől ugyanis nem kell félni.
A magyarországi szocializmus egyik visszatérő szereplője volt az úgynevezett galeribűnözés. A közkeletű feltételezéseken és sztereotípiákon túllépve megkerestük a valódi oszlopait a második világháború után sok esetben árván maradt fiatalok deviáns viselkedésének.
Salát Gergely sinológussal beszélgettünk arról, hogy Magyarországon miért nem jött létre az amerikai filmekből jól ismert kínai negyed.
Számos tévhit és sztereotípia él azzal kapcsolatban, hogy kik és hogyan terelhetnek félre nyomozásokat. A Tangó és Kes legújabb adásában ezeknek a vélelmeknek megyünk utána, több ismert bűncselekmény példáján bemutatjuk, hogyan dolgoznak a helyszínelők, milyen surranó pályák maradhatnak az elkövetőknek, és mi lehet az oka, ha egy ügyet sohasem oldanak meg.
Milyen új bűnözési formák jelenhetnek meg a koronavírus hatására? Meg lehet-e tollasodni gumikesztyű-csempészésből? Hogyan szervezte újra az emberek városi terekhez való viszonyát a kolerajárvány? Tangó és Kes.
A Tangó és Kes dunaszerdahelyi magyar maffiával foglalkozó második adásában a bűnözői köröknek a szlovákiai politikával fenntartott kapcsolatáról beszélgetünk. Egy maffia felépítése és működtetése ugyanis nem barkácstevékenység, és a dunaszerdahelyi magyar bűnözök sem tudtak volna páratlan mennyiségű pénzben és vérben utazni, ha ezt a szlovák titkosszolgálat, rendőrség, így politika nem tette volna lehetővé, azaz ne adott volna menekülési utakat. Ezekről is beszélgettünk Barak Dáviddal az Elásott igazság – A dunaszerdahelyi maffia felemelkedése és bukása című könyv szerzőjével, a koronavírus miatt távolsági hívással.
Mit tudnak hozzátenni a bűnözők és a feketegazdaság hálózatai a koronavírus-járvány kezeléséhez és visszaszorításához? Hogyan alkalmazkodnak a dealerek és különböző társadalmi státuszban lévő fogyasztók, függők a kijárási szigorításokhoz? A kínai kábítószerkereskedelmi vonalak blokkolásának milyen következményei lehetnek a Budapest utcáira nézve?
Sok pletykát ismerünk a hazai és a szlovákiai magyar maffia összefonódásáról. Mendemondák helyett tényekre épít Barak Dávid, az Elásott igazság – A dunaszerdahelyi maffia felemelkedése és bukása című könyve. Erről szól a Tangó és Kes legújabb epizódja.
Fejtetőtől bokáig tetovált testét Urbán Tamás képeinek köszönhetően a nyilvánosság is ismerheti. Volt-e olyan bűncselekmény, amit nem követett el, hogyan végezte, és miként él ma is az emlékezete?
A Tangó és Kes legújabb epizódja az öngyilkosságok és a kiterjesztett öngyilkosságok – amikor az elkövető nemcsak magával, hanem a családtagjaival is végez – témáját járja körbe, különös tekintettel arra, megéri-e szigorítani a feltételes szabadlábra helyezésen, és miért a gyilkossági nyomozók a sztárrendőrök, miközben sok más rendőri munka sokkal nehezebb?
Arabok után indultak el, csak később derült ki, hogy a német szélsőbal volt.
És hogyan reagált a bűnözés a rendszerváltásra? A Tangó és Kes legújabb adásában a bűnügyi statisztikákat, a rendőrség és a politikusok szerepét vizsgáljuk meg a rendszerváltásban.
Minden, amit Jokerről valaha tudni akart, és nem mert rákérdezni. A világ egyik leghíresebb bűnözője a Tangó és Kes legújabb epizódjában.
Havas Henrik könyvet írt Radnai Lászlóról, a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottjáról, amiben látszólag arra vállalkoznak, hogy tagadják a rendszerváltás utáni magyar szervezett alvilág létezését. A Tangó és Kes hetedik adásában lebontjuk a tévedéseket és a tudatos ferdítéseket.
Azt mondták, a szocializmusban nincs szervezett bűnözés, aztán Pintér Sándor elismerte, mégis van. De mi volt pontosan az ő szerepe a Presztízs-ügyben?
