Derékig érő vízben, sárban ültettem fát, földön aludtam és hideg vízben zuhanyoztam. Értékesebb volt minden pillanat, mint luxusszállodában degeszre enni magam vagy elkábított vadállatokkal fotózkodni. Megpróbáltam felelős turista lenni Kambodzsában.
Bozsik Gyöngyvér munkája olyan stresszes, hogy 20 percenként pihennie kell. Franco Nérót is képviselhette, de nem élvezte. Pacsirta akart lenni, ám inkább papagájnak érezte magát. A szinkrontolmács, aki énekelni is tud.
Öt egyetem közül választhatott Hajas Dani négy éve: Brighton mellett döntött. Nem bánta meg, szárnyakat kapott.
Kánya Tamás évekig alkotott kőből, fából a Római-parton, ahol most mobilgátat terveznek. Azt reméli, legalább tavaszig még kijárhat alkotni.
Nyugdíjazott halász- és hadihajókat újít fel, és maga is leselejtezett járművekből készült építményben él Hamish Mckenzi Dél-Angliában. A művészi alkotásoknak is beillő lakóhajók atyjánál jártunk.
Nem mondhatni, hogy jól tartja magát, de volt rosszabb állapotban is úgy hetven éve. Csúcsformájában több mint 30 ezer embernek adott munkát.
Több mint 11 ezren lájkolták a sztorit, hogy egy dunaújvárosi autós bocsánatkérő levélben kapott 2 ezer forintot, amiért véletlenül fűdarás lett a kocsija.
Hitte, hogy kemény munkával megvalósíthatja álmát Magyarországon, de 3 év után újra csomagolnia kellett. Nem adja fel, azt ígéri, visszatér.
Kolostorba vonultam, mert azt reméltem itt a vadmacskákból kezes bárány válik. Másfél hét kevés volt, de van remény.
A szemétből meggazdagodott Tom Szakynak csupán két nadrágja van, az egyik lyukas. Cége Budapesten már nem gyűjt csikket és chipszes zacskókat, de magyar informatikus csapata nagy dobásra készül.
A 12 éves Luci kétszer ment világgá. Először hét hónapig, majd 3 és fél évig kóborolt idegen országban.
A kis Noelnél megjelentek a betegségnek a jelei, amivel egyedül ő küzd Magyarországon; Rex kutyának és Varga dokinak már 11 ezer rajongója van; Alíz még mindig kemoterápián – felidézzük az elmúlt év legmeghatóbb történeteit. Második rész.
Egy évvel stroke-ja után újra fekete öves vizsgára készül Zsolt; Mónika mégis vállalta a kemoterápiát a fiáért; hiába keresi anyját és testvérét az életmentő afgán fiú – felidézzük az elmúlt év legmeghatóbb sztorijait.
Szokatlanul sok a kóbor kutya szilveszter óta. Az önkéntes állatmentőknél már több, mint 600 állatot regisztráltak. Csak minden harmadikat sikerült hazajuttatni.
A leghangosabb ünnep sok kutyát, macskát üldöz el otthonából. Több tucatnyian készülnek, hogy hazajuttassák az elkóborolt állatokat.
Aleppói menekülteken próbál segíteni Zsohár Zsuzsa, de már nem Budapestről. És a gyerekeinek szeretne jobb oktatást.
Egy itt élő külföldi szobrász megfesti a pesti hétköznapokat. Viccesen, de nem bántón. Marcus Goldson imádja, hogy a magyaroknak a szájukon, ami a szívükön.
Valaki megszabadul feleslegessé vált tárgyaitól, másvalaki olcsón megveheti azokat. Többeknek ez munkát jelent és a környezeti terhelés is csökken. Beszélgetés a magyar adományboltok atyjával. Kiderül az is, mi az a cseritibox.
Ötéves kora óta rajong a labdáért, fényes jövőt jósoltak neki a fociban, mégsem abból él. Tanár lett, de lehet, hogy nem az iskolából megy nyugdíjba.
A huszonhét évesen lebénult székesfehérvári fiú sokáig hitte, hogy felállhat a kerekesszékből. Sokan segítették, mégis belehalt betegségébe.
Vivien és Virág fejenként három arany és egy bronz érmet szerzett Európa-bajnokságon. Versenyen náluk a fő szabály, megállni, ha a testük jelez. Mindketten szervátültetettek.
Nagy Árpád nagyon tudatosan tervezte kétgyermekes családját, hogy ne kelljen nélkülözniük. Nyugdíjas korára mégis fél tucat gyereket nevel feleségével szoba-konyhás otthonukban, Miskolcon.
Romsics Balázs 33 évesen költözött el Magyarországról. Több mint félmillió forinttal ment ki Angliába. Bő két hónap alatt élte fel. Most vállalkozóként dolgozik, fotóit már árulják a brit főváros központjában. Azt reméli, egyszer majd meg is él belőle.
A Bliss Alapítványnál olyan fiatalokat ismertünk meg, akik szavak és kontrollált mozgás nélkül is érettségiztek és dolgoznak.
