Balavány György

Interjú Szalóczy Zsolt fizikussal.

Ismét nagy visszhangot keltett a pápa diszkrimnációellenes kijelentése, ám ha egyéb megnyilvánulásaival vetjük össze, vegyes a kép.

Csupor Dezső kutató gyógyszerész és blogger az ismeretterjesztő tevékenységével az emberek hiszékenységét kihasználó sarlatánok ellen küzd. Az éppen aktuális átverési trendekről kérdeztük, valamint arról, miért rendült meg napjainkra a tudomány tekintélye.

A román-magyar koprodukcióban készült, felkavaró, hihetetlenül erős dokumentumfilm egy kis erdélyi faluban élő család kálváriáját meséli el.

Az Isten léte nem tudományos, hanem erkölcsi probléma. Olyan dilemmák sokaságát veti fel, amiket a vallás nem vagy csak nagyon nehezen tud megválaszolni. Pedig a reményre szüksége lenne mindenkinek.

Girincsen nagyot változott az emberek véleménye tavasz óta: becsapva érzik magukat, félelemmel tölti el őket az infláció és az energiaválság. Néhányan elkeseredésükben már forradalmat emlegetnek, mások szerint viszont a bánkódással csak leamortizálja magát az ember, annál már nevetve meghalni is jobb. Riport.

A környezeti krízis erősödő hatásai egyre súlyosabb mentális nyomást helyeznek a társadalomra.

Kicsit ácsorog mindenki, jönnek az ölelgetések, és szétszéledünk.

Lehet-e egyénként tenni a klímakatasztrófa ellen? Elég-e a rezsiválság, hogy megtanuljuk az értékelni az energiát? Átformálhatók-e egy társadalom szokásai fejreállás nélkül? Vitával folytatjuk nyári sorozatunkat a civilizációs összeomlásról.

Gelencsér András környezettudós, a Pannon Egyetem rektora nyáron a civilizációnk néhány évtizeden belüli végéről nyilatkozott lapunknak, amit több oldalról is kritizáltak. Most a bírálatokra reagál.

A hazug nemzeti konzultáció eredményére hivatkozva Orbán megvétózhatja a további uniós szankciókat, ezzel kedveskedve Putyinnak. Ráadásul még júdástallérok sem járnak az árulásért, csak a szégyen.

Az Emmi intézményének keresetét jogerősen elutasító ítélőtábla szerint a 24.hu minden szakmai és etikai normát betartott.

Lelkes emberekkel találkoztunk Békéscsabán, akik eredményesen veszik fel a harcot a klímaváltozás negatív következményeivel, ráadásul a helyi társadalmat is képesek összefogni – kulturális, politikai, sőt, generációs különbségektől függetlenül. Riport.

Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára lapunknak azt mondta: semmilyen külső erő nem írhatja elő a magyar erdésztársadalomnak, hogy barbár és szakszerűtlen módon nyúljanak a természeti kincseinkhez.

Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense úgy látja: az emberi társadalom túl bonyolult rendszer ahhoz, hogy a jövőjét megjósolhassuk, az összeomlás helyett választhatunk egy kedvezőbb forgatókönyvet is.

Irtózatosan nagy a takarmányhiány az Alföldön, márpedig ha nincs mit adni az állatoknak, nem lesz se tej, se hús. Kisújszálláson már csak egy kisüzemi marhatartással foglalkozó gazda maradt; a család kétségbe van esve, sorra vágják le a tejelő állatokat. Ha nem kapnak segítséget, évtizedek munkája megy veszendőbe.

A Pannon Egyetem rektora korábban nagy vihart kavart interjúban nyilatkozta lapunknak, hogy a túlfogyasztó urbánus civilizáció elérte korlátait, s már a belátható időn belül bekövetkező vég felé tart. Hétfőn egy vitaesten elárulta azt is, hogy ez a felismerés először egy bécsi múzeumban érte.

A jelenlegi háborúban mindkét fél alkalmaz olyan informatikai rendszereket, amelyeknek a megtévesztés a lényegük; Kollár Csaba biztonságtudományi szakértő szerint a robotika és a mesterséges intelligencia rövidesen az egész világunkat megváltoztatja, olyan mértékben, amit ma még el sem tudunk képzelni.

Több szakember is vitába szállt Gelencsér András környezettudóssal, aki a 24.hu-nak azt mondta, a túlfogyasztó urbánus civilizációnak csupán évtizedei vannak hátra. Antal Miklós fizikus, az ökológiai közgazdaságtan kutatója levelet írt lapunknak, jelezve: szeretné tételesen cáfolni Gelencsér állításait. Interjú.

Az elektromos autó, a nap- és szélerőmű zsákutca, akár a bioetanol – mondja Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora.

A szlovák környezetvédelmi és gazdasági minisztérium idáig egymásra mutogatott, most az állam arra tett ígéretet, hogy 80 százalékban csökkenteni fogják a folyóba ömlő szennyvíz mennyiségét.

Három hónapja ömlik a Sajóba egy bezárt bányából a magas arzén, cink- és vastartalmú szennyvíz, ami az egykor gazdag folyami élővilágot csaknem 20 kilométeres szakaszon teljesen elpusztította.

Az emberek, akiket kérdeztünk a szerencsi körzetben, többnyire boldogok, hogy „megmenekültek a háborútól”, bár van, aki nem érti, ki szavazott egyáltalán a Fideszre.

Lapunkat vasárnap délután egy önkéntes szavazatszámláló kereste meg azzal az információval, hogy személyautókkal hordják az embereket szavazni a borsodi 6-os egyéni választókerületbe tatozó Mezőzombor településen.