Olaszországban már most jelei vannak a változásnak: november közepén La Destra (Jobboldal) néven alapított új pártot Francesco Storace, a Nemzeti Szövetség (AN) egyik volt vezetője. Az Európai Parlament szélsőjobboldali frakciója sem bírta sokáig: a Nagy-Románia Párt öt képviselője ugyanis megelégelte Alessandra Mussolini románokra tett megjegyzéseit és kiléptek az Identitás, Tradíció és Szuverentiás nevű tömörülésből. A frakció összeomlásával eltűnt a szélsőjobboldal európai ernyőszervezete, ezzel pedig egy időre az idegengyűlölet uniós terjesztése is – véli Szabó Tibor.
A Debreceni Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője szerint a migráció ügye a legtöbb európai országban ellenszenvet vált ki, az okok között pedig a gyenge neoliberális állam szerepel. Balogh László Levente politológus is azt mondja: a bevándorlás problémája ma már nem köthető kizárólag a szélsőjobb pártjaihoz, ráadásul ez nem is idegengyűlölet, hanem inkább idegenellenesség és szociális gyanakvás.
Kékkártya vagy pontrendszer
Szakértők szerint világossá vált – még ha nem is meri bevallani egy-egy kormány – hogy a társadalmak nem képesek integrálni ennyi külföldit, de elöregedés jellemzi kontinensünket, az egyetlen gyors megoldás pedig a befogadás. Ördögi kör – vélik a szakemberek. Csak tavaly a lakosságnövekedés 75 százalékát tisztán a bevándorlási hullámok eredményezték az Európai Unióban: nyolc százalékkal növekedett az utóbbi 27 évben az unió lélekszáma, megközelítve az 500 milliót.
A bevándorlók teljes integrálása és egyenlő esélyeik biztosítása a legnagyobb kihívás az uniós országok politikája számára – nyilatkozta a német belügyminiszter, Wolfgang Schaeuble. Törik is a fejüket az unióban: az Európai Bizottság egyetlen engedéllyel, az amerikai zöld mintájára, kék kártyával jogosítaná fel az unión kívüli, képzett munkaerőket a tagországokban való tartózkodásra és munkavállalásra. Ausztria és Németország azonban ellenzi, hogy ilyen szinten szabályozzák a bevándorláspolitikát. Alfred Gusenbauer osztrák kancellár szerint nincs szükségük kék kártyára, mert világos különbséget tudnak tenni a bevándorlás- és a menekültügyi politika között. A Német Szociáldemokrata Párt munkaügyi szakértője szerint egy pontrendszert kellene inkább bevezetni, mert az engedélyezést képzettségi és életkori kritériumokhoz kell kötni.
Amerika elszívja a képzetteket
Az Európai Bizottság adatai szerint az Egyesült Államok szívja el a legtöbb képzett külföldit, oda 55 százalékuk megy, Európára pedig inkább a képzetlenek jutnak. A kártya mind a 27 tagállamban kiadható lenne a harmadik országokból érkező polgároknak és családjuknak. Két évre lenne érvényes, de ezután legalább újabb két évre meghosszabbítható. Számítások szerint mintegy 20 millió bevándorló érkezhet a tagországokba ezzel a lehetőséggel.
Zavargások Párizsban – bárhol Európában megtörténhet (Fotó: MTI)
N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy kétoldalú államközi egyezményekre van szükség, ezeket pedig hatékonyabban lehetne megkötni, ha azokat az unió kötné, nem pedig az egyes tagállamok. A szekértő hozzátette: mindenképpen fontos a kék kártya bevezetése, hiszen az öregedő Európának égető szüksége van a bevándorlókra, de szelektálni kell.
—-A képzetlen muzulmánok lepik el Franciaországot—-
Európában húszmillió muzulmán él, ez a második legelterjedtebb vallási közösség. Ebből Franciaországban a kontinens legnagyobb, hatmilliós muszlim közössége található (elsősorban Észak-Afrikából érkezett arabok), akik főként Párizs peremén és Dél-Franciaország városaiban élnek. Sorsuk nem könnyű, hiszen a francia társadalom nem kedveli a beilleszkedni nem akaró tömeget – véli Tamási Éva szociológus. Szerinte egyrészt a muzulmánok önmagukat rekesztik ki, másrészt a francia társadalom is szegregálja őket.
N. Rózsa Erzsébet, közelkelet-szakértő a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy hasonló helyzetben vannak a franciák az iszlámellenességgel, mint például a magyarok a romakérdéssel. Nagyon kevés részük tudott beilleszkedni a társadalomba, ők leginkább diplomások. A legnagyobb probléma a képzetlen bevándorlókkal van. Tavaly 9,2 százalékos munkanélküliség mellett a muzulmánok 14 százaléka volt állás nélkül Franciaországban.
Rendszeresen megmutatja magát a szélsőjobb
Szervezett formában a francia szélsőjobboldal évente egyszer, július 14-én, a Bastille elfoglalásának évfordulóján vonul ki az utcára, tiszteletben tartva a nemzeti ünnepet és az állami megemlékezéseket.
A német szélsőjobb országszerte a munka ünnepén vonul az utcára. A Német Nemzeti Demokrata Pártot tartják a legveszélyesebbnek, botrányos megmozdulásai és antiszemita jelszavai miatt. Lipcsében például két éve közel ezer szélsőjobboldali, és mintegy négyezer főnyi ellentábora provokált ki összetűzéseket. A Németországról szóló útikönyvek nagy részében már felhívják az oda utazók figyelmét, hogy melyik városrészeket kerüljék el, ha nem akarnak összeütközésbe kerülni a külföldiellenes huligánokkal.
