Ami az ágazat jövőjét…
…pozitívan befolyásolhatja:
•A gyors gazdasági növekedés folytatódása, s ezzel a nemzetgazdasági beruházások felfutása
•A lakossági fizetőképes kereslet erősödése, s ezzel a lakásépítési kedv fennmaradása
…negatívan befolyásolhatja:
•A gazdasági növekedés megtorpanása, a beruházások elhalasztása
Az építőipari termelés 2001-ben is dinamikusan növekedett, 9,9 százalékkal haladva meg az előző évit. Az ágazat egésze 1166 milliárd forint összegű építési-szerelési munkát valósított meg. Az épületek építése – az államilag támogatott lakásépítések, valamint a kereskedelmi létesítmények építésének bővülése eredményeként – kiugróan, 24,3 százalékkal emelkedett, szemben a 2000-ben elért 16,7 százalékkal. Az építőiparon belül az év folyamán a leggyorsabb ütemű, 31,6 százalékos növekedés az úgynevezett befejező építés alágazatban következett be.
A termelés 61 százalékát az 50 fő alatti kisvállalkozások adták. A szervezetek 2001-ben az előző évi magas szinttel közel azonos volumenű új szerződést kötöttek. Ezen belül az épületek építésére megkötött szerződések mennyisége 20 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké azonban – az úthálózat fejlesztésére jellemzően a még 2000-ben megkötött szerződések miatt -18 százalékkal mérséklődött.
Az építési piacot a vállalkozások magas, de stabilizálódó száma jellemzi. Az ágazatban 2001 végén – beleértve a nem jogi személyiségű és az egyéni vállalkozókat is – csaknem 84 ezer szervezetet regisztráltak, mintegy 3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A bejegyzettek 95 százaléka, hasonlóan az Európai Unió építési piacához, 10 főnél kevesebbet foglalkoztat.
Az építésügyi hatóságok tavaly 28,1 ezer új, befejezett lakásra adtak használatbavételi engedélyt, s közel 48 ezer új lakás építése kezdődhetett el. A használatba vett lakások száma 30 százalékkal, az új engedélyeké 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. A lakástámogatási rendszer átalakítása következtében a szektorban jelentős változások tapasztalhatók. A vállalkozások kétszer annyi lakást építettek, mint az előző évben, s a kivitelezői körben tovább csökkent a lakossági házilagos kivitelezés jelentősége, ennek megfelelően a családi házas építési forma is veszített a népszerűségéből. (A előző évi 86-ról 74 százalékra mérséklődött a természetes személyek által építtetett lakások aránya.) Értékesítésre kétszer annyi, összesen 6200 lakást szántak, mint 2000-ben, de még ennél is nagyobb arányban növekedett a szolgálati használatra és a bérbeadásra építettek száma. A lakosság saját használatra egyre nagyobb lakásokat építtet, 2001-ben már átlag 106 négyzetmétert tett ki ez a szám. Az összes használatba vett lakás átlagos alapterülete 2 négyzetméterrel, 97 négyzetméterre csökkent.
A befejezett lakások száma a fővárosban és a városokban 42, illetve 40 százalékos, átlag feletti növekedést mutatott; a községekben ez a ráta 14 százalékot mutatott. Hasonló különbséget jeleznek a kiadott új lakásépítési engedélyek is, amelyek száma Budapesten és a városokban az átlagos ütemnél jobban növekedett – 22, illetve 15 százalékkal -, a községekben azonban 11 százalékkal csökkent. A használatba vett lakások száma hazánk valamennyi régiójában emelkedett.
Az ágazatban a foglalkoztatás minimális mértékben tavaly is tovább bővült, az 5 fő feletti vállalkozásoknál immár 116,6 ezer dolgozót regisztráltak. A megfigyelt szervezeti körben a bérkiáramlás mértéke alapvetően összhangban volt a teljesítmények alakulásával.
Az építő- és építőanyag-ipar gazdasági folyamataiban 2001-ben bekövetkezett pozitív tendenciák valószínűsítik, hogy az építőipari termelés lendületes emelkedése folytatódik. Az építési beruházások tavaly a nemzetgazdasági beruházások 3,5 százalékos növekedési átlagát jóval meghaladóan, 6 százalékkal bővültek, s 1695 milliárd forintot tettek ki.
Az építési keresletet elsősorban az egyes iparágak fejlesztési igényei, az infrastrukturális beruházások, intézményi és kereskedelmi létesítmények építése, valamint a lakásépítés és a meglévő lakás- és épületállomány fejlesztési, korszerűsítési munkái indukálják. Az idén a nemzetgazdasági beruházások építési volumenének mintegy 7 százalékos bővülése várható; ezen belül a vállalkozói beruházásoké 3 százalékkal, a központi intézkedésekkel indukált beruházásoké 11-15 százalékkal, az egyéni (nem piaci) beruházásoké pedig 6-8 százalékkal emelkedhet. Összességében az ágazat teljesítményének 8-10 százalékos felfutása várható, ami a foglalkoztatás növekedését is jelenti.
Építőipari cégek toplistája, 2001 (millió forint)
Rang- sor |
A gazdálkodó neve | Nettó árbevétel |
Rank | Name of company | Net revenue |
1. | Strabag Építő Kft.* | 102 277 |
2. | Vegyépszer Építő és Szerelő Rt. | 93 108 |
3. | Betonút Szolgáltató és Építő Rt. | 38 155 |
4. | Könnyűszerkezet-építő és Szolgáltató Kft. | 32 608 |
5. | Magyar Építő Rt.* | 30 911 |
6. | Alterra Építőipari Kft. | 23 693 |
7. | Hídépítő Rt.* | 20 931 |
8. | Középületépítő Rt. | 19 202 |
9. | Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. | 17 181 |
10. | MAÚT Magyar Útépítő Kft. | 16 098 |
11. | Debreceni Magas, Mély és Útépítő Rt. | 13 653 |
12. | Bereg Újjáépítő Közkereseti Társaság | 12 485 |
13. | EGÚT Egri Útépítő Rt. | 12 055 |
14. | Hoffmann Építőipari Rt. | 11 505 |
15. | Mélyépítő Budapest, Építőipari, Kivitelező, Beruházó és Tervező Kft. | 9 901 |
16. | MAHÍD 2000 Magyar Híd és Szerkezetépítő Rt. | 9 803 |
17. | Multicon Építőipari Fővállalkozó Kft. | 9 102 |
18. | Mávépcell Mély- Magas és Vasútépítő Kft. | 8 852 |
19. | Infra-Start Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Kft. | 8 823 |
20. | Metál Hungária Holding Rt. | 8 260 |
* Konszolidált adatok – Consolidated data |