A leszállóegység késő délután éri el a Csurjumov-Geraszimenko üstököst, hogy a történelemben először landoljon űreszköz egy üstökös felszínén. A szakemberek annak ellenére engedélyt adtak a világtörténelemben példátlan manőverre, hogy elromlott a minilabor egyik leszállást segítő berendezése. Nem sikerült aktiválni azt a rendszert, amely megakadályozza, hogy a Philae landoláskor visszapattanjon az üstökös felszínéről – mondta az MTI-nek az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti irányítóközpontban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.
Több rendszert is kidolgoztak, amelyek biztosítják a leszállást, ezek egyike a Philae tetején lévő kis rakétamotor, amely landoláskor mintegy odanyomja a felszínhez a leszállóegységet. Így a leszállást a felszínbe mélyedő csavarok és a szigonyrendszer biztosítja – hangsúlyozta Szegő Károly. Thomas Reiter, az ESA darmstadti irányítóközpontjának egyik szakértője szerint a sikeres landolás esélye ötven százalék. Igen precízen kell hihetetlen távolságból navigálnunk – magyarázta.
Kell egy kis szerencse is, hogy ne sziklára vagy meredek lejtőre érkezzen a leszállóegység – tette hozzá Stephan Ulamec, aki német részről a Philae projektvezetője. A leszállóegységet úgy tervezték, hogy nem tudták, milyen típusú talajt fog találni a robot az üstökösön. Szerdán délelőtt a Philae sikeresen elvált a szondától, a küldetés részleteiről ide kattintva olvashat.
Élőben:
