A közelgő angol álomesküvő kapcsán ismét előtérbe került a trónutódlás kérdése. Bár Vilmos és Kate még csak a frigyre készül, a törvényalkotók már a leendő házaspár leendő gyermekeinek jogival is foglalkoznak.
A jelenlegi – 1701-ben kelt – törvények szerint ugyanis Vilmos és Kate legidősebb fiúgyermeke örökölné a koronát, abban az esetben is, ha lenne idősebb leánytestvére. Ha Vilmos és Kate első fiúgyermekének születik egy öccse is, még ő is az esetleges idősebb leányutód elé kerülne a trónöröklési sorban.
A legnagyobb brit konzervatív napilap szombati értesülése szerint azonban a konzervatív-liberális brit kormány. A miniszterelnök-helyettes, aki az alkotmányos reformokért felelős, már fel is vetette a kérdést a Privy Councilnak, vagyis II. Erzsébet királynő tanácsadó testületének. Az uralkodó állítólag nem kifogásolná a változtatást, abban az esetben, ha “az tükrözi a nép akaratát”.
A módosítást ráadásul el kellene fogadtatni a jórészt egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség mindazon tizenöt tagországával, amelyek jelenleg is a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Így a trónutódlási rendszer reformját Nagy-Britanniával együtt 16 ország törvényhozásának kellene napirendre tűznie és elfogadnia, ami óvatos becslések szerint is hosszú évekbe telne. Ausztrália és Kanada hírek szerint már jelezte is kifogásait a reformtervekkel szemben, arra hivatkozva, hogy vannak ennél sürgetőbb törvényalkotási feladatok is.
Az idén 85 esztendős II. Erzsébet királynőt legidősebb gyermeke, egyben elsőszülött fia, a 63. évében járó Károly walesi herceg követi majd a trónon, tőle pedig Vilmos örökli a koronát. Őt követné a leendő házaspár előszülütt fia.
A brit trónutódlási rendszerben egyébként nem csupán a fiú utódoknak elsőbbséget biztosító törvény szorulna reformra a diszkriminációt tiltó brit és EU-előírások alapján. Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement rendelkezik a mai napig arról is, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa “pápista”.