A Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) ma kézbesített határozatában megtiltotta a szeptember 29-én kezdõdõ, határozatlan idõre jelzett szakszervezeti D-Day elnevezésû demonstrációsorozat helyszíneire bejelentett rendezvényeket, többek között a Parlament elé, egy szombat délutánra – október elsejére – tervezett nagygyûlést is – közölte az fn.hu-val az akciósorozat egyik szervezõje, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ).
Az Akcióegység – amelyhez csatlakozott mintegy 70 szakszervezet, civil- és társadalmi szervezet – szerint ez az intézkedés súlyosan sérti az alkotmányos jogokat. “A D-Day ennek ellenére – vagy éppen ezért – nem marad el, sõt a hatalom erejének ilyen fitogtatása újabb lendületet ad a szervezõdésnek” – áll a közleményükben. A “Gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény” hatósági betiltásáról és a szakszervezetek további lépéseirõl késõbb ad tájékoztatást Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke és Székely Tamás, a VDSZ elnöke, az Akcióegység operatív törzsének vezetõi. 12 demonstrációt jelentettek be, és 12 tiltó határozatot kaptak a rendõrségtõl.
Kónya Péter sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Akcióegység a bírósághoz fordul, ugyanis törvényellenesnek tartják a demonstrációk megtiltását. “Vélhetõen ‘megijedt’ a hatalom a szakszervezetektõl, legalábbis csak ez lehet az oka annak, hogy a BRFK megtiltotta a szeptember 29-étõl határozatlan idõre meghirdetett demonstrációt, a D-Day akciót” – vélik az érdekvédelmi vezetõk. A rendõrségi indoklásban szereplõ kifogások a szakszervezeti vezetõk szerint nevetségesek, ugyanis az egyik indok szerint a Kossuth téri rendezvénnyel az Országgyûlés mûködését zavarnák, illetve azért is tiltják, mert október 1-jén 16 órakor a Néprajzi Múzeumban az ékszer- és öltözetkészítési pályázat eredményhirdetése lesz, és a múzeum megközelítését akadályoznák az akcióban részt vevõk.
Kónya Péter felhívta a figyelmet: ha Budapesten lezárnak egy utat, akkor igen könnyen megbénul a közlekedés, ám október elsõ hétvégéjén mégis lezárások lesznek, például egy futóverseny miatt a Lánchídon nem lehet majd közlekedni, vagy most hétvégén a Nemzeti Vágta miatt lesz forgalomkorlátozás a Hõsök terén – ezeket a rendezvényeket azonban engedélyezik. Emlékeztetett arra is, hogy például a Margit híd évekig le volt zárva.
A közösségi portálokon is akciókat indítunk, és mától úgy fogunk köszönni egymásnak, hogy Éljen a demokrácia! – tette hozzá Kónya Péter.
Székely Tamás újságírói kérdésre közölte, hogy megvárják a bíróság döntését, és attól teszik függõvé, hogy milyen lépéseket tesznek a jövõben. Ha tiltó határozat születik, akkor további, másféle akciókat szerveznek – tette hozzá Kónya Péter. Felhívta azoknak a figyelmét, akik már elkezdték szervezni a budapesti utazást, a részvételt a demonstráción, hogy készüljenek, hiszen mindenképp lesznek tiltakozó akciók.
Miért tiltották be?
Garamvölgyi László, az Országos Rendõr-fõkapitányság szóvivõje az MTI-nek azt mondta: a Budapesti Rendõr-fõkapitányság alaposan megvizsgálta, hogy a megmozdulás ideje alatt és helyén milyen a közlekedés helyzete, milyen úton lehetne elterelni, és megállapították, a több helyszínre, folyamatosan bejelentett rendezvény miatt a forgalmat nem lehet elterelni. Ezért alapos mérlegelés után, a gyülekezési törvény értelmében, a hatályos jogszabályok alapján tiltotta meg tüntetést. A dandártábornok megjegyezte, a határozatot a demonstráció bejelentõi csütörtökön kézhez kapták, felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be ellene a bírósághoz, és a rendõrség a bíróság döntését végre fogja hajtani.
Az ORFK szóvivõje kijelentette: a megmozdulást megtiltó határozat megalapozott volt, mert a közúti és tömegközlekedést semmilyen más módon és úton nem tudták volna biztosítani. Garamvölgyi László emlékeztetett: korábban, amikor ilyen kizáró okok nem álltak fenn, ugyanezen szakszervezeteknek engedélyezték a rendezvényeket, és hozzáfûzte, a rendõrség mint jogalkalmazó kizárólag a hatályos jogszabályok alapján dönthet.
Legutóbb az Autonóm Szakszervezetek, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma június 16-ai forgalomlassító demonstrációját tiltotta be a rendõrség Nyíregyházán. Akkor is arra hivatkoztak, hogy forgalmat jelentõsen akadályozná az akció. A szakszervezetek emiatt bírósághoz fordultak, és végül engedélyt kaptak a rendezvény megtartására.
Mire készült az Akcióegység?
A D-Day elnevezéssel a szakszervezetek a szövetségesek normandiai partraszállására utalnak, arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét. Úgy tervezték: az akciók határozatlan idejûek, addig folytatják, amíg el nem érik a céljaikat, és amíg nem tudják a kormányt, a döntéshozókat befolyásolni. A megmozdulás politikamentes, a pártokat kérik, ne is csináljanak az akcióból pártpolitikai rendezvényt – közölték a szervezõk korábban.
Fotó: Kummer János / fn.hu
Szeptember 29-én, délután 3-kor a fõvárosi Clark Ádám téren kezdõdött volna az akciósorozat egy ülõsztrájkkal. Szeptember 30-án a budapesti Kossuth téri Nagy Imre szobornál társadalmi kerekasztal-megbeszélést terveztek, ahol társadalmi, szakszervezeti vezetõkkel beszélgethetnek az érdeklõdõk a jelenlegi hatalommal és az általa tervezett jogszabály-módosításokkal kapcsolatos problémáikról.
Október 1-jén, délután tiltakozó nagygyûlést terveztek a Kossuth térre, azt követõen lehet csatlakozni az ülõsztrájkhoz. Október 3-tól az ország különbözõ területén útszûkítéseket terveznek, ezeket határozatlan ideig fenntartják majd – állt a szakszervezetek terveiben.
A követeléseik:
1. Követeljük az igazságos és méltányos közteherviselést!
2. Követeljük, hogy szüntessék be a visszamenõleges hatályú törvénykezést!
3. Követeljük, hogy a munka világában állítsák helyre a háromoldalú társadalmi párbeszéd intézményrendszerét!
4. Követeljük, hogy a munka törvénykönyvét kizárólag a szociális partnerekkel történt megegyezést követõen módosítsák!
5. Követeljük, hogy állítsák helyre a korkedvezményes, a korengedményes és a szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét!
6. Követeljük, hogy a nyugdíjrendszer változásai méltányos átmenetet biztosítsanak a munkavállalóknak, az új szabályok esetenként csak az újonnan munkába állókra, illetve szolgálati viszonyt létesítõkre vonatkozzanak!
7. Követeljük, hogy az új életpályamodelleket csak a szakszervezetekkel történt megállapodásokat követõen vezessék be!
8. Követeljük a sztrájkjog visszaállítását!
9. Követeljük, hogy ne csorbítsák a szakszervezetek jogait!
