Taroltak a gazdasági szakok

Túl sok a bölcsész, a jogász, és nagyon kevés a mérnök, természettudós – szajkózza a munkaerőpiac és kormányzat évek óta. A mostani jelentkezési adatokból úgy tűnik, hogy az a “valaki” meghallotta, a tendenciák elkezdtek változni. Ugyan még mindig nagyon sokan dolgoznának a médiában, ám a jelentkezők számát tekintve a hiányszakmákra – mint mérnök informatikus, pénzügyi és számviteli szakember, illetve gépészmérnök – már többen nyertek felvételt, mint kommunikációra.

A legtöbb hallgatót felvett karok listájában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának tavalyi első helyét átvette a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara. Itt több mint 1800 új hallgatóval kezdhetik majd a tanévet.

A fejvadász úgy véli, ha a jelentkezések és a ponthatárok alakulása ennek a kampánynak az eredménye, akkor az üzenet eljutott a fiatalokhoz. „Talán már a diákok is rájöttek arra, hogy melyek azok a szakmák, amivel az egyetem elvégzése után el tudnak majd helyezkedni. Ennek ellenére még mindig nagyon sokan jelentkeztek jogra. Ők a végzés után nagyon nehezen találnak állást. Magánpraxist folytathatnak, de a közigazgatás, igazságszolgáltatás már nem lesz képes felvenni őket” – tudta meg a FigyelőNet Cservenyák Tamástól, a DBM Hungary tanácsadó cég ügyvezetőjétől.

A pénzügyben van a nagy pénz

A nappali tagozatra jelentkező diákok közül csak 261-en érték el a lehető legmagasabb pontot. A Felvi.hu adatai szerint tavaly több szakon is született maximális pontszám, az idén azonban nem. A 480-ból 475 pont kellett a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) államilag támogatott magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakjára, a képzés angol nyelvű változatára pedig 461 ponttal vették fel a hallgatókat. A Corvinuson általában is magasak lettek a ponthatárok: 450 pont felett országosan 22 szakon húzták meg a határt, ebből 10 szakot a Budapesti Corvinus Egyetem indított.

„Nem a közgazdaságtan számít ma hazánkban a legkeresettebb szakmának, ám mivel itt születtek a legmagasabb ponthatárok, valószínűleg a legtehetségesebb fiatalok kerültek be. Egy nagy múltú, neves egyetem gazdasági képzését elvégző hallgató pedig akkor is megtalálja majd a számítását a munkaerőpiacon, ha már telítettnek számít a szakmája” – mondta Cservenyák Tamás.

A fejvadász szerint felvetődik egy másik kérdés is ezzel kapcsolatban: ha a gazdasági képzéseken ilyen magas pontok születtek, akkor ezek szippantották fel a legjobb képességű diákokat. A mérnöki és természettudományi alapszakokra pedig így jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett jutni. Cservenyák attól tart, hogy ezek a hallgatók ki fognak peregni még a diploma előtt, és még a mostaninál is kevesebb szakember áll majd a munkáltatók rendelkezésére.

Nem jó a természettudományok reklámja

A matematika, fizika, kémia, biológia vagy földrajz alapszakkal bármilyen kutatóintézetnél el lehet helyezkedni. Az állami – hazai és EU-s – intézetek mellett a versenyszférában is álláslehetőségek várják őket: egy biológust vagy kémikust például a gyógyszercégek, egy fizikust pedig a gyártással, tervezéssel foglalkozó vállalatok várnának tárt karokkal. A DBM ügyvezetője hozzátette: Kínában és Indiában a természettudományos képzések a legnépszerűbbek, ugyanis ott a fiataloknak ez jelenti az egyetlen kitörési lehetőséget, ezekkel a képesítésekkel az egész világon el tudnak helyezkedni.

A magyar diákok valószínűleg azért nem jelentkeznek a természettudományi és a műszaki karokra, mert nagyon nehéznek találják, úgy gondolják, hogy nem éri meg küzdeni – és a középiskolában sem sikerült meglátniuk a bennük rejlő szépségeket. A másik ok prózaibb: azok az előítéletek élnek ezekkel a szakmákkal kapcsolatban, hogy nincs karrierlehetőség, változatosság, és kevesebb pénzt lehet velük keresni – sokkal több munkával és felelősséggel –, mint menedzserként vagy a médiában.

Bölcsészekkel Dunát lehet rekeszteni

A bölcsészettudományi képzési terület legnépszerűbb szakára, a pszichológiára négy karon is 450 pont fölött lehetett csak bekerülni. A jelentkezőszám alapján viszont a kommunikáció és médiatudomány, valamint az andragógia alapszakok végeztek az első tíz között. Cservenyák Tamás szerint nagyon kicsi a felvevő piaca a kommunikációt végzetteknek: néhány nagyvállalat sajtóosztályán és a médián kívül nem sok lehetőségük lesz.

Egy bölcsésznek korábban a tanári pálya nyitott volt, most viszont – amikor már külön mesterképzést kell elvégezniük a leendő tanároknak – a fejvadász sem tudja, hogy mihez kezdhetnek majd azok, akik három év múlva végeznek. „Amikor még nem volt ennyi HR-szakember, egy frissdiplomás bölcsészt is alkalmaztak ’munkaügyisnek’ egyes vállalatok. Ma viszont inkább azt veszik fel, aki tényleg ezt tanulta”.

Születtek érdekes, meghökkentő eredmények is a vonalhúzásnál: a második legmagasabb ponthatárt egy kevés jelentkezőt felvevő, speciális alapszak, az Eötvös József Főiskola óvodapedagógus szakának német nemzetiségi szakiránya hozta. Magas pontszám született az ELTE keleti nyelvek és kultúrák alapszakán is, ami szintén a viszonylag kevés felvett jelentkezővel magyarázható.