Pénzügy

Álláskeresés – tipikus női hibák

A nők az álláskeresés során nem hangsúlyozzák ki megfelelően korábbi teljesítményüket, kevésbé bátrak a bértárgyalásokon, túl magas mércét állítanak maguknak, és hajlamosak agyonelemezni a felvételi interjúkat.

A nők hajlamosabbak arra, hogy se szóban, se az önéletrajzukban ne térjenek ki korábbi teljesítményükre. Léteznek úgynevezett klasszikus női álláskeresési hibák, ezeket a férfiak csak ritkán követik el az álláskeresés során, a nők viszont annál gyakrabban.

Elhallgatja képességeit és tapasztalatait
A nők hajlamosak arra, hogy se szóban, se az önéletrajzukban, se a kísérőlevélben ne térjenek ki korábbi teljesítményükre. Pedig a munkaadók egyre inkább elvárják a projekttípusú önéletrajzokat, amelyek kifejezetten a korábbi teljesítményekre fűzik fel a jelentkező karrierútját. Karrier-tanácsadó szakértőink szerint pedig a felvételi interjún pontosan a teljesítmények hangsúlyozása a legcélravezetőbb taktika: így az álláskereső el tudja kerülni a túlzott öndicséret által keltett ellenszenvet, de az önbizalomhiány látszatát is. (Akár ez, akár a másik az alkalmatlanság benyomását keltheti.) Nem elég tehát felsorolni az eddig betöltött pozíciókat és iskolai végzettségeket az önéletrajzban, konkrét teljesítményekkel kell alátámasztani őket.

Túl magasra állítja a mércét
Sok nő nem hiszi el, hogy elég jó egy feladatra. Ez elsősorban annak a következménye, hogy túl nagy elvárásokat támaszt saját magával szemben. Sokan, miközben valódi menedzseri munkát végeznek el, nem tartják magukat igazi üzletasszonyoknak.

Az első hiba

A nők többsége nem jár utána, miért bocsátották el. Ez egyrészről érthető, mivel a nők érzelmileg mélyebben élik meg az elbocsátást. Így nem a jövőre koncentrálnak, vagyis nem igyekeznek tisztázni, hogy bennük van-e a hiba. A későbbi álláskeresés során pedig fontos tudnia a munkavállalónak, hogy változtatnia kell a magatartásán vagy hozzáállásán.

Nem kér segítséget
Sok nő nem kér segítséget az álláskeresés során, miközben a legjobb taktika a kapcsolati tőke mozgósítása. A visszahúzódás és a passzivitás nem megfelelő magatartás akkor, amikor a karrierben bekövetkezett krízist kell orvosolni. Azok gondolkoznak jól, akik mindenkitől segítséget kérnek, akit csak elérnek, és nem azzal foglalkoznak, mit gondol most róluk a környezetük.

Várja, hogy hívják
Jellemzőbb a nőkre, hogy nem maguk keresik meg a cégek munkatársait, hanem hisznek abban, hogy bizonyára fel fogják hívni őket. Vagyis készpénznek veszik az igéretet, mely szerint a munkaadó maga jelentkezik. A “majd mi keressük” nem azt jelenti, hogy keresni is fogják. Érdemes utánajárni a lezáratlan ügyeknek és várakozás helyett elkezdeni menedzselni saját karrierjüket.

Interjú: minden elvárásnak meg akar felelni
A felvételi beszélgetések során a nők megpróbálnak maximálisan megfelelni minden elképzelhető kívánalomnak. De senki sem lehet jó egyszerre mindenben, a női jelöltek pedig gyakran túlzottan is igyekeznek. Nem mindig a legkészségesebb és legalkalmazkodóbb jelentkező mellett döntenek a munkáltatók.

“Sose csináltam” helyett: “meg fogom tanulni”
A nő számára természetesebb a szolid fogalmazás. Ha egy általa még el nem sajátított készségre kérdeznek rá, egy férfi inkább azt mondja: ‘meg fogom tanulni’, vagy ‘meg akarom tanulni’, egy nő pedig azt: ‘még nem tudom’. Nyilvánvaló, hogy melyik hatásosabb…

Lebecsüli anyai tapasztalatait
A közvélekedés szerint, aki otthon van, az nem dolgozik. Sokan, akik például egy ideig anyaként otthon maradnak, úgy érzik, ezalatt semmit sem csináltak, és képességeik elértéktelenedtek. Pedig sok mindent gyakorol az, aki mint családanya tölt el egy-két évet: bizonyos feladatok felfoghatók projektmenedzsmentnek, de akár konfliktuskezelési vagy képzési projektnek is. Karriertanácsadók szerint ilyen példák említése egyáltalán nem kelt visszatetszést az interjúztatóban.

Nem mer vitába szállni a fizetés miatt
Az új emberek felvételénél vagy munkatársak magasabb pozícióba való kiemelésénél gyakran kimerítő tárgyalások zajlanak a juttatási csomag körül. A nőkkel sokkal egyszerűbb dolga van a főnökségnek, mivel lényegesen visszafogottabban kezelik az anyagi vonatkozású kérdéseket. Az állásközvetítők és fejvadászok számára csaknem ismeretlen jelenség, hogy a női jelentkező lemondana egy munkáról, mert nem kapja meg érte azt az összeget, amit kért.

Nem ajánlja fel, hogy próbálják ki
Ha habozik a munkáltató felkínálni egy állást, kérhetjük, hogy egy projekt erejéig próbálja ki a képességeinket. Ehhez az ajánlathoz kétségtelenül kell némi vállalkozókedv, ami sokkal jellemzőbb a férfiakra, mint a nőkre. A férfiak hajlamosabbak arra, hogy fizetés nélkül vagy jelképes összegért vállaljanak egy próbamunkát – a nők ritkábban gondolnak erre a lehetőségre.

Fölöslegesen emészti magát
A nő gyakran minden szavát meggondolja, emellett túl sokat emészti magát. Állandóan visszagondol az interjú során elkövetett baklövésekre, újra és újra saját hibáin gondolkodik. Ez az, amit a nők megtesznek, a férfiak viszont nem. A kis hibákért nem kell utólag aggodalmaskodni, viszont a nyilvánvaló rossz lépéseket nem kell legközelebb elkövetni. Még az is többet segít a negatív gondolkodásnál, ha egy teljesen elhibázott állásinterjú után is azt mondja magának, hogy nagyon jó volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik