fõbb konkrétumok az orbán-beszédbõl
– Lesz lehetõség rögzített árfolyamú végtörlesztésre
– A kezelési költséget nem számíthatják a bankok deviza alapon
– 30 százalékos thm fölött nem lehet hitelt nyújtani
– Fordított adózás a mezõgazdasági termékeknél
– 3 százalék alattinak tervezik a jövõ évi költségvetési hiányt
– Az adószámot felfüggesztés helyett törölni fogják
– Központi ármegállapítás a szemét-, a víz- és a csatornadíjaknál
Orbán Viktor hétfõn a Parlamentben vázolta a kormány akciótervét. A napirend elõtti felszólalásában a miniszterelnök az ország megújításának nehéz feladatáról beszélt, egy nehéz idõszakban meghozott nehéz döntésekrõl beszélt.
Az euróválság újabb viharairól is említést tett, és úgy fogalmazott, mi magyarok még idejében reagáltunk és útban vagyunk a gyõzelem felé a válság és az államadósság ellen.
Az Országvédelmi terv fejezetei
1. Az uzsora megszüntetése
2. Maximált rezsi – központi árképzés a szemét-, a víz- és a csatornadíj esetében
3. Stabilitási törvény a nyugdíjrendszer, az önkormányzati rendszer és az adórendszer összehangolásáról
4. Otthonvédelmi intézkedések – árfolyamrögzítés a devizahitelesek számára
5. Pénzügyi védelmi terv – külsõ államadósság jelentõs mértékû törlesztése
6. Start munkaprogram
„A magyarokkal ma már nem lehet tengelyt akasztani” – utalt korábbi kijelentéseire vissza a kormányfõ, melyek szerint az államadóssággal a spekuláns csoportok tartják fogva. Az alkotmányban kitûzött hiánycél már teljesült, ezzel a svédeken kívül mi vagyunk az egyetlenek Európában, tette hozzá.
A veszélyek
Az országra leselkedõ veszélyek között a devizahitelesek helyzetét nevezte a legelsõnek a miniszterelnök. Másodsorban a munkahelyek és vállalkozások veszélyeztetettségét emelte ki.
Az árak, elsõsorban az energiaárak elszaladása a harmadik probléma, míg a negyedik helyen az uzsorások problémáját nevezte meg a kormányfõ.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ötödik veszélyként a forint elleni külföldi spekuláns támadások özöne, melynek hatására szokatlanul élénken változhatnak az árfolyamok.
A lehetõségek
A lehetõségek közül elsõként a megújulás folyamatának gyorsítását nevezte meg. A régi tabuk és régi szabályok lebontásával tervezi ezt a miniszterelnök.
Másodsorban a világban zajló átrendezõdéseket nevezte meg lehetõségként és új szövetségek létrejöttét. Nemzeti gazdasági rendszer megteremtése állt a harmadik helyen.
Negyedik helyezett a széles egyetértéssel végzett adósságlefaragás, adósságcsökkentés. “Mi magyarok különösen jók vagyunk abban, hogy baj esetén összefogjunk, akár vörösiszapról, akár adósságról van szó” – mondta a miniszterelnök, aki a csõdbe vezetõ görög út elkerülésérõl is beszélt.
Az akcióterv
Az akcióterv vázolását a miniszterelnök a két frakció közös munkájaként jellemezte, és az Országvédelmi Terv nevet kapta. A terv hat fejezetbõl áll, melyekben védelmi döntések meghozatalára van szükség: az uzsora megszüntetése – munkalehetõségek biztosítása, hajtóvadászat, zéró tolerancia meghirdetése, Btk.-módosítás.
Thm-plafon
Törvényben rögzítené, hogy a kölcsönszerzõdésekben 30 százalékos thm felett ne lehessen hitelt nyújtani. A természetbeni segélyezés mértékét pedig növelné a kormányfõ.
Maximált rezsi kérdése volt a következõ fejezet. Orbán Viktor központi ármegállapítást szeretne a szemét, a víz és a csatorna áránál.
Készülne egy stabilitási törvény – 2/3-os törvénnyel rögzítenék a nyugdíjrendszert, az adórendszert és az önkormányzati rendszert.
Negyedikként az otthonvédelmi intézkedéseket említette – azoknak segíteni, akik forintban képesek lennének visszafizetni a hiteleiket.
A kormányfõ azt szeretné, hogy a frakciók javaslatára akciótervben rögzítsék a korábban megállapított árfolyamokat (CHF – 180, EUR – 250) és a forintban történõ egyösszegû törlesztést. Ráadásul a bankok semmilyen költséget nem számíthatnak fel. “Ez a teher- és kockázatmegosztás” – mondta Orbán.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam. Kilátásba helyezte, hogy várható nemzetközi szervezetek támadása a lépések következtében, erre pedig a megfelelõ válaszokat fogja adni a kormány.
Javasolja a kormány továbbá, hogy a forintban felmerült költségeket kizárólag forintban lehessen visszafizetni, valamint jöjjön létre egy pozitív adóslista, amivel az adósok képesek igazolni, hogy rendesen törlesztik adósságaikat. A miniszterelnök szerint indokolt annak kivizsgálása, kit terhel a devizahitelek korlátozásának elmaradásáért a felelõsség, miközben a szomszédos országok ezt meglépték.
A miniszterelnök 35 százalékos luxus-forgalmiadókulcs kivetését is ajánlotta, valamint a hiányplafont 2,8 százalékban határozná meg, mert állítása szerint ez alatt az arány alatt automatikusan csökken az államadósság. Az adózás területén azt javasolta a kormányfõ, hogy a jelentõs adótartozással bíró, megszûnt cégek tulajdonosainak adószámát töröljék és ne alapíthassanak új céget. Végül a kormányfõ a Start munkaprogram meghirdetésével zárta a sort, ám ebbõl kevés részletet ismertetett, a segélyek folyósítását mindenesetre megszüntetné azok számára, akik nem hajlandóak a számukra felajánlott közmunkákat végezni.
Orbán Viktor többször hangsúlyozta, hogy el kell kerülnünk a görög utat, amely a bukás útja, és példálózott Obama elnök beszédével is, amelyben a cirkuszolás lezárását és az érdemi döntések meghozatalát kérte a Kongresszustól. A miniszterelnök szerint a nemzetközi intézmények súlya csökken, a nemzeteké viszont növekszik, az országnak pedig úttörõnek kell lennie egy olyan idõszakban, amikor az államok vezetõi egyre inkább önálló utakat, új megoldásokat keresnek.
Vona Gábor a Jobbik elnöke a kormányközelinek nevezett Mellár Tamást idézte, aki szerint megbukott a kormány gazdaságpolitikája. “Nemlétezõ alapokra építkezett a kormány, amely a fogyasztás növekedésétõl várta a gazdaság beindulását, ám ez elmaradt. Az állami szerepvállalás erõltetett csökkentése, fûnyíróelven nem mûködik, az egykulcsos adó sem mûködik, mert csak a gazdagoknak jelentett könnyebbséget, és nem elköltik, hanem megtakarításaikat növelik” – sorolta. Valós gazdasági teljesítmény nélkül csak a görög út marad számunkra is. Vona Gábor a Jobbik nevében felelõsségre vonná, a bankokat, a szocialistákat, a jegybankot és az Orbán-kormányt is. Mint fogalmazott: a Fidesz-kormány a segítségnyújtás elmulasztásáért felelõs az elmúlt másfél év alapján.
A Jobbik egy parlamenti bizottság felállítását kéri, amelynek feladata lenne a jegybank, a szocialista és az Orbán-kormány felelõsségének kivizsgálása volna. Javasolják mindezen túl a progresszív többkulcsos szja bevezetését, valamint a hitelek forintosítását a felvételükkor lévõ árfolyamon.
Schiffer András, az LMP vezetõje szerint addig, amíg hazánkban 8 százalékos reálkamat mellett lehet hitelhez jutni, addig a vállalatok és a magánszemélyek sem fognak beruházni. A másik fontos a bizalom hiánya a kormánnyal szemben, amely minden pénteken más és más gazdasági akciótervet jelent be, miközben senki nem lehet biztos benne, hogy saját javai nem kerülnek veszélybe.
Mesterházy Attila – utalva a kiszivárgott Wikileaks-dokumentumokra – feltette a kérdést, hogy egyáltalán komolyan kell-e venni Orbán szavait. Felhívta a figyelmet, hogy nem szólt Orbán Viktor a felsõoktatás, az egészségügy korábban hangoztatott önfenntartásáról, mint ahogy a gazdaság élénkítésének, a foglalkoztatottság bõvítésének mikéntjérõl sem. Megbukott a matolcsyzmus – jelentette ki Mesterházy. Emlékeztetett arra, hogy volt már Európában egy olyan rendszer, ami kizárólag az adósságcsökkentésre fókuszált: Ceausescu rendszere. Az MSZP elnöke reméli, hogy Orbán nem ismétli meg a román példát.
Az MSZP szerint vissza kell állítani a többkulcsos adórendszert, támogatást kellene kapniuk az exportra termelõ cégeknek. Mesterházy szerint a Fidesz társadalompolitikája is téves, 3,2 millió ember él a létminimumon vagy az alatt, s ezekrõl lemondott az Orbán-kormány. Közmunkával ugyanis nem lehet középosztályba jutni – hívta fel a figyelmet.
Az MSZP parlamenti vitanapot szeretne összehívni a válságkezelésrõl, ahol megállapodnának a pártok a válságkezelés minimum konszenzusában.
