Belföld

A csepeli holttestek személyazonosságát kutatják

DNS-vizsgálattal állapítható meg a legpontosabban a Csepelen kiásott maradványok személyazonossága, ám ez az eljárás normál esetben is legalább egy hónapot vesz igénybe, és rendkívül költséges – közölte a PTE Igazságügyi Orvostani Intézetének egyetemi tanára hétfőn.

Bajnóczky István arról beszélt, nem mindegy, hogy az elhunytak földi maradványai mióta vannak a föld alatt, és milyen állapotban találták meg őket. Több hét vagy hónap elteltével már nem lehet megmondani, élve temettek-e el valakit, vagy már halott volt, amikor elföldelték, persze ha nincs jellegzetes csontsérülése.

A további eljárás során a csontokat vizsgálják meg, amelyek elárulják az elhunyt nemét, például a medencecsont jellegzetességei alapján.

A csontok vizsgálatából négy-öt év eltéréssel meg lehet határozni az elhunyt korát, valamint 5-10 centiméter eltéréssel a testmagasságát is.

Ha valakit elásnak, akkor a későbbi felismerhetősége nagyban függ a talaj jellegétől, a hőmérséklettől, valamint attól, hogy a halál bekövetkezte után mennyi idővel ásták el.

A bántalmazásra utaló nyomokat a lágy részek szövetének vérbeszűrődésein lehet felismerni, ám ha már csak csontok maradtak, akkor általában csak azok sérülései, törései utalhatnak erre.

A holttesteket múlt csütörtökön hantolta ki a rendőrség Csepel egy elhagyott erdős területén. Feltehetően sorozatgyilkosság történt. Eddig hat ember került előzetes letartóztatásba az ügy kapcsán.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik