Csütörtökön hozza nyilvánosságra a Fidesz-KDNP az alkotmánytervezetének normaszövegét, aznap, amikor a frakció is részletesen tárgyalja azt – mondta el Gulyás Gergely, az alkotmányszövegező bizottság tagja az fn.hu-nak. Részleteket még nem árult el, de az kiderült, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét részben biztosan visszaállítják, és lehetséges, hogy a kétharmados törvények köre is szűkülni fog.
Eddig a kormánypártok részéről leginkább hangoztatott eltérés az új alkotmány szerkezeti átváltoztatása, amely az új értékrendünket is kifejezi. A jelenleg hatályos alaptörvényhez képest az alaptörvény egy preambulummal kezdődne (amely a keddi napilapok szerint a nemzeti hitvallás nevet kapná). Ennek utalnia kellene a legfontosabb alapértékekre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által jegyzett „vitaanyaggá” átminősített koncepció szerint “méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is”.
Nem a helyzet megragadására épül
Sokan úgy gondolják, hogy az alkotmány az ideológiával egyenlő, miközben az arra jött létre, hogy keretet adjon az állam működésének, és a polgárokat megvédje az állammal szemben – kritizálta az alkotmányozási folyamatot az fn.hu-nak Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte ugyanis a kormánypártok megnyilatkozásaiban ez az eredeti kiindulási pont teljességgel észrevehetetlen. Alkotmányozás címén nem a lényegi kérdésekről folyik a vita, mert nincs olyan helyzet, amely miatt az alkotmányt érdemben létre kellene hozni. Ez csak politikai gondolat a kormány részéről, és nem a helyzet megragadására épül.
Ennek egyik legjellemzőbb példája a korábban felvetett, de azóta már elvetett Őszöd-klauzula esete, amely szerint a köztársasági elnök súlyos alkotmányos válsághelyzet esetén feloszlathatná a parlamentet. Az alkotmányjogi szakértő erről nem is tudott indulatok nélkül véleményt mondani: „Ezek mind marhaságok!” – háborodott fel. Mint kifejtette, a köztársasági elnök, akit a kormánypárt állít, nem jelenthet hatalmi korlátot. Alkotmányjogi szempontból ez értelmetlenség. Ha pedig ellensúlynak tervezik, akkor félprezidenciális rendszerre kell áttérni. Akkor viszont nem a parlament választja az államfőt. „Ez egy ábécé, amit a képviselő urak nem tudnak, mert rosszul tanították meg nekik az egyetemen” – ostorozta saját magát is, mint egyetemi oktatót Lövétei.
Visszaerősödhet az Alkotmánybíróság
A Fidesz alkotmánykoncepciójából kiszivárgott az is, hogy szűkítenék azok körét, akik utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának. Ez ellen még az Alkotmánybíróság elnökének, Paczolay Péternek sem volt ellenvetése, és pénteken a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián elmondta, bízik abban is hogy az új alkotmány visszaállítja az AB teljes felülvizsgálati jogkörét a testület hatáskörének tavaly novemberi szűkítése után.
Lövétei István e kapcsán elmondta, hogy nem valószínű, hogy a jelenleg fellazított alkotmánybírósági korlátot véglegesítenék. Ha ugyanis bármely törvénynél szűkítik az Alkotmánybíróság jogkörét, akkor valójában nincs alkotmánybíráskodás, az csak látszattevékenység marad. Szükség van ugyanis a törvényhozásban megjelenő nyers politikai ösztön és akarat az ellenőrzésére. „Ezt persze erővel el lehet söpörni, de ettől még nem lett alkotmányos a berendezkedés.” – jelentette ki. Szerinte, ha az alkotmányozás nem ezekről a lényegi kérdésekről szól, akkor nem is érdemes vele foglalkozni. Ez ugyanolyan lesz, mint a szocialista alkotmányosság, ahol tudtuk, hogy van egy ilyen szöveg, de nem ez alapján folyt a politikai élet.
Húsz év kudarca a kétharmadokban
Lövétei úgy látja, lényegi kérdésekben a kormánypártok nem akarnak semmilyen különleges újítást, inkább a jelenlegi alkotmány elemeit veszik át. Ebben pedig az a legzavaróbb, hogy úgy tűnik, hogy megmaradnak a kétharmados sarkalatos törvények, sőt lehetséges, hogy ezek száma még növekszik is. Így ugyanis a parlamenti kormányzati rendszer gyengül.
Az alkotmányjogász ugyanis úgy véli, hogy a magyar államvezetés kudarcainak 30-40 százaléka a kétharmados törvényekre vezethetők vissza az elmúlt húsz évben, mert így olyan politikai kompromisszummező jött létre, amit a vezető pártok egymás sakkban tartására használtak. Így, ha az egyik kilövi a másikat, akkor a másik is képes erre: „Én beteszem ide az emberem, és te is beteheted a sajátod”. A szakértő szerint ez a politikai elit kevés szereplőjének kompromisszumára szűkíti le a kormányzást, miközben azok is kénytelenek részt kapni a hatalomból, akik valójában nem szereztek elég szavazatot abban a ciklusban. Ez pedig ellentmond a normális kormányzás elvének. Ha tehát ezt az elvet továbbviszik, akkor a további húsz évünk is totális kudarc lesz.
