Hoffmann Rózsa szerint az új közoktatási törvény koncepciója egyértelműen körülhatárolja és harmóniába hozza a pedagógusok, a diákok, valamint a szülők kötelezettségeit és jogait, továbbá a jelenlegi jogszabály szolgáltató jellegével szemben közszolgáltatásként tekint a közoktatásra – fejtette ki a vitaanyag beharangozóján az államtitkár.
Kiemelte: a leszakadás megakadályozása és a tehetségek egyidejű fejlesztése szerintük az egyéni bánásmód előtérbe helyezésével hozható összhangba, ezért két új elemet is létrehoznak a kis csoportokban történő fejlesztés segítésére.
Az egyik ilyen az iskola megkezdése előtti úgynevezett “nulladik év”, amelyre azért van szükség, hogy a még iskolára nem érett gyerekek ne maradjanak nyolc éves korukig az óvodában. Ők kis csoportokban, egyéni fejlesztő munkával iskolai körülmények között szokhatnak hozzá ahhoz, hogy mit jelent például a csengetés, vagy a minimális mértékű házi feladat elkészítése – mutatott rá Hoffmann Rózsa. E szegregációra épülő tervet számos szakértő bírálta az utóbbi hetekben.
A fentiek analógiájára egy “korrekciós lehetőséget” is beépítettek azon tanulóknak, akik például betegség, vagy egyéb lemaradás miatt nem nyertek felvételt a középszintű oktatásba. Ez az úgynevezett “híd program” képes lehet az életutak korai kisiklásának megakadályozására – jegyezte meg a szakpolitikus. Hoffmann Rózsa aláhúzta továbbá, hogy a törvénykoncepcióban visszatérnek az 1995-ös nemzeti alaptanterv gyakorlatához, vagyis minimális szinten meghatározzák azokat a tartalmakat, amelyeket kötelezően át kell adni a gyerekeknek a nemzeti és egyetemi műveltségből.
Már korábban kiszivárogtak különböző változatai a dokumentumnak, péntektől azonban a 46 oldalas hivatalos koncepcióról indulhat meg a vita. Az államtitkárság által egyfajta nemzeti konzultációnak nevezett eljárás szépséghibája – csakúgy, mint a felsőoktatási törvény esetén -, hogy abból a nyilvánosság teljesen kiszorul. Hoffmann Rózsáék e-mailen várják ugyanis a hozzászólásokat, így aztán, hogy ki, mit javasolt, és abból mit épít majd be a végeleges tervezetbe a tárca, az a szélesebb nyilvánosság előtt rejtve marad.
Új alapokon a pedagógusbér
A méltó fizetés és előrelépési lehetőség biztosításával emeli a pedagógusokat az őket megérdemlő társadalmi helyre a szakma életpályamodelljének koncepciója – mondta Hoffmann Rózsa. Az elképzelések szerint a több évtizedes hibát korrigáló tervezetben a pedagógusok bértábláját nem összegekben, hanem a mindenkori minimálbérhez viszonyított százalékokban határozzák meg, ezzel biztosítva a tanári fizetések bérszínvonal emelkedésével arányos növekedését.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy nem bérkorrekcióról van szó, hanem egyfajta minőségbiztosításról, vagyis a pedagógusoknak komoly szakmai kihívásoknak kell megfelelniük, amit az állam a jelenleginél magasabb és differenciáltabb színvonalon kíván finanszírozni.
Terv van, pénz nincs
Gloviczki egyébként néhány napja egy szakmai konferencián azt mondta: most nincs pénz arra, hogy bármiféle tőkeinjekcióval “finanszírozzák meg” a pedagógustársadalmat, ugyanakkor komoly kormányzati elhatározás, hogy kiemelt preferencia legyen e terület. Tehát egyelőre vitaanyag van, amiből talán törvény lesz. Hogy mikor és honnan lesz a pénz a leendő törvény betartására, azzal kapcsolatosan csak remények vannak, s azok is csak 2014-től.
A modell különböző egymásra épülő fokozatokban képzeli el a kiszámítható pedagóguskarriert. Az életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további szakaszból áll: Pedagógus I., Pedagógus II., Pedagógus III. (mesterpedagógusi), és Tudóstanár fokozatból. Az első fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő „minősítő vizsgán”, a második szinthez „minősítés” szükséges. A mesterpedagógusi fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg Tudóstanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte a második minősítést.
A minősítő eljárás életpálya-szakaszonként első alkalommal a pedagógus számára ingyenes. A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is.
Szép, de irreális
A pedagógusok pályázhatnak egyéves alkotói szabadságra, igaz ez csak a 20 főnél nagyobb tantestületekre igaz. A koncepció előírja, hogy az “egy tanévben alkotói szabadságot élvező pedagógusok létszáma nem haladhatja meg a nevelőtestület összlétszámának 5 százalékát”.
Pálinkás József MTA-elnök a közelmúltban bírálta a sok szép, de irreális célt leíró pedagógus-életpályamodell-tervet. „Nehezen képzelhető egy társadalomban, hogy a tanárok bére meghaladja az agysebészek fizetését, de a mostani kutatókból sem lehet tanárokat faragni és a katedrára állítani. A tanári pályát is be kell illeszteni a szakmák és a gazdasági realitások rendszerébe”. Elmondta: kétli, hogy a jövő év oktatását érintő, a jelenleginél magasabb költségvetési számok valósak lennének. A konferencián az MTA elnöke óvatosságra intett továbbá a pedagógusi életpályamodell tervezetében szereplő kifejezésekkel szemben is. A felsőbb kategóriát jelentő “tudóstanár” címmel kapcsolatban megjegyezte: “Amikor az egyetemen valaki négy év után megszerzi a PhD-t, nem kezdjük el tudósnak nevezni. A több éve elhunyt Nobel-díjasok esetében használjuk ezt a szót.”
Most ki is a fenntartó?
A tervek szerint a közoktatási intézmények működését a központi költségvetési hozzájárulások, a fenntartók hozzájárulása, az intézmény saját bevétele, illetve az ellátottak térítési díjai biztosítják. A dokumentum leszögezi, hogy „a közoktatási rendszer fenntartása az állam részéről közszolgálati kötelesség”. Másrészt azt is olvashatjuk, hogy „az intézmény működéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeknek, továbbá az intézmény törvényes működésének biztosítása a fenntartó feladata”. Ez erős ellentmondás. Hogy mire is gondol a törvényalkotó, azt másutt sejthetjük meg. Azt is olvashatjuk, hogy a központi költségvetés biztosítaná pedagógusok és egyéb alkalmazottak bérét, a fenntartók pedig a működéshez szükséges további támogatásokat, illetőleg ez utóbbiak további bér- vagy dologi juttatásokkal javíthatják az intézmény működésének feltételeit.
A tervezet tartalmazza a fokozatos áttérést az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra. Ennek forrásait korábban „a tankönyvek számának csökkentése révén” gondolta biztosítani a vitairat. Ez ugyanakkor elég nehezen értelmezhető volt, mivel az állam ma nem finanszírozza a tankönyvkiadást, tehát itt plusz költség nem jelentkezik. Ki is maradt ez a passzus a tervezetből.
Fülkeforradalmi felhatalmazás
A törvény szükségességének okairól így ír a vitaanyag: „A 2010. tavaszi országgyűlési választások eredménye egyértelmű felhatalmazást adott arra, hogy új értékalapokra helyezzük az oktatási rendszer egészét. Ennélfogva szükségszerű egy új közoktatási törvény megalkotása is. Az új törvénynek szakítania kell a jelenleg hatályos szabályozás látszólagosan értéksemleges és döntően az egyéni jogokra alapuló szemléletével, és meg kell teremtenie a nemzeti fejlődés szolgálatába állított közoktatási rendszer és intézményei működésének alapvető szabályait.”
Az értéksemlegességgel való szakítás kitétele számos szakértő szerint akár azt is jelentheti, hogy kezdhetjük elölről a 19. századi „kulturkampfot”. Azt ugyanis nem pontosítja a dokumentum, hogy ez mit jelent, de eddig alapelv volt, hogy az állami iskola nem működhet csak a társadalom egy része által osztott értékek szerint. Az sem világos, milyen egyéni jogokat vonna vissza a tervezet a közösségi jogok erősítésére.
„Az új törvény műfaját tekintve is különbözik a hatályostól, mivel kerettörvény, azaz csak a legfontosabb területekkel foglalkozik, a részleteket kormányrendelet illetve miniszteri rendelet fogja szabályozni” – szögezi le a dokumentum, amely e passzust egyébként maga is megnevezi a konfliktusmezők között. Az oktatás ugyanis önkormányzati feladat. A magyar jog pedig azért szabályoz mindent törvénnyel, mert önkormányzatoknak nem lehet másképpen feladatot adni, vagy a feladat ellátásának módját megszabni. A rendeleti szabályozás tehát alkotmányos értelemben is erősen aggályos.
Több érettségi, lecsökkentett tankötelezettség
A szakképzés átalakítása kapcsán már nyilvánosságra került, és ezt a tervezet most megerősíti, hogy 17 éves korra csökkentik a tankötelezettség időtartamát. Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik és 17 éves korig tart. Az, hogy nem 18, hanem 17 éves korig tart a tankötelezettség, ellentétes a nemzetközi trendekkel. Egyes vélemények szerint mindez csak arra jó, hogy korábban kiebrudalhassák a tanulókat a szakiskolákból.
Megemeli a vitaanyag a kötelező érettségi tárgyak számát is. A vizsgán a tanuló összesen hat tantárgyból, kötelező és választható vizsgatárgyakból adna számot tudásáról. Kötelező vizsgatárgy: magyar nyelv és irodalom, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, egy választható természettudományos tantárgy (biológia, fizika vagy kémia – vagy a humán tagozatokon választható természettudomány tantárgy is), és egy kötelezően választandó tantárgy lenne.
A törvénykoncepciókhoz december 30-ig várják az észrevételeket e-mailben. Az államtitkár szerint a dokumentumok a tavaszi hónapokban kerülhetnek az Országgyűlés elé a felsőoktatási törvény koncepciójával együtt.
