A jóról fogok beszélni, mert mindenki látja, hogy a rossz kormányzásban már senki nem hisz – kezdte hagyományos évértékelő beszédét Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Syma-csarnokban, aki most is a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésének tett eleget.
Megtörtént az áttörés
2007 jó híre, hogy omladoznak a magyar embereket elválasztó falak. Széleskörű az egyetértés pártállástól, világnézettől függetlenül abban, hogy változás kell, mert az emberek látják, ez így nem mehet tovább – mondta a szónok.
Orbán: a jövő igennel kezdődik (képgaléria!)
Tizennyolc éve nem volt ilyen egyetértés. Most igazi áttörést értünk el a legfontosabb kérdésekben, és erre az új megegyezésre épül az Erős Magyarország című Fidesz-program. A dokumentum nem egy politikai elmélet, dogma fogja, hanem az emberek akaratának szolgálója – mondta Orbán Viktor.
Utat választunk
„A jövő igennel kezdődik” feliratú molinó alatt elmondott beszédben a Fidesz elnöke úgy vélte: nem elég nemet mondani valamire, el is kell indulni valamerre.
Magyarországnak sikerre van szüksége és a jövő igennel kezdődik. Ha a nép nem mond igent valamire, elveszti jövőjét, élete valamelyik más nép érdekét szolgálja majd – fogalmazott általánosságban a pártelnök, aki szerint a siker és a jövő fogalma összekapcsolódik.
„Az igen kimondása után az emberek érezni fogják, van jövőjük. Mindig úgy gondoltam, hogy a magyar nép a fontos kérdésekben egységes. Az volt a rendszerváltáskor is, mert tisztán láttuk: az, ami összeköt bennünket, magyarokat, sokkal több, mint ami elválaszt.” – mondta a pártelnök. Összeköt minket, hogy nem fogadjuk el az ellenőrzés nélküli hatalmat, becsüljük a függetlenséget, nem szeretjük, ha a középszer legyőzi a jobbat, lázadunk a pénz, születés kiváltsága ellen. Ezek az értékek ma is összekötnek bennünket – vélte.
Az ellenzék vezetője szerint a politika kudarca a drágulás, a bérek csökkenése, a csökkenő gyerekszám és az iskolabezárások, de az emberek fejlődést és sikert akarnak
Van pénz
Van pénz, csak nem oda rakják, ahova kell – mondta Orbán Viktor. 120 milliárd forintot tett rossz helyre a kormány, ennyit költöttek autóra, telefonra és propagandára.
„Mi a növekedésben bízunk: az országnak kell nagyobb kenyeret sütni, így a gazdasági növekedés alacsonyabb adók emelkedő bérek, és több családi támogatás mellett valósulhat meg, ami sikeressé teszi az országot.
Egészség, tudás és felelős kormányzás a növekedés alapja – mondta a Fidesz elnöke, aki szerit a heti munkaórák számát tekintve a magyarok dolgozzák a legtöbbet Európában. A magyar dolgozók versenyképesek – pont ilyen kormányt is érdemelnének.
Ehelyett „menekülő kormányzást kapunk, ami a modern világban biztos kudarc” – mondta Orbán, aki szerint az adóemelés, megszorítás, leépítés, kiszervezés valójában elfutás a felelősség elől. Úgy vélte: felelős kormány nem hivatkozhat az állam tehetetlenségére mert ezzel magát minősíti.
Nem nyugszik bele a tandíjba
Miért dolgoztak a diktatúra éveiben a szüleink, nagyszüleink? – kérdezte a szónok. Mert ha a gyerek jól tanult, egyetemi végzettséget szerezhetett és előrejuthatott. „Ha tandíj lett volna, én nem állnék itt; a tandíj a magunkfajtákat kirekeszti az egyetemről.” – válaszolt a kérdésre.
„Én sohasem fogok belenyugodni, hogy tandíj zárja be a felemelkedés lehetőségét” – közölte. Amíg nem leszünk Európa legokosabb és legképzettebb nemzete, addig ne is beszéljünk erről a kérdésről – mondta Orbán.
A tandíj a gimnáziumból is kiszorítja a gyereket, mert minek tanulni, ha nem kerülhet egyetemre a fiatal; a „végén még szemetet fogunk égetni, mint a harmadik világban ma teszik” – vázolt fel egy lehetséges szomorú jövőt a pártelnök.
Az egészségügy nem ingyenes (fotó:mti)
Duplán rossz a vizitdíj
Az egészségügy nem ingyenes: az átlagos dolgozó és munkáltatója évente 260 ezer forint tb-járulékot fizet; joggal várjuk el, hogy ezért tisztességes legyen az alapellátás, és az orvosi, nővéri fizetés – tért át a következő kérdésre.
Ehhez képest a vizitdíjjal kétszer fizetünk ugyanazért, és sokan vannak akinek erre nincs pénze. Ezért nem mennek orvoshoz, munkaképtelenek lesznek, az államra szorulnak; így végső soron drágább lesz az egészségügy – mondta.
Már győztünk
„A népszavazás ténye önmagban győzelem: kétmillió aláírás gyűlt össze összesen, a lehetőséget pedig nem megkaptuk, hanem kiharcoltuk.”
Aki igent mond, az egészségre, a tudásra, a növekedése szavaz; aki nemmel voksol, a beletörődésre is szavaz. A nemekkel zöld utat kapna a kormány a további áremelésekre és leépítésekre.
Ha így mennek tovább a dolgok, akkor az a téves képzet is kialakulhat, hogy a diktatúra többet tud adni, mint a szabadság – bár ugyanazok építik itthon mindkettőt – mondta Orbán, aki szerint ennek ellenére a szabadság jobbra képes, mint a diktatúra
Az igenek győzelme új korszak nyitánya: sikert ér el egy népi mozgalom a kormánnyal szemben konkrét, számon kérhető ügyekben. Bizonyítja, hogy talpra állhat az ország – mondta Orbán.
Az első siker a legfontosabb, megadja a siker ízét és az emberek önbizalmát. Meddig juthatunk az első siker lendületével? Csak az embereken múlik, meg azon, hogy hányan szavaznak – mondta. A végső siker az lenne, ha olyan kormány alakulna, amely akkor érzi magát sikeresnek, ha az emberek is annak gondolják.
Ha a macska a saját farkát kergetve körbe forog, attól nem jut előbbre – értékelte végül a miniszter- és államtitkárcseréket a hallgatóság nagy örömére Orbán Viktor.
—-Tág ölelés—-
“Tág ölelés” volt ez a beszéd, hiszen Orbán Viktor szavai pártállásra és társadalmi helyzettől függetlenül mindenkihez szóltak – mondta Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője, aki azt emelte ki a beszédből, hogy Orbán Viktor több alkalommal is említette az egyetértést és az összefogást. Halász Zsuzsa úgy vélte, fontos elem volt Orbán Viktor beszédében, hogy nyilvánvalóvá tette: a győztes népszavazás után új világnak kell kezdődnie.
